Már nem zsarolható Magyarország az uniós pénzekkel

Döbbenetes bejelentést tett a minap Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárcavezető kijelentette: „Ha akarná, sem tudná elgáncsolni Brüsszel a magyar gazdaságot”. Ezzel a miniszter arra utalt, hogy ha politikai okokból az Európai Bizottság megvonná Magyarországtól az uniós forrásokat, a gazdaság növekedése akkor is elérheti a hat százalékot. Mindez azt mutatja, hogy Magyarország teljesítménye nem függ Brüsszeltől, a gazdaság motorjai így is működnek.

„Konstruktívak vagyunk, együttműködünk, de fontos megjegyeznem, hogy Brüsszel szégyenteljes hozzáállása a magyar gazdaság helyzetét nem befolyásolja” – fogalmazott Varga Mihály. „A magyar teljesítmény akkor is dinamikusan nőhet az idén, ha az Európai Uniótól egyetlen fillér sem érkezik az év végéig. Ehhez a szükséges kormányzati lépéseket előkészítették” – mondta.

Az Európai Unió ebben a költségvetési ciklusban több csatornán is támogatja a tagállamokat. A kohéziós pénzek mellett rendelkezésre állnak a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági hatásait tompító helyreállítási terv forrásai is. Ez utóbbi 2500 mil­liárd forintot jelentene hazánknak. A magyar helyreállítási tervet még nem fogadta el a bizottság, amely a jelek szerint igyekszik politikai fogást találni az Orbán-kormányon. A helyzet azonban az, hogy a magyar gazdaság nemcsak válságálló, de kibírja a politikai csatározásokat is.

Nem volt ez mindig így, olyannyira, hogy a balliberális kormányzás alatt még az uniós ezermilliárdok ellenére is sikerült csődközeli helyzetbe irányítani hazánkat.

A koronavírus-járvány miatt kialakult krízist viszont most villámgyorsan hagyjuk magunk mögött, ma már minden hazai és nemzetközi intézmény azt vetíti előre, hogy a magyar növekedés bőven meghaladja az uniós átlagot.

A sikeres oltási programnak köszönhetően Magyarország lépéselőnybe került, mert másokhoz képest korábban lehetett feloldani a korlátozásokat. Így hamarabb indult el az élet a gazdaságban, melynek teljesítménye jóval erősebb lehet, mint amivel előzetesen kalkulálni lehetett. Orbán Viktor miniszterelnök ezért jelentette be, hogy a sikerből a magyar családok is részesedhetnek. Ha a növekedés meghaladja az 5,5 százalékot, akkor a gyermeket nevelő háztartások jövő év elején visszakapják a teljes idén befizetett személyi jövedelemadójukat az átlagbér mértékéig. Ez fejenként nyolcszázezer forintot jelent.

Lentner Csaba közgazdászprofesszor az európai ­uniós pénzekkel kapcsolatosan elmondta: az Európai Unió nem támogatást, hanem törlesztést fizet nekünk. Három évtizede, a rendszerváltozás folyamatában Magyarország feladta a belső piacai védelmét. A Nyugat-Európából jött cégek lényegében megfullasztották a hazai termelőket. Megszerezték a belső magyar piacot, de azokat a keleti piacokat is, amelyekre valaha a híres hazai vállalatok szállítottak.

Lentner Csaba erre mondta azt, hogy az uniós források ezért valójában nem támogatásnak, hanem törlesztésnek minősülnek.

Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne helye az uniós támogatásoknak. A magyar helyreállítási terv 2500 milliárd forintjának 59,26 százalékát az egészségügy és a fenntartható zöldközlekedés területére szánja a kabinet. Az uniós pénzügyi keretnek egyébként van egy hitelrésze is (ez Magyarország esetében közel 3300 milliárd forint), ezzel egyelőre az Orbán-kormány és a tagállamok többsége sem kíván élni. Annak az országnak, amelyik felveszi a kölcsönt, más tagállamokért is kezességet kell vállalnia.

Javuló kilátások

„Azt, hogy a magyar gazdaság újraindítása gyorsabb az uniós országokénál, immáron Brüsszelben is elismerik” – erről Varga Mihály tárcavezető az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása, az Ecofin után beszélt. Hozzátette: az Európai Bizottság nyári előrejelzésében jelentősen – öt százalékról 6,3 százalékra – módosította a magyar gazdaság idei GDP-növekedésére vonatkozó prognózisát, míg az Európai Unióban 4,8 százalékos bővülést várnak a szakértők.