Hiányzik a lónak a közepe…

Hiányzik a lónak a közepe…
Nagyvárad- Vasárnap délután Mellár Tamás közgazdász, statisztikus, pécsi egyetemi oktató tartott előadást Váradon, Magyar gazdaság: helyzetkép és kilátások címmel, a Szacsvay Akadémia keretében.

A jobboldali meggyőződésű közgazdászok közül sem mindenki ért egyet a Fidesz-kormány azon szlogenjével, miszerint Magyarország jobban teljesít- derült ki azon az előadáson, melyet Mellár Tamás közgazdász, az MTA doktora tartott vasárnap délután az egyik váradi kávézóban, az RMDSZ Bihar megyei szervezete által életre hívott Szacsvay Akadémia gazdasági modulja keretében. A Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke úgy vélte: ha áttekintjük a magyar gazdaság elmúlt huszonöt évét, és azt kérdezzük, hogy megfelelt-e az elvárásainknak, sajnos azt a kellemetlen választ kell adjuk, hogy elég gyengén teljesített. Sokan ezt azzal indokolják, hogy a világválság miatt esett vissza 6,8 százalékkal az utóbbi években, azonban ha ránézünk a számokra, láthatjuk, hogy ez nem teljesen igaz, hiszen a magyar gazdasági növekedés üteme már a krízis 2008-as kitörése előtt megtorpant, betudhatóan az MSZP-SZDSZ kormányok „túlköltekezési bűnbeesésének”.

Ugyanakkor mostanában divat azt hangoztatni, hogy a gazdasági problémák okozója az Európai Unió, mert az EU béklyójában vagyunk, és ezért inkább célszerű lenne Kelet fele tájékozódni, azonban ez az állítás sem állja meg a helyét, hiszen a nagyberuházások uniós társfinanszirozással valósulnak meg, Magyarország nettó kedvezményezettje az EU-tagságnak, nem része az euróövezetnek, és még nincs fiskális unió, tehát nem sújthatta a közös valuta válsága- magyarázta a közgazdász. Hozzátette: a forint leértékelése sem vezet hosszú távon az ország versenyképességének növeléséhez, hiszen a devizaeladósodás miatt a leértékelés ugyan átmenetileg ösztönzi az exportot, drágítja az importot és javítja a külkereskedelmi mérleget, viszont ugyanakkor növeli az adósságállományt, és csökkenti az áruk iránti keresletet.

Rosszabbul teljesít

Mellár Tamás ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: a magyar gazdaság a szocialista múlthoz képest sem teljesít jobban, hiszen míg 1960 és 1989 között 3,9 százalékos volt a GDP éves átlagos növekedése, addig 1990 és 2012 között csak 1,1 százalékos, az egy főre jutó reáljövedelem pedig az 1990 előtti 3-3,5 százalékos növekedéshez képest a rendszerváltozás után csupán 1 százalékkal nőtt. Ugyanakkor míg 1990-ben az adósság GDP-hányadosa 64 százalékos volt, jelenleg 80 százalék körül van, pedig a Fidesz-kormány 2010 végén államosította a 3 ezer milliárd forint értékű magánnyugdíj-állományt. Ezt az összeget azonban nem használták teljesen az adósság csökkentésére, vagy a nyugdíjreform folytatására, hanem a pénz valamilyen módon eltűnt, egy részét az államháztartási hiány pótlására, másik felét pedig vásárlásokra költötték.

A közgazdász megítélésében a rosszabb teljesítmény egyik fő oka a magyar gazdaság duális szerkezete, ami azt jelenti, hogy egyfelől vannak a külföldi tulajdonban levő, versenyképes és magas technikai színvonallal rendelkező, exportra termelő vállalkozások, másfelől pedig a hazai tulajdonban levő, tőkeszegény cégek, a két szektor között azonban nincs kapcsolat, ezért alacsony a produktivitás és egyensúlyhiány lép fel. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a gazdaság nem tud fogyasztást és befektetést növelést előidézni azért, mert minden választási ciklus végén a kormányok közérzetjavító intézkedéseket hoznak, az emberek pedig várják a csodát. Emellett a magyarok szeretnek végletekben gondolkodni, szélsőséges döntéseket hozni: a kormányok vagy teljesítik az EU minden követelését, vagy pedig szabadságharcot folytatnak Brüsszellel, tehát úgymond „hiányzik a lónak a közepe”, nem veszik észre azt, hogy köztes megoldások is vannak.

Ciucur Losonczi Antonius