„Valami alakul” a Földvárban

FARKAS Á. ZOLTÁN

Korábban akkor hallottam akkora gyerekzsivajt, amikor évekkel ezelőtt kint jártam a Földvárban megrendezett falunapon. Majdnem hasonló élményben volt részem múlt pénteken, amikor kilátogattam a bihari ifjúsági korosztályúak edzésére, amely pontban 18 órakor kezdődött, és senki nem késett. Sokan jöttek az édesanyjuk kíséretében, másokat kocsival hoztak el, de volt olyan is, aki biciklivel tekert ki a focipályáig.

Olyan fürgék voltak a lurkók, sőt közöttük egy kislány is, hogy mire elkezdtem volna számolni, hányan vesznek részt a tréningen, kezdhettem elölről, mert olyan gyorsan mozogtak, mint egykor a magyar válogatott Gyetvai, aki a ’30-s években volt sztár, s egy anekdota szerint annyira gyors volt a jobb szélen, hogy amikor a lelátón ülő apuka megmutatta, melyik az a fiú, valahogy így szólt: „itt jön a Gyetvai. Hol? Ott megy!” Egyszóval én is letettem a számolgatásról, de körülbelül negyvenre saccoltam a társaságot, és meglepődve fedeztem fel, hogy egyik fiatal sem tétlenkedik a pályán, próbálja betartani az edzők utasításait, és hatvan percen keresztül bizony hajt-fut azért, hogy minél jobban felkészülhessen az elkövetkezendőkre.

A legkisebbtől a legnagyobbig

Szaladni még alig tud, de már csapattagnak számít a bihari alakulat legfiatalabb tagja, a mindössze 3,4 éves Szilágyi Ruben, akinek első szava általában az anyuci, a második meg a góóóól! „A vérében van a futball” – állítja Szilágyi Gyula, a büszke nagypapa, aki a bihari csapat, sőt a bihari sportélet egyik fő támogatója. Lapunknak nyilatkozva elmondta: „az elmúlt évtizedek alatt számos tehetség nőtt fel a Földvárban, emlékezzünk csak meg a Bihar FC-ben is játszott Borza Pálra, Lőrinc Istvánra, a Zádori testvérekre, de hosszan sorolhatnám azokat a labdarúgókat, akik a mai napig is a megyei labdarúgásban szerepelnek. A jövőről szólva, ahogy lehetőség lesz rá, leaszfaltozzuk a főútról a pályáig vezető utat, szeretnénk a pályát körbefásítani, és természetesen felújítani az öltözőket.

Ha lehetőségünk lesz rá, akkor mielőbb hazacsábítanánk a bihari születésű futballistákat, és negyedosztályú csapattá avanzsálnánk a felnőtt gárdát. Emellett természetesen a fő cél a fiatalok nevelése, hogy a televízió, a telefon és a bárok helyet a zöld gyepet válasszák, és nem utolsósorban olyan futballistákat nevelni, akik nevet szereznek majd ebben a szép sportágban” – mondta Szilágyi. Kis túlzással, két korcsoportban tréningeznek a fiatalok, a 3 és 8, illetve a 9 és 15 év közöttiek, előbbieket Florian Iaz, utóbbiakat Gurbai Béla edzi heti kettő vagy három alkalommal. A gyerekek mellett az anyukák is jól szórakoznak, elbeszélgetnek, elcsevegnek, buzdítják a porontyaikat. Egy biztos: valami megmozdult a Földvárban!

Borítókép: A bihari labdarúgás jelene és jövője