Tárlat

2024.05.10. 13:07

A Nagybányai Művésztelep alkotóinak munkáiból nyílt kiállítás a váradi püspöki palotában

A Nagybányai Szépművészeti Múzeum segítségével a Nagybányai Szabad Festőiskola és annak utóélete van bemutatva a váradi római katolikus püspöki palota második emeleti kiállítótermeiben azon a tárlaton, amely közel 50 művész 103 alkotásával kalauzolja a látogatókat a művésztelep évszázados történetén keresztül.

A szerző felvételei

Ciucur Losonczi Antonius

A válogatás nem csupán népes alkotói tábort vonultat fel a művésztelepen dolgozó festőtanárok és tanítványaik köréből, de technikailag is változatosan épült fel, a festészet mellett a rajzos és a szobrászati „oldalát” is bemutatva az alkotóközösségnek.

 

A szerda délután tartott vernisszázson (mely a 32. Festum Varadinum ünnepségsorozat részét képezte) Lakatos-Balla Attila kurátor, a püspökség kulturális referense köszöntötte a szép számú érdeklődőt, történelmi léptékűnek nevezve az eseményt. Böcskei László megyés püspök örömének adott hangot, hogy sok visszatérő érdeklődőt lát, akik már megszokták ennek a helynek a hangulatát, ugyanakkor új arcokat is felfedezett. Hangsúlyozta: a szervezők célja, hogy felmutassák a jót, a szépet, a fényt a hétköznapok szürkeségében. Azon meggyőződésének adott hangot a főpásztor: a jelenlevőket is az a nyitottság jellemzi, mely visszatükröződik a szemet gyönyörködtető munkákban. A kiállítást támogatták a Máramaros és a Bihar megyei tanácsok is, és „annyira jó, amikor megtapasztalhatjuk az összefogást, hogy feltárulhasson előttünk az Isten által teremtett csodálatos világ”.

 

Robert Strebeli főkurátor, a Nagybányai Szépművészeti Múzeum menedzsere arra hívta fel a figyelmet: ez az első alkalom, hogy az általa képviselt közintézmény egy másik kulturális és művelődési központban szervez ilyen átfogó kiállítást. Mint fogalmazott, így van ez rendjén, hiszen a művészek a széles tömeg számára  alkotnak, nem azért, hogy a műveik egy raktárban porosodjanak. Arról is beszélt az igazgató: azért adták A szépművészet évszázada Nagybányán címet, mivel a kiállítás azon korszakot öleli fel, melynek kezdete 1896, amikor Hollósy Simon megjelent Nagybányán, végpontja pedig 1996, amikor a rendszerváltozás után képzésben részesülő első generáció befejezte a tanulmányait. Megjegyezte: a fotográfia latin megnevezése fénnyel való írás, és a Nagybányai Festőtelep alkotói is tulajdonképpen fénnyel írtak. Nem másokat utánoztak, hanem ők maguk is ott voltak a művészetükkel a világ élvonalában. Ezért van az, hogy miután megnéztük az alkotásaikat, egészen másként fogjuk látni a természet szépségeit, érzékelni a fényt. Arról is beszélt az igazgató, hogy az idők folyamán több mint 3500 művész járt a telepen, a nagybányai múzeum gyűjteményében pedig körülbelül 4500 műkincs található, van tehát miből válogatni. A vernisszázs aktualitását pedig az adja, hogy 1896. május 6-án szállt le a vonatról Nagybányán Hollóssy Simon, Thorma János és Réti István, hogy megalapítsák a művésztelepet. Hollóssy 1918. május 8-án halt meg, vagyis 106 évvel ezelőtt, és 1880. május 5-én született Ziffer Sándor festő, a művésztelep második nemzedékének jeles képviselője, magyarázta Robert Strebeli.      

 

Muhi Sándor szatmári tanár, grafikus, művészeti közíró méltatásában arról szólt: különleges ünnep ez a nap, mert olyan kollekciót lehet látni, amely bármelyikünk számára emlékezetes és fontos lehet, főleg akkor, ha az alkotásokat kellő alázattal és tisztelettel szemléljük. Azt tanácsolta ezért: mindenki, megállva egy-egy kép előtt, folytasson párbeszédet az alkotással, s rajta keresztül a festőjével, hogy aztán „a harmadik látogatás” után esztétikai élményekkel gazdagodva és érzelmileg feltöltődve térjen haza. Arra hívta fel a figyelmet: már a nagybányai művésztelep megalapítása előtt is volt művészeti élet a városban, hiszen itt dolgozott Mezey József és Feszty Árpád, és később is volt folytatás. Az első fejezet azonban nem csupán a második világháború vagy a holokauszt miatt zárult le, hanem azért is, mert a kezdeti lendület, dinamizmus és tűz valahogy megkopott. 

 

Aki ma Nagybánya központjában vagy környékén jár, meg tudja tekinteni élőben azokat a helyeket, ahol egykor a nagybányai festők dolgoztak. A művésztelepen pedig minden apró részlet korhűen lett felújítva, mesélte Muhi Sándor, hogy aztán kulisszatitkokat, régi történeteket osszon meg a nagybányai festőművészek tevékenységéről.

Az időszakos kiállítás augusztus végéig tekinthető meg.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában