Winkler Gyula vendégeskedett az RMKT-nál

Ciucur Losonczi Antonius

A rendezvény első felében az Európai Parlamentben zajló munka kulisszatitkairól esett szó, egy lazább hangvételű beszélgetés keretében. Winkler Gyula EP-képviselő egyebek mellett beszámolt arról: egy alkalommal kiszámolta, hogy egy percnyi felszólalási idő alatt magyarul 100, románul 110, míg angolul 120 szót tud kimondani. Amúgy pedig, ha valaki az anyanyelvén szólal fel, akkor kétszer történik fordítás: az anyanyelvről a használt hat alapnyelv valamelyikére, majd a hallgató anyanyelvére, s minden egyes alkalommal a mondandónak csupán körülbelül 70 százaléka megy át. Nem bajnoka a felszólalásoknak, mert léteznek más eszközök is a véleménynyilvánításra, mint például az úgynevezett írásbeli felszólalások vagy a szavazások. Amúgy pedig az EP-ben szinte mindenről statisztika készül, így visszanézhető, ki mikor és hányszor kért szót. Különféle toplisták is készülnek, melyik képviselő miben „bajnok”, erre szakosodott cégek követik ezt nyomon, magyarázta a képviselő, hozzátéve, hogy ő először 2007. december 11-én szólalt fel a plénumban. Arról is beszélt a politikus: szabadideje kevés van, hiszen amellett, hogy EP-képviselő, 23 éve az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének az elnöke is, így hétfőtől csütörtökig a brüsszeli csapatát „fárasztja”, péntektől vasárnapig pedig az otthoniakat. De amúgy szeret olvasni, kertészkedik, és tavalyig egytehenes gazda volt, bár emiatt nem járt neki szubvenció.

Prezentációjában a meghívott szakember abból indult ki, hogy óriási szakadék tátong az EU északnyugati és délkeleti tagállamai közt, amit talán az érzékeltet a legjobban, hogy május 1-jén, miközben Nyugaton komoly tüntetéseket rendeztek a szakszervezetek, addig „a Dâmbovița-parti majálison” a miccs és a sör volt a sláger. A kohéziós politika sem volt igazán sikeres, talán emiatt maradt el a várt felzárkózás, vélekedett.

Winkler Gyula ezután áttért az elmúlt évek kríziseire, beszélt a koronavírus-járványról, az energiaválságról, az Ukrajnában zajló háborúról. Részletesebben ismertette a zöld átállás folyamatát, mely törvénycsomag jogszabályainak kumulatív hatásai egyelőre a ködbe vesznek. „Amikor erre rákérdeztem, nem kaptam kielégítő feleletet. Brüsszelben ugyanis létezik egy olyan csapat is, mely a semmitmondó válaszok írására specializálódott”, jegyezte meg, nyilván viccesen. Persze lehet vitázni azon, hogy a törvénycsomag tartalma jó vagy rossz, de egy előnye van, éspedig az, hogy az Unió végre vezető szerephez juthat valamilyen területen, mert az igazság az, hogy az utóbbi évtizedekben a szolgáltatásalapú társadalom kiépítése megölte az EU innovatív készségét, hangsúlyozta az EP-képviselő. Lehívható összegek is vannak különböző területeken, előzménytelen mennyiségben. „A pénz tehát ott van, de nem sokáig marad, ha mi nem tesszük meg, akkor elviszik mások helyettünk”, figyelmeztetett.

 A rendezvény végén Mados Attila borait lehetett kóstolgatni.