Mindenkihez szól a pálos rend autóbuszos vándorkiállítása

Pikó Stefánia

Bátor Botondot, a magyarországi pálosok korábbi tartományfőnökét Moldován Gellért Lajos köszöntötte az egyesület képviseletében tegnap délelőtt, a vándorkiállítás helyi megnyitóján. Bátor Botond jelenleg Hargitafürdőn a pálos kolostor apátja – tudtuk meg. „És szeretettel köszöntjük itt, Nagyváradon, a pálos rend autóbuszát, melynek belsejében egy nagy, múzeumi terem található interaktív kiállítási elemekkel” – fogalmazott Moldován Gellért Lajos. „Mivel tavaly Esztergomi Szent Özséb halálának 750. megemlékező éve volt, elindult egy program, melynek elnevezése Pálosan szép az élet!” – tette hozzá, majd a részletekről az apát szólt néhány szót. „Öröm számomra, hogy Nagyváradra is eljutott ez a pálos busz, mely apropója valóban a 750 éves évforduló volt, viszont a járvány miatt sajnos a tavaly nem sikerült minden úticélra eljutni. Ugyan volt a busz Erdélyben is, körülbelül kétezren tekintették meg, de mindenképp szerettük volna ide is elhozni, a Partiumba, minden olyan helyre, melynek van pálos kötődése” – fogalmazott Bátor Botond. Kiemelte, hogy a busz által közösségük azt szeretné, ha azok is megismerkednének a pálos renddel, akik egyébként eddig nem sokat tudtak róla, és azok is, akik nemcsak a katolikus egyházra, annak történetére kíváncsiak, hanem a magyarságéra is, hiszen egy magyar alapítású rendről van szó.

„Természetesen 750 év nagyon sok, nem lehet mindent egy buszba beletenni, de a technika által nyújtott lehetőségeket igyekeztünk kihasználni. Vannak tehát QR-kódok egyes kiállítási elemeknél, és ha valakinek épp csak annyi ideje van, hogy átsiessen a buszon, az a palosbusz.hu webcímen részleteket találhat meg a tárlatról. Ugyanakkor mégiscsak van benne látvány, hiszen megtalálható a buszban, digitális formában, a Festetics kódex, a legrégebbi magyar nyelvű imádságos könyv, amit az érintőképernyőn keresztül lehet átlapozni. Esik pár szó a jelenről is, a mostani, lelkipásztori munkáról, így a rend küldetéséhez kapcsolódó, jelen feladatokkal is találkozhatunk a busz hátsó részében, illetve tanúságtételeket lehet megtekinteni azoktól a pálosoktól, akik elmondják, hogyan élték meg hivatásukat a kommunizmus nehéz időszakában” – magyarázta.

Bátor Botond elmondta, hogy a kiállításhoz készítettek lengyel és angol nyelvű anyagokat, szórólapokat, füzetecskéket is, a tanúságtételekhez is vannak lengyel és angol feliratok, erre az alkalomra pedig román nyelvű tájékoztató anyagokkal is készültek. Van vendégkönyv, és nagyon örülnek minden aláírásnak, üzenetnek.

„Nagyon sokszor jöttem ide turistacsoportokkal, mielőtt még Erdélyben teljesítettem volna szolgálatot. Elsősorban a meglévő kolostorépületbe, a premontreieknek az épületébe mentünk, ahol valamikor pálos szerzetesek szolgáltak” – árulta el Bátor Botond apát. Megemlítette a barokk virágzás korát, melynek gyümölcse a premontrei kolostor is. Ebben az időszakban a perifériáról közeledni kezdtek a városhoz, igyekeztek a lakott területhez közelebb építkezni, lelkipásztori munkát végeztek, sőt, a tudományos és a művészeti világban is aktívan tevékenykedtek. „Nagyvárad ilyen szempontból fontos volt számunkra, tudvalevő, hogy más emlékhelyek is vannak itt, melyek a pálosokat a városhoz kötik” – tette hozzá, említést téve arról a középkori kolostorról, melynek ma már csak a helye ismert. Erről az 1321-ben, Várad-Kápolnán alapított kolostorról a Szent László Egyesület egy korábbi közleményében is olvashattunk: „Nagyvárad határában, a város mai belterületének északi peremén, az egykor Bihar felé vezető út (ma Calea Bihorului) mentén, a Nádas-hegy (Mézesmál, Nádasmézes vagy Baráthegy) nevű szőlőhegy alján/tövében, a Csurgó (Csorgó) vagy Csergő nevű forrásnál épült a pálosok kápolnai monostora. 1726 körül még téglatörmelék jelezte a kápolnai monostor helyét, mai állaga azonban nem ismert, szakszerű régészeti kutatást igényelne.”

A tárlat

„Meghívok mindenkit arra, hogy tekintse meg az autóbuszt, nézze végig a tárlatot, és merüljön bele a pálos rend történetébe, múltjába és a jelenébe egyaránt” – szólította meg az érdeklődőket Bátor Botond apát.

Bár a tárlat ingyenes, emlékül buszjegyet is lehet kapni, amit az első ajtónál lyukasztani is lehet. Ahogyan már említettük, a látogató virtuálisan végiglapozhatja a legdíszesebb magyar nyelvemlékkódexet, az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött Festetics-kódexet, amely a 15. század végén készült az egyik magyar kolostorban, Nagyvázsonyban. Meg lehet hallgatni azt a Misztrál együttes által előadott dalt, amelyben szinte kizárólag olyan magyar települések helynevei szerepelnek, ahol egykor (1526, illetve 1786 előtt) pálos kolostorok voltak a történelmi Magyarország területén.

A busz egy másik különlegessége az a szegmens, ahol „lelki adoptálást” lehet végezni egy applikáción keresztül. Ez azt jelenti, hogy lélekben adoptálni lehet egy abortusz miatt veszélyben lévő magzatot, amelyért kilenc hónapon át kell imádkozni. A lelkiadoptálás.hu oldalon pontosan utána lehet nézni, miről is van szó. Egyebek mellett itt tanúságtételeket is lehet olvasni azoktól, akik részt vettek már a programban. Az apát elmondta, sokaknak változtatta ez meg az életét, ez látszik a vallomásokból is. Egy édesanya például, aki gyermekét örökbe fogadta, így fogalmazott: „Köszönjük a kilenc hónap imáit, amelyből hat hónap titkolt várandósság, koraszülés, három hónap kórházi kezelést követően egészséges, vidám, gyönyörű, élettel teli csoda formálódhatott Isten dicsőségére és a világ örömére.”

A tárlat vége felé haladva az apát említést tett valamiről, ami megmutatta (ha a modern, ízléses kiállítás nem lett volna elég), hogy milyen „menő” a pálos a rend: 2008 óta motoros zarándoklatra járnak évente a „MotorkerékPálosok”.

A programot (melynek fővédnöke Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek) január 20-án a Szent István bazilikában, egy szentmise keretében indították el. A tárlatot ma, 10 és 20 óra között még meg lehet tekinteni, mielőtt továbbindulnak vele.

Fotók: Alexandru Nițescu, Pikó Stefánia