A harc véget ért… Kriza Ákostól, Miskolc volt polgármesterétől búcsúzunk

Kovács Zoltán

Messze maradt Várad, messze maradt Rogériusz, a Sebes-Körös partja, a vonatok zaja a vasúti hídon, csak halvány emlékként lebegnek a múlt felett. A család, a nagy család, a szeretet és az összetartozás volt talán a legfontosabb mindig, és az is maradt, végig.

Onnan kapott biztatást, hogy élete első igazi párbajait megvívja, igazi tőrrel, de sportszerűen, a vívópáston. Bajnok lett, országos ifi-bajnok tőrvívásban. Biztos ez is adhatta a küzdőszellemet az élet nagy kihívásai ellen, legyen az orvosi hivatás, vagy politikai csata.

Biztos, hogy szem előtt tartotta, a név becsülete kötelez. És a családfán mind-mind szorgos, igaz emberek voltak. A Kriza név kötelez – Kriza János unitárius püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, költő, műfordító, a leghíresebb előd volt.

Orvos lett, és gyógyított. A Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem elvégzése után Miskolcon folytatódott életpályája, mint általános orvos, majd szakorvosi vizsgát tett, de családorvosként is volt praxisa. Tovább tanult, közgazdászi és orvos-menedzseri diplomát szerzett. Ezek után szervezői és vezetői képességeit kamatoztatta, 1999-ben megpályázta és megnyerte a Vasútegészségügyi Kht. Miskolci Egészségügyi Központ orvosigazgatói tisztségét. 2004 és 2005 között központi felügyeletet gyakorló orvosigazgató volt a Vasútegészségügyi Kht. Budapest alkalmazásában.

De nem állt meg, újabb kihívások elé nézett, érezte, hogy többet tehet, így politikai szerepet is vállalt. 2002-ben a Borsod megyei közgyűlés tagja lett, majd 2002–2006 között az egészségügyi bizottság elnöki tisztét látta el. A polgármesteri címért először 2006-ban indult, majd 2010-ben, a miskolciak bizalmát elnyerve, a város első embere lett.

Szerette Miskolcot, és fáradhatatlanul munkálkodott azon, hogy élhető várost biztosítson az ottaniaknak. Sok gondot orvosolt, a várost próbálta „gyógyítani”, fejleszteni, szépíteni. Nem félt a kihívásoktól, a párbajoktól, politikai csatáktól. Harcolt embertársaiért, egy jobb és szebb jövőért. Eredményesen dolgozott, egymás után vetették meg lábukat a nagyberuházások az Avas alatti városban. Ezzel kivívta az elismerést, országos szinten meghatározó politikai személyiség lett.

Bár évek óta tudatában volt, hogy egészsége nincs rendben, de mindenáron próbált megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyeket tudatosan vállalt. Állandó orvosi felügyelettel és egészséges életmóddal próbálta ellensúlyozni gondjait, de 2019. augusztus 9-én kénytelen volt bejelenteni, hogy nem indul harmadszor is a polgármesteri pozícióért.

Kriza Ákos a családban Ákoska volt, rendben a harmadik, édesapja és nagyapja után. Tele volt energiával, tettvággyal, sajátos humorral. Ízig-vérig váradi srác, akinek a társaságára mindig vágysz.

De ennél több volt embersége, emberszeretete. A barátai barátok maradtak végig… És nem kellett kétszer szólni, mindenben, mindenhol csak segített, mások gondját-baját sajátjaként kezelte.

Az elmúlt karácsonyt és az újévet még szeretett családja körében töltötte, lelki és testi fájdalmait csendesen tűrve. Január 17-én kórházba kellett vinni, egy nappal később, késő este értesülhettünk fájdalmas távozásáról. Az egykori vívóbajnok ezt a tust már nem tudta kivédeni…

Kriza Ákos rendhagyóan távozott, hiszen nem az élet rendje, hogy szülő temesse gyermekét, fájdalmas sebeket hagyva a lelkekben, örökké. De legyen emléke áldott, mint áldott volt minden tevékenysége, amit embertársaiért tett.

Nagyváradi fiú volt, innen indult, lelke városa volt, és a sors torz fintora, hogy nem szülővárosáért tehette meg, amit Miskolcért, fogadott városáért tett.

Isten veled, Ákoskám!