Pásztor Sándor megyei tanácselnök: Körgyűrűkkel tehermentesítjük városainkat

Ciucur Losonczi Antonius

– Bihar megye városainak esetében az egyik fő prioritás a településen áthaladó személy- és teherforgalom elterelése a központból. E tekintetben mi a helyzet megyénk magyarlakta városainál?

– A megyei önkormányzat magyar vezetése és a megyei tanács RMDSZ-es frakciója mindig szem előtt tartotta, hogy a magyarlakta városok esetében biztosítsák az áthaladó forgalom településen kívüli elterelését, megkönnyítve ezáltal a közlekedést, s az ottani úthálózat tehermentesítését. Jelenleg a megyében lévő magyarlakta városok esetében már zajlik a terelőutak építésének előkészítése, a projektek elkészítése, illetve a hatástanulmányok összeállítása. A legtöbb város esetében már léteznek elindított projektek, ezek különféle szakaszban vannak. A megyei tanács vezetése azokra koncentrál, ahol nem volt folyamatban még ilyen típusú kezdeményezés. Hangsúlyozom, hogy ezek a városok az országos utak mentén helyezkednek el, ezért az ilyen jellegű beruházások nem a polgármesteri hivatalok feladatkörébe tartoznak, már csak azért sem, mert a körgyűrűk építése hatalmas költségekkel jár. Ezekben az esetekben külső támogatásra van szükség, ezért van, ahol az Országos Útkezelő Társaság felvállalta a tervezést és a kivitelezést. Ahol ez nem történt meg, ott a Bihar Megyei Tanács lépett e kérdésben. Ez most négy konkrét város esetében történt meg: Nagyszalonta, Érmihályfalva, Margitta és Vaskoh, ahol más-más fázisban található a projekt előkészítése.

– Melyik volt ezek közül az első település, ahol hozzákezdtek a körgyűrű létrehozásának előkészítéséhez?

– Nagyszalonta volt a legelső település, persze erről a beruházásról már régen beszéltünk. Nagyszalonta főutcáján halad át a Nagyvárad–Arad–Temesvár közötti autósforgalom, amely megkeseríti a hajdúvárosiak életét. Nagyszalonta vezetői több mint két évtizede kérik, hogy a kormány építtessen terelőutat a dél-bihari város köré. Számos kormányhatározat született a beruházásról, de érdemi lépés nem történt, ezért a támogatásommal végül elkészült a hatástanulmány.

– Mikor született erről döntés?

– 2017-ben döntöttünk erről, addig Török László polgármester számtalan beadványt nyújtott be országos szinten. A városvezető kitartóan küzdött ezért az ügyért is, hatástanulmányt rendelt meg, amely 2017 végére elkészült, ezt követően a szükséges engedélyek beszerzését indítottuk el. Csak a hatástanulmány összeállítása 250 ezer lejbe került, amit a Bihar Megyei Tanácshoz tartozó Fenntartható Fejlesztési Ügynökségen (ADD) keresztül kaptak meg.

– Hogyan tovább?

– Miután elkészült a hatástanulmány és ezt felterjesztettük az illetékes szakminisztériumhoz, a kormány az RMDSZ közbenjárására 800 ezer lejt utalt ki Nagyszalontának a körgyűrű megépítéséhez szükséges területek kisajátítására 2019-ben. A kisajátítás után következhet a projekt megvalósítása. Ugyanakkor komoly feladat számunkra a sok engedély beszerzése, hogy finanszírozást szerezhessünk az elkerülőút létrehozásához.

– Miként sikerült elérni, hogy a kormány pénzt utaljon ki a kisajátításokra?

– Az RMDSZ parlamenti képviselői segítettek ebben. Ezért is fontos, hogy minden szinten legyen képviseletünk. A 2018-as év utolsó napjaiban megszületett kormányrendelet értelmében a pénzt a hajdúváros a leendő körgyűrű nyomvonalának rendezésére fordíthatja. A kormánytámogatásból a helyi tanács rendezheti a megépítendő körgyűrű nyomvonalára eső területek kisajátítását.

– Miért tartották ezt a beruházást prioritásnak?

– Ne felejtsük el, hogy Nagyszalonta Bihar megye második legnagyobb városa. A körgyűrű létesítése olyan fontos lépés Szalontának, amely által az egész város fejlődhet. Azt szeretnénk, hogy az új szakaszon egy gazdasági rész alakuljon ki, ott újabb gyárak működhetnek a körgyűrű mentén. A nagyszalontaiak jogos elvárása, hogy a körgyűrű megépítése lendületet vegyen. Minden mutató szerint a nagyszalontai körgyűrű megépítése jelentősen csökkentené a balesetveszélyt, illetve a légszennyezettségi értékeket is.

– Milyen nyomvonalon halad majd a nagyszalontai körgyűrű?

– A tervezett útvonal hossza mintegy 9,6 kilométer. Madarász község területéről indulna ki az elterelőút és keletről kerülné meg Nagyszalontát, metszve a Tenke–Nagyszalonta megyei utat. Délről pedig csatlakozna az Arad felé vezető országos főúthoz (DN 79).

– Milyen más városok esetében dolgozik még a Bihar Megyei Tanács körgyűrű-projekteken?

– A közelmúltban Margitta mellett megvitattuk Érmihályfalva és Vaskoh esetében is a körgyűrű megvalósíthatósági tanulmányának összeállítását. Eljött az ideje annak, hogy ezek a városok is rendelkezzenek korszerű elkerülőúttal, ugyanis az átmenő forgalom nagyon megnehezíti a közlekedést. Azt kértem: a tanulmány elkészítésénél vegyék figyelembe, hogy a lehető legkevesebb kisajátítás történjen, valamint ne érintsenek ipari ingatlanokat. A három város esetében összesen 500 ezer lej plusz áfát utaltunk ki a hatástanulmányok elkészítésére, mely összeget az ADD-n keresztül biztosítjuk a városoknak. Ha szükség lesz rá, ezt az összeget kiegészítjük majd.

– Mi lesz a következő lépés?

– Az ADD igazgatóját, Vitályos Barnát bíztuk meg a múlt héten, hogy e három város esetében foglalkozzon a hatástanulmányok elkészíttetésével. Vaskohnál például öt kilométeres körgyűrű létesülne, amely a Nagyvárad–Déva úthoz csatlakoztatná a régi bányászvárost.

– A két észak-bihari település esetében milyen elkerülőutat terveznek?

– Hangsúlyoznám, hogy a jelenlegi elképzelések a polgármesteri hivatalok javaslatai, ezeket egy szakemberekből álló bizottság még átvizsgálja, hogy megtalálják a legoptimálisabb megoldást. Margitta esetében komoly együttműködésre lesz szükség a szomszédos településekkel, ugyanis a mostani javaslat szerint Tóti és Vedresábrány területét is érinti a körgyűrű. A Margittát nyugat felől megkerülő körgyűrű összekötné a Terebes előtt kezdődő szakaszt a székelyhídi úttal, majd az érbogyoszlói úttal, s végül a Tasnád felé vezető útszakaszhoz csatlakozna be. Az elkerülő út hossza kb. 8–9 kilométer lenne a javaslat szerint.

– Mi lehet tudni a mihályfalvi körgyűrűvel kapcsolatos elképzelésekről?

– Nyakó József RMDSZ-es polgármester javaslatára kezdtünk el dolgozni az érmihályfalvi körgyűrű létesítésén, amely fontos pillére lenne a városban most zajló aszfaltozási projektnek. Ez nagy mértékben változtat a városképen. A tervezett körgyűrű nagyon sokat jelentene a városon áthaladó forgalom mérséklése, valamint a magyar–román határhoz vezető útszakasz tehermentesítése szempontjából is.

– Hogyan haladna a körgyűrű nyomvonala?

– A javaslat szerint 5,7+3,8 kilométer hosszúságú lenne a körgyűrű két szakasza. A város déli bejárata környékéről indulna nyugat felé 3,8 kilométeren, összekötve az országos főutat a Magyarország felé vezető úttal. Egy másik szakasza kelet felől kerülné meg a várost kb. 5,7 kilométeren, érintve a gálospetri irányából érkező útszakaszt, csatlakozva az országos úthoz, amely tovább vinné a forgalmat Szatmárnémeti irányába.

– Ön szerint mikorra készülhetnének el ezek a körgyűrűk?

– Tapasztalataink szerint bürokratikus akadályok lesznek majd szép számmal, a hatástanulmány elkészítése után fog kiderülni, hogy hol lesz szükség esetleges változtatásokra az eredeti elképzelésekhez képest, ugyanis folyókat, patakokat, vasúti útvonalat is kereszteznek a körgyűrűk. Persze számos egyéb útkorszerűsítési projekt is befolyásolhatja ezt. A jövőben ezért is hárul majd nagy szerep az RMDSZ-es parlamenti képviselőkre és szenátorokra, hiszen az elkészült hatástanulmányt érvényesíttetni és finanszíroztatni kell a bukaresti közlekedési tárcánál. Csak összehangolt és hatékony csapatmunkával lehetünk képesek e projekteket sikerre vinni, ahogy már sok alkalommal bebizonyítottuk ezt.