Hegyvidéki települések listája

Hegyvidéki települések listája
Bihar megyéből 36 települést vett fel a szakminisztérium a hegyvidéki települések listájára. Ennek jelentősége, hogy több támogatáshoz juthatnak, pályázatoknál több pontot összesíthetnek.


A 2019/0224-es számú Hivatalos Közlönyben megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium értesítése arról, hogy mely kritériumok alapján nyilvánítanak egy települést „hegyvidéki településnek”, és melyek ezek. Az általános kritériumok között szerepel például az 500 méteres vagy annál nagyobb tengerszint feletti magasság; a 350 és 500 méteres tengerszint feletti magasság legalább 15%-os emelkedővel; 300 méteres tengerszint alatti magasság legalább 20%-os emelkedővel. A különböző kitételek pontokat értek, akik a lehetséges 10-ből 7-et legalább elértek, helyet kaptak a listán. Ebben a sorban 36 Bihar megyei település (4 város és 32 község) található, ezek: Diófás (Nucet), Vaskohsziklás (Ştei), Vaskoh (Vaşcău), Esküllő (Aştileu), Kisősi (Auşeu), Nagybáród (Borod), Barátka (Bratca), Bondoraszó (Budureasa), Csarnóháza (Bulz), Bontesd (Bunteşti), Biharkaba (Căbeşti), Kerpenyéd (Cărpinet), Felsőmezős (Câmpan), Kiskopács (Copăcel), Alsóbiharkristyór (Criştioru de Jos), Tisztásfalva (Curăţele), Bihardöbrösd (Dobreşti), Dragánfalva (Drăgăneşti), Várasfenes (Finiş), Belényesirtás (Lazuri de Beiuş), Alsólugas (Lugaşu de Jos), Biharlonka (Lunca), Szászfalva (Măgeşti), Vasaskőfalva (Pietroasa), Kispapmező (Pomezeu), Magyarremete (Remetea), Rény (Rieni), Biharrósa (Roşia), Sólyomkővár (Şinteu), Sólyom (Şoimi), Vársonkolyos (Şuncuiuş), Köröstárkány (Tărcaia), Cécke (Ţeţchea), Rév (Vadu Crişului), Vércsorog (Vârciorog). Országos szinten összesen 948 település került fel a listára, ezek közül 29 megyei jogú város, 83 város, 835 község.

Támogatások, pályázatok

Mi a jelentősége annak, ha egy település felkerült az említett listára, kérdeztük Bántó Norbertet. A Bihar Megyei Turisztikai Desztináció Menedzsment Ügynökség (TDM) ügyvezető igazgatója elmondta: a jelentőségét nem is annyira a turizmusban, mint a mezőgazdaságban, az infrastrukturális fejlesztésekben lehet lemérni. Például az országos és EU-s projekteknél is plusz pontokat jelent a hegyvidéki település minősítése, és ez igen sokat nyomhat a latban, amikor sokszor megtörténik, hogy egy pályázat pozitív elbírálásához csupán egy, sőt, egy fél pont hiányzik. Akik pedig a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökséggel (APIA) is kapcsolatban állnak, azok bizonyos esetekben akár dupla annyi támogatást is kaphatnak, mint eddig. Azért a minősítés mégis csak kapcsolatba hozható a turizmussal is, mégpedig a falusi és agroturizmussal, annak fejlesztésével. A szakember kifejtette: a falusi és az agroturizmus nem ugyanaz. A falusi turizmusban résztvevő vállalkozók akár 15 szobás szálláslehetőséget is üzemeltethetnek, miközben semmilyen kiegészítő tevékenységre nem kötelezettek. Az agroturizmus ellenben legtöbb 8 szobás szálláslehetőséget kínál, miközben a vendéknek felkínált élelmezést több mint fele arányban a saját gazdaságból kell előállítani (tojás, hús, tej, kenyér), továbbá biztosítani kell valamilyen, a mezőgazdasághoz kapcsolódó programelehetőséget is. A fentiek magyarázzák, hogy míg a falusi turizmus a turisztikai, addig az agroturizmus a mezőgazdasági minisztérium hatáskörébe tartozik. És ezen a ponton értek össze a szálak, hiszen egy agroturizmussal foglalkozónak nem mindegy, hogy hegyvidékinek nyilvánította településen milyen feltételek mellett pályázhat fejlesztésre. Bántó Norbert szerint mindenképpen üdvözlendő, hogy Bihar megyében ilyen sok település került a listára, hiszen több támogatáshoz, a pályázatok esetében pedig plusz pontokhoz juthatnak.

Rencz Csaba