Hegedűművészek a főszerepben…

A két hegedűművész: Gabriel Croitoru és Simina Croitoru, Alexander Walker karmester, valamint a zenekar tagjai. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
A két hegedűművész: Gabriel Croitoru és Simina Croitoru, Alexander Walker karmester, valamint a zenekar tagjai. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
Gabriel Croitoru nemzetközi hírű előadóművész és lánya, Simina Croitoru hegedűművészek voltak a múlt heti szimfonikus hangverseny szólistái a Nagyváradi Állami Filharmóniában.

Kiemelkedő élményt nyújt a komolyzene kedvelőinek, ha Gabriel Croitoru hegedűművész koncertezik városunkban, és most az ugyancsak hegedűművész lányával, Simina Croitoruval érkezett Nagyváradra. A nevük nagyon csalogató a hallgatóság számára, hiszen most is sokan foglaltak helyet az Enescu–Bartók koncertteremben. Azt a beharangozóban is megírtuk, hogy Gabriel Croitoru többször is fellépett városunkban, de lánya, Simina is volt már a filharmónia vendége. A zenekart ezúttal Alexander Walker vezényelte, aki Angliából érkezett– ő is dirigált már Nagyváradon. A filharmónia illetékesei kiválóan állították össze az est műsorát, hiszen a hangversenyen felcsendülő muzsikát könnyed, fülbemászó zeneként lehet jellemezni.

Vastapssal jutalmazták

A koncert első részében a hegedűművészek játszották a főszerepet, a karmester irányításával nagyszerűen együttműködve a szimfonikus zenekarral. Nagy siker koronázta játékukat. Az est folyamán Fritz Kreisler (1875–1962) osztrák születésű, később Amerikában élő zeneszerző, hegedűművész több alkotása is felcsendült. Először a Prelúdium és Allegro, valamint a Bécsi capriccio hangzott el Gabriel Croitoru előadásában, majd ugyancsak ő játszotta a nagy francia zeneszerző, Camille Saint-Saens (1835–1921) Bevezetés és rondo capriccioso című művét, mely az egyik népszerű alkotása a komponistának; Gabriel Croitoru nagyszerűen tolmácsolta. A továbbiakban Simina Croitoru szólói következtek: előbb Fritz Kreisler Liebesleid (Szerelmi bánat) és Liebesfreud (Szerelmi öröm) című kompozícióját adta elő, majd Pablo de Sarasate (1844–1908) spanyol zeneszerző 1873-ban írt, közismert szerzeményét, a Cigánydallamokat játszotta. Ezt követően apa és lánya duettben adták elő ugyancsak a spanyol zeneszerző művét, a Navarrát, op. 33. A hálás váradi közönség ütemes tapssal köszönte meg a két hegedűművész virtuóz előadását.

Carmen szvit

Szünet után Rogyion Konsztantyinovics Scsedrin (1932–) kortárs orosz zeneszerző átiratában hangzott el Georges Bizet (1838–1875) Carmen szvitje. Scsedrin ezzel a művével, a Bizet operájából készült balettzenéjével vált világhírűvé. A darabot 1967-ben mutatták be először. A 13 tételes műben csak vonósok és nagy méretű ütőhangszerek kapnak szerepet, s ez merőben újnak, szokatlannak tűnt sokunk számára. Egyébként régi hangverseny-látogatók sem emlékeztek rá, hogy ezt a feldolgozást valamikor is műsorra tűzték volna a filharmóniában – bár lehetséges. Állítólag Scsedrin a felesége számára szeretett volna íratni egy szvitet Sosztakoviccsal, de az finoman visszautasította a kérését, ezért ő maga írta meg. A Bolsoj be is mutatta, de a premier után a darabot betiltották, New Yorkban viszont több mint háromszáz előadást ért meg. A szvitben az azonos című opera legismertebb betétei kaptak helyet. A Scsedrin-mű előadása nagy sikert aratott a váradi szimfonikus zenekar számára is. Úgy érzem, az együttes tagjai közül meg kell említenem az ütőhangszerek megszólaltatóit: Orbán László, Iosif Trendler, Marius Bulzan, Flavius Dudas és Alex Seretoc.

Dérer Ferenc