Healing of Memories Romniában projekt leírása

Szatmár megye – A romániai egyházak szinoptikus történelme – Az emlékek gyógyítása projekt a felekezetek közötti kapcsolattartás megerősítését célozza, az Ökumenikus Charta irányelvei alapján.

Célja a kisebbségi és a többségi egyházak közötti sérelmek és nézeteltérések kiküszöbölése.

 

A. Átfogó interdiszciplináris vizsgálat és összehasonlító tanulmány a közép–európai vallási és kulturális határt képező Románia egyházainak történetéről. A romániai keresztény felekezetek gyülekezeti, kulturális, politikai és etnikai hátterének tudományos felmérése, A romániai egyházak szinoptikus történelme cím alatt. A megbékélési tervezet az Európai Protestáns Egyházak Közössége – Leuenbergi Egyházi Közösség (CPCE) felügyelete alatt áll.

A tervezet felelőse és koordinátora: Dieter Brandes tiszteletes (E–mail: dieter.brandes@gmx.de).

 

1.A „Healing of Memories – Emlékek gyógyítása” című projekt céljai:

A romániai egyházak szinoptikus történelme – Az emlékek gyógyítása projekt a felekezetek közötti kapcsolattartás megerősítését célozza, az Ökumenikus Charta irányelvei alapján. Célja a kisebbségi és a többségi egyházak közötti sérelmek és nézeteltérések kiküszöbölése, a 25 európai uniós tagállam és a 11 keleti és dél-keleti nem-uniós tagország határán, a történelem keleti és nyugati vallási hagyományainak határvonalán.

A román állam jelenlegi területeinek kulturális, nemzeti és vallásos telítettségét figyelembe véve, az A projektnek a romániai történelmi keresztény egyházak összekapcsolódó hitfelekezeti, etnikai, nyelvi és kulturális fejlődéseit kell vizsgálnia. Ezen folyamat során újabb összehasonlító felmérést kell végeznünk a görögkeleti, a református, a római katolikus, a evangélikus (szász és magyar), valamint a görög katolikus hitfelekezetek egyháztörténetével kapcsolatban, megemlítve a pozitív együttműködési példákat, de a konfliktusokkal teli időszakokat is, továbbá ezek hatását a történelmi keresztény egyházakra. A belső betekintést szolgáló tudományos vizsgálódás az egyháztörténelemmel és dogmatikával kapcsolatos összehasonlító leírás forrása is lehet.

A projekt ideje alatt futó, kölcsönös tudományos együttműködés és a folyamatos módszeres irányítás alapján, a különböző módon kidolgozott projekt részeit integrálni kell a romániai keresztény egyházak történelmének szinoptikus leírásába.

Az ezt követő B projekt a református, evangélikus, görögkeleti, és görög katolikus egyházak felekezetei közötti közös sérelmeket, valamint a pasztorális munkával kapcsolatos problémákat külön szemináriumokon tárgyalja meg a közös nevezőre jutás és a romániai egyházak összekovácsolásának céljával, amely hozzájárul az európai közös megbékéléshez is.

 

2. Az Emlékek gyógyítása projekt elindítása a nyugat- és kelet-európai egyházak összekovácsolásáért, a Krisztus születése utáni harmadik évezredben.

A romániai keresztény felekezetek gyülekezeti, egyházművészeti, kulturális, politikai és etnikai alapjainak ismételt felmérése, A romániai egyházak szinoptikus történelme című kiadvány alakjában.

 

2. 1. A hívek és az egyházak közötti kiegyezés, mint egy átfogó folyamat az egyházak összehangolása felé

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa(CCEE) és az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) a Charta Oecumenicaban – az európai Egyházak közötti növekvő Együttműködés Irányelveit tartalmazó okiratban (1998)- egységesen a Keresztyén Egyháztörténet újraértékeléséért folyamodik.” Ez az Egyháztörténet nemcsak hasznos élményeket, hanem  egyházszakadást, ellenségeskedéseket és még fegyveres összeütközéseket is megélt.”

Az Európai Egyházak Konferenciájának (C.E.C.) 2003-ban, Trondheimban tartott Közgyűlésének záró-dokumentuma ekképpen fogalmaz: “Európa válaszút előtt áll. A régi sebek begyógyulnak és eltűnnek az emberek közötti határok… Jézus Krisztusban az egyházak testvérisége elősegítheti ezt a gyógyulási folyamatot.” A közgyűlés felkéri az egyházakat, hogy “a sebek begyógyításáért munkálkodjanak” és, “az Európában egyre növekvő erőszak, terror és félelem legyőzésében, mintsem hogy annak felgerjesztésében vegyenek részt.”

Sajnálatos módon az egyházak gyakran éppen a konfliktusok forrásai voltak, mivel megerősítették és jóváhagyták a különböző kulturális, nyelvi és etnikai csoporthoz tartozó emberek közötti előítéleteket, amelyek meggátolták a békés együttélést.

A keresztények „emlékezetének gyógyítása” olyan átfogó tervezet, amely igényli a történelem, a kulturális tanulmányok, a pszichológia és a szociológia közreműködését. Ezen folyamat Európa–szerte a 21. században kezdi meg hosszú útját.

 

2.2. „Strengthening Community with Judaism” (Ökumenikus Charta 10)

A PAULINE-féle hitvallású keresztyének tudják, hogy „mi és Izrael népe, a Szerződés (COVENANT) emberei egy egyedülálló közösség tagjai vagyunk, melynek kapuit Isten még nem zárta be” (Ökumenikus Charta 10, 1. cikkely). A Rómaiak 9:4-5 és 11:28.29-re utalva az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) és az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) által összekötött Keresztyén Egyházak „szánják és elítélik az antiszemitizmus, a gyűlölet és üldöztetés mindenféle megnyilvánulását” valamint „kérjük Isten bocsánatát…zsidó fivéreink és nővéreink részére a kibékülés érdekében” (Ökumenikus Charta 10, 2. cikkely).

A Holokausztnak és az ezt megelőző pogromok és kiűzéseknek folytán, a Keresztyének és a Zsidók kibékítését nem lehet egyszerű elbeszélgetések útján megoldani. Mindazonáltal és pontosan ez okból „keresnünk és el kell mélyítenünk zsidó fivéreinkkel és nővéreinkkel minden téren való kapcsolatainkat” (Ökumenikus Charta 10, elkötelezettség).

Ennek szellemében közöljük zsidó testvéreinkkel azon kívánságunkat, hogy vegyenek részt az „emlékek gyógyítása” projektben. Ez úton, mind Romániában, mind pedig Európában nyilvánvalóbbá válik az a tény, hogy a mérhetetlen nagy zsidó kultúra és az általa befolyásolt más kultúrák is az európai nemzetközösség részei.

 

2.3. A muzulmánok és a keresztyének közötti szomszédi viszony (Ökumenikus Charta 11)

Évszázadok óta a muzulmánok és a keresztyének együtt élnek Európában. Európa déli részét jelentősen átformálta a muzulmán kultúra és ennek a más „Ábrahámi vallások” iránt mutatott tisztelet megértése. Ahogy a muzulmán kultúra és társadalom különböző formái sajátos módon átformálták az Ibériai-félszigeti dél Olaszországban és a Balkán félszigeten lakók életét, úgy befolyásolta a délkelet-európai kultúrát a török hatás alatt lévő iszlám/mohamedán nép.

Függetlenül a hódító korszaktól és Magyarország megszállásától, az állandóan változó háború- és kultúrtörténelem során mégis sikerült megőrizni a „kultúrák közötti szomszédi viszony reménysugarát”, mely szerves része maradt a jelenlegi Bulgária, Havasalföld, Moldva és Dobrudzsa a századokig tartó fájdalmas történelmük során.

Ami Erdélyt illeti, a kolozsvári és a nagyszebeni egyetemi karok elindítottak/létrehoztak egy „A Török Hódoltság Kulturális és Vallási Hatása” nevű munkacsoportot.

Ennek szellemében/értelmében felkérjük főként dobrudzsai muzulmán szomszédainkat, hogy vegyenek részt az „emlékek gyógyítása” projektben azzal a céllal, hogy/annak érdekében, hogy felidézzék „a történelem során szerzett fájdalmas tapasztalatok”(Ökumenikus Charta 11), valamint ne feledjék el az elmúlt századok során történt széleskörű kulturális és személyes/egyéni összetalálkozásokat / egymásra-hatásokat.

 

2.4. Sajátos kulturális és etnikai hatások a romániai felekezetek és vallások fejlődése során)

A román történelem különböző kultúrákban és történelmi etnikumokban bővelkedik. A századok során Romániában különböző kultúrák és népcsoportok alakultak/honosodtak meg bevándorlás folytán – pl. a Romák-, letelepedés által – pl. az erdélyi szászok és a székelyek-, etnikai vagy vallási viszályok miatt – pl. a lipovánok – és végül háború okozta események során – pl. a dél-romániai török muzulmánok. Ezek a csoportok egy együtt élő közösséget alkotnak, mely Európa szerte egyedülálló. Egyes kultúrák és népcsoportok megőrizték nyugati, keleti vagy dél európai származásuk egyes emlékeit. Viszont alkalmazkodtak és hatással voltak saját kultúrájukkal és vallási sajátosságaikkal a körülöttük lévő más kultúrákra és vallásokra.

Egyes kultúrákra és népcsoportokra kimondottan jellemző a gyónás rítusa – pl. a római katolikus csángók – míg mások az adott környezet vallási körülményeihez igazodnak – pl. a romák. Ennek a jelenségnek a megvizsgálása, az okainak bemutatása fontos alkotóeleme az „emlékek gyógyítása” projektnek, valamint azt is fontos tanulmányozni, hogy ez az állapot milyen összefüggésben van a békés és problémamentes együttélés kialakításának céljával. Azonban ez a folyamat az érintett felek hajlandóságától függ.

Ennek értelmében felkérjük a különböző népcsoportok, főként a romák képviselőit, hogy részt vegyenek az „emlékek gyógyítása” projektben. Ez, a Romániában kezdeményezett projekt irányt mutató hatású lehet Európa számára, mind a „történelem során szerzett fájdalmas emlékekkel” való megbirkózás terén, mind annak a ténynek az elismerése, hogy az elmúlt évszázadok során a más kultúrákkal való érintkezés új utakat nyitott a békés együttélés irányába.

 

2. 5. Az Emlékek gyógyítása Romániában

Románia többnemzetiségű állam, nyelvi, kulturális és hitvallási sokaságok országa, amely a történelmi tolerancia, a kultúrák és nemzetek kölcsönös elfogadásának azon kicsinyített példája, amely a jövőben remélt, a jelenlegi 25 uniós tagállamot, illetőleg Kelet- és Délkelet Európa államait egyesítő Európának is mintául szolgálhat.

A 1997-es, grazi Második Európai Ökumenikus Konferencia záróokmánya örömét fejezi ki “különböző kultúráink és szokásaink sokasága” miatt, és “amint (fokozatosan) egyre élethűebb képet kapunk kontinensünk nagyságáról és változatosságáról.” Mindemellett figyelmeztet, hogy “a nyitottság az alapja Európa sokszínűségének, mely egyben az erőssége és a gyengesége is.”

Románia (akárcsak Bulgária), mint a régi kelet- és nyugat-római kulturális övezet határvonala, számos kulturális és nemzetiségek közötti feszültség helyszíne, amelyek legyőzése megmutathatja az irányt a jövőbeni kulturális együttműködéshez a Nyugat (a 25 tagú EU) és a Kelet (amely a Kaukázus keleti vonaláig terjed) között.

Az akadályok, a megválaszolatlan kérdések, valamint a kultúrák közötti konfliktus ellenére, a politikai változások után a romániai keresztények közötti Emlékek gyógyítása folyamat új méreteket öltött mind nagyságát, mind bensőségességét illetően.

A grazi konferencia záróokmánya is kihangsúlyozza, hogy “A Krisztusban való egyesülés ajándéka arra buzdít bennünket, hogy az Emlékek gyógyítása folyamatot a történelmi igazság szellemében indítsuk útjára”, míg ajánlásai arra ösztönzik az egyházakat, hogy “közös történelmi látásra törekedjenek, és minden egyes alkalmat használjanak fel arra, hogy jobban megismerjék egymást és minél több közös tapasztalatra tegyenek szert”.

1999-ben Romániában járt az Európai Egyházak Konferenciájának küldöttsége, majd 2003-ban az Európai Egyházak Konferenciájának brüsszeli hivatalának elnöke meglátogatta a romániai egyházak képviselőit, hogy a CEC által felügyelt Emlékek gyógyítása folyamatról tárgyaljanak. Ezt a módszert már hosszú évek óta alkalmazzák az északkelet-európai népek (német, lengyel, ukrán, fehérorosz) esetében.

2003 októberében, az Európai Protestáns Egyházközösség – a Leuenbergi Egyházi Közösség – Végrehajtó Bizottsága elfogadta a Második Ökumenikus Konferencia javaslatát és elhatározta, hogy Európa különböző területein kezdeményezi az Emlékek gyógyítása projektet. Az Európai Protestáns Egyházközösség Végrehajtó Bizottsága Románia számára is felajánlott egy tervezetet.

2004. június 4-én, az Európai Egyházak Konferenciája és az Európai Protestáns Egyházközösség Elnöki Tanácsa a romániai keresztény egyházak közötti Emlékek gyógyítása folyamat kivitelezése mellett döntött, mely a romániai egyházakkal való közös vállalkozás, és amelyet az Európai Protestáns Egyházközösség (A projekt) és az Európai Egyházak Konferenciája (B projekt) folytonosan felügyelnek.

Az Európai Protestáns Egyházközösség sajtóközleménye értelmében a romániai keresztény egyházak közötti Emlékek gyógyítása projekt a romániai hitfelekezetek „sebeinek és a nézeteltéréseinek begyógyításához és újraértékeléséhez” való hozzájárulásnak tekintendő. A tervet a romániai egyházak egységesen kell, hogy megvalósítsák, az Európai Egyházak Konferencia és az Európai Protestáns Egyházközösség égisze alatt.

Az A projektnek, mint a romániai keresztény egyházak Emlékek gyógyítása tervezetének része, a kolozsvári és a nagyszebeni egyetemek teológia, történelem és pszichológia karok, valamint a felekezetek önálló teológiai intézeteinek egységes közreműködésével kell működnie.

Az átfogó történelmi és kulturális politikai fejlődések alapos vizsgálatával – a jelenlegi román állam minden területét figyelembe véve – az A projekt A romániai egyházak szinoptikus történelme című interdiszciplináris kutatómunkájával, a konfliktusokkal telített együttélés múltjával kapcsolatos vallási, etnikai, nyelvi és kulturális kérdések feltárását kísérli meg. Ezt követően a második, azaz B projekt, a regionálisan szervezett, felekezetek közötti szemináriumokkal kell – lelkészi hozzájárulással – elősegítse a megbékélést — tudtuk meg Szép Krisztina projektaszisztenstől.

 

Kapcsolódó cikk:

  • Hidakat építve egymást közt
  •