Házi őrizetesek Romániában is

Házi őrizetesek Romániában is
Múlt szombaton, február 1-jén életbe lépett Romániában az új Büntetőtörvénykönyv, mely a korábbinál enyhébb szabályokat tartalmaz. Váradon például máris hamarabb szabadulhatott valaki.

Az új Büntetőtörvénykönyv Nagyváradon is érezteti hatását: múlt szombaton például az egyik fogvatartott, akit tíz hónap szabadságvesztésre ítéltek testi sértés és egyéb erőszakos cselekmények miatt, időnek előtte szabadulhatott, köszönhetően a módosított Btk.-nak, mely a büntetését három hónappal megrövidítette. Egyébként a váradi büntetés-végrehajtó intézet „vendégszeretetét élvező” 548 rab közül további 76-nak az ügyét vizsgálja felül a bíróság. Az érintettek bűnvádi dossziéját egy különbizottság tanulmányozta és továbbította megoldás végett a joghatóságnak. Ezzel párhuzamosan a Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságon átszervezések történtek, melyek eredményeképpen egy olyan osztályt is létesítettek, ami a jogi ügyekkel foglalkozik. Ennek megfelelően ezentúl hat rendőr „törődik” majd a házi őrizetesekkel, mely büntetési forma különben újdonságnak számít Romániában. A törvény értelmében ezek a személyek nem hagyhatják el az otthonaikat harminc napig, melyet követően tárgyalják a büntetőperüket. Emellett kötelező módon nyomkövető karperecet kell viselniük, mely jelzi a rendőrségnek, ha kimennek az utcára. Sajtóinformációk szerint a megyei rendőrség eddig még nem kapott nyomkövető karpereceket, de nem is volt még szükség ezekre, ugyanis jelenleg egyetlen házi őrizetes eset sincs nálunk.

Kiskorú bűnözök

Amúgy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szerint február 1-jén 122 rabot engedtek szabadon országszerte, 176-nak pedig enyhítettek a büntetésén, vagyis a börtönökből úgynevezett fogva tartó központokba helyezték át őket. Emellett közel 400 elítéltnek újra átnézik az ügyeit. Az új Btk. előnyeit egyébként legelőször egy kiskorú élvezhette, akit a bukaresti bíróság csupán egy átnevelő intézetbe küldött. A február 1-jén hatályba lépett új jogszabály szerint ugyanis azon kiskorúak esetében, akik 14–18 évesek voltak a bűncselekmény elkövetése idején, olyan nevelési módot kell alkalmazni, mely nem jár szabadságvesztéssel együtt. A szabad mozgásukban csak akkor kell korlátozni őket, ha visszaesőek, és már próbálták megnevelni őket, illetve a bűncselekmény elkövetése előtt elkezdték ezt, vagy a szabadságvesztés hét évnél nagyobb időre szól, esetleg életfogytig.

Ciucur Losonczi Antonius