Elsők között nyújtottuk be Brüsszelnek az új Közös Agrárpolitika magyar stratégiai tervét

A miniszter szerint a benyújtott, a 2023-2027 közötti időszak magyar mezőgazdaságát alapvetően meghatározó terv adja az alapját a Megújuló vidék, megújuló agrárium program folytatásának. 

– Modernizáljuk a vidéki gazdaság gerincét adó agráriumot és élelmiszerelőállítást, miközben megőrizzük teremtett világunk természeti értékeit, a vidéken élők számára jobb életminőséget teszünk lehetővé, és kiemelten támogatjuk a kis és közepes gazdaságokat

 – sorolta Nagy István.

A tárcavezető kiemelte, hogy az új Közös Agrárpolitikáról elért megállapodás alapvető változást hozott az uniós agrártámogatások rendszerébe, hiszen a tagállamoknak egy úgynevezett KAP stratégiai tervet kell benyújtaniuk az Európai Bizottságnak 2022. január 1-ig. Ez a terv határozza meg a 2023 és 2027 között kifizethető agrártámogatások konkrét rendszerét. Hozzátette: az uniós jogi keret kései elfogadása miatt valószínűleg lesznek tagállamok, amelyek nem fogják tudni tartani a határidőt, azonban 

az Agrárminisztérium megfeszített munkával az elsők között nyújtotta be Brüsszelnek a magyar stratégiai tervet 

– áll a közleményben.

Nagy István felhívta a figyelmet, hogy a KAP I. pillérének keretében 3400 milliárd, míg a II. pillér tekintetében 2853 milliárd forint áll majd a magyar mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztésére. Hozzátette: mindez azért lehetséges, mert 

a kormány úgy döntött, hogy az uniós jog adta maximális mértékben, 80 százalékban biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós források mellé.

A tárcavezető azt is közölte, hogy az I. pillér leendő támogatásai között régi és új elemek is megjelennek: továbbra is lesz területalapú támogatás és lesznek termeléshez kötött támogatások, a kisgazdaságok és a fiatal termelők pedig a korábbinál is nagyobb többletforráshoz juthatnak.

Hozzátette: új elemként bevezetik az újraelosztási támogatást, amely a tervek szerint a 10 hektáron gazdálkodó kisgazdaságoknak hektáronként további 20 ezer, míg a 10 és 300 hektár közötti birtokméreten gazdálkodó családi gazdaságok számára hektáronként további 10 ezer forint támogatást biztosít az alaptámogatáson felül. Új elemként 

a közvetlen támogatások között megjelenik az úgynevezett agroökológiai alapprogram, amely a gazdálkodók többlet környezeti vállalásait kompenzálja.

Nagy István a közlemény szerint jelezte, hogy a vidékfejlesztési támogatásoknál a legfontosabb gazdaságfejlesztési prioritás az élelmiszeripar megújítása és a mezőgazdaságban az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelését segítő, versenyképességet és hatékonyságot növelő beruházások ösztönzése, de hangsúlyos lesz az agrár-környezetgazdálkodási program és az ökológiai gazdálkodás támogatása is. Egy nemzetközi mércével mérve is versenyképes, erőforrás-hatékony, magas hozzáadott értéket termelő és innovatív mezőgazdaság, valamint az erre épülő élelmiszertermelés áll a fejlesztések középpontjában. Ennek érdekében kibővített eszköztár szolgálja majd a tudásátadást és az innovációt is. A vidéki gazdaság és közösségek erősítése érdekében forráshoz juthatnak a kistelepülések alapszolgáltatásaik és infrastruktúrájuk fejlesztésére.

A miniszter szerint a most benyújtott magyar KAP Stratégiai Terv hatalmas, történelmi lehetőséget biztosít a magyar mezőgazdaság számára annak érdekében, hogy a magyar gazdák és a magyar vidék a következő évek valódi nyertesei legyenek. A stratégiai tervet az Európai Bizottság a következő hónapokban részletesen értékeli, az első észrevételek megküldése április elején, míg a terv hivatalos elfogadása nyárra várható.

Borítókép: Nagy István agrárminiszter 2021. december 7-én / MTI / Soós Lajos