2021.06.07. 09:40
A közös agrárpolitika reformjának értelme a támogatási rendszer észszerű továbbfejlesztése
Az Európai Unió közös agrárpolitikájáról folyó tárgyalásokon meg kell védeni a tavaly kialakított tanácsi álláspont több, magyar szempontból fontos elemét, így például a kisgazdaságok vetésforgóra és nem termő területekre vonatkozó követelmények alóli mentesítését, az öntözési szabályokra vonatkozó rugalmasságot vagy a termeléshez kötött támogatásokat – mondta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak adott interjúban.
A lap hétfői számában úgy vélte, „a legnehezebb feladat egyértelműen az, hogy megtaláljuk, hol húzódik az a kompromisszum, amely egyensúlyt teremt a környezeti, gazdasági és szociális értelemben vett fenntarthatósági célkitűzések között”. Az egyik központi kérdés az, hogy az uniós tagállamoknak mekkora forrást kell az új zöldintézkedésre, az úgynevezett agroökológiai alapprogramra fordítaniuk – tette hozzá.
Hangoztatta, hogy a tárgyalások során képviselt magyar álláspont következetesen olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek célja egy végrehajtható, kiszámíthatóan működő, tervezhető, valódi szubszidiaritást – a döntéseket az érdekeltekhez lehető legközelebb álló szinten kell meghozni -, és egyszerűsítést lehetővé tevő közösségi szabályozás elfogadása volt, így csökkentve a gazdálkodók és az államháztartás pénzügyi kockázatait.
A „szakmai tartalom szempontjából magyar részről a jelenlegi támogatási rendszer észszerű továbbfejlesztésében látnánk a reform valódi értelmét” – jelentette ki az agrárminiszter.
A magyar álláspont kulcsfontosságú elemei között a bizonyos szintű jövedelembiztonságot nyújtó alaptámogatás mellett olyan célzott támogatási lehetőségek továbbvitele szerepel, mint a fiatal gazdák támogatása vagy az érzékeny ágazatok számára kiemelt jelentőségű termeléshez kötött támogatások.
Nagy István elmondása szerint Magyarország fontos célja az is, hogy „a kis területen, 10 hektár alatt gazdálkodó termelőkre megkülönböztetett figyelem jusson, ideértve a kellő rugalmassággal továbbfejleszthető kistermelői támogatást, a minél egyszerűbb ellenőrzési szabályokat, valamint az életszerű gazdálkodást lehetővé tévő alapelőírásokat. Ilyen például a már említett, a 10 hektár alatti gazdaságok mentesítése a vetésforgóra és nem termő területek kijelölésére vonatkozó követelmények alól.”
A vidékfejlesztésben prioritás, hogy az öntözési beruházások támogathatóságára vonatkozó – jelenleg a magyar megítélés szerint indokolatlanul szigorú – szabályok rugalmasabbá váljanak, továbbra is adható legyen a kisüzemek átalánytámogatása, valamint a termelői együttműködések, termelői csoportok esetében ne csak az új együttműködések támogatására legyen lehetőség, hanem a már jól működő meglévőkére is.
A miniszter úgy vélte, hogy a környezet- és klímavédelmi ambíciók túlzott vagy túlságosan nagy léptékű emelése versenyképességi áldozattal járna a világpiaci versenyben, ami végül az uniós mezőgazdasági termelés visszaesését okozhatná. Az így kieső termékek helyébe ráadásul olyan importtermékek érkeznének, amelyek előállítása nem az EU által előírt szigorú szabályok betartása mellett történt. „Így végső soron sem a termelők, sem pedig a fogyasztók érdekei nem érvényesülnének” – emelte ki.
Nagy István elmondta azt is, hogy számításaik szerint a kormány 2021 őszén tudja benyújtani a brüsszeli bizottságnak a közös agrárpolitikához kötődő magyar stratégiai terv első változatát, és ha az előfeltételek teljesülnek, nem lesz akadálya a 2023. január 1-jei indulásnak.
