Határozati Állásfoglalás

Egyházkerületi Közgyűlés hálát ad Istennek azért, hogy 2007. január 1-én – Románia részeként – Erdély újból visszacsatlakozhatott Európához.

Közgyűlés ugyanakkor kifejezi abbéli reményét, hogy Románia nem csupán politikai és földrajzi értelemben, de szellemiségében is európai országgá válik, amely számára az uniós tagság nem csupán tetszetős kirakat, hanem amelyben a demokratikus jogok, a szabadság, a hitbeli-erkölcsi értékek és az emberi méltóság szabadon érvényesülhetnek, igazság és jólét köszönt egész népére.

Közgyűlés keserűséggel állapítja meg, hogy országunkban – az Európai Unió egyik tagállamában – továbbra is intézményesen diszkriminálják romániai magyar közösségünket. Európa teljes értékű polgáraiként is a megmaradásunk zálogának tekintett területi és személyi elvű autonómia, valamint az önálló oktatási rendszer megteremtésén kell fáradoznunk, hiszen Romániában – a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének közel tíz éves kormányzati szereplése dacára – „hazaárulásként” kezelik közösségünk jogos autonómiaigényét, a törvényhozás pedig a régóta esedékes, minimális előrelépést jelentő kisebbségi törvény elfogadását is visszautasítja. Népes csángó-magyar közösségünk anyanyelvhasználatát az élet minden területén végletesen korlátozzák, vagy egyenesen tiltják. A Bolyai Tudományegyetem visszaállításról hallani sem akar az államhatalom, és tizennyolc év alatt az erdélyi magyar történelmi egyházak csak alig több mint tíz százalékát vehették birtokba annak a több mint kétezer ingatlannak, amelyet a kommunista hatalom kobzott el tőlük.

2. Egyházkerületi Közgyűlés kijelenti, hogy látszateredmények és látszat-érdekvédelem helyett végre valódi eredményekre és tényleges érdekvédelemre van szüksége közösségünknek. Híveink közössége és romániai magyar társadalmunk kiábrándult azokból a meddőnek bizonyuló, tétova változtatási kísérletekből, amelyek tizennyolc év után sem hozták meg a joggal elvárt eredményt. Ebből a felismerésből kiindulva, Egyházkerületi Közgyűlés elhatározta, hogy történelmi küldetése felelősségével, ugyanakkor Isten Igéje iránti engedelmességgel kiveszi részét az erdélyi magyar társadalom teljes rendszerváltozásának végrehajtásában. Közgyűlés viszont szomorúan tapasztalta, hogy a jobbító szándékról, vagy az összefogásról az RMDSZ még csak tárgyalni sem volt hajlandó. Szükségszerűen következett be tehát, hogy Tőkés László püspök függetlenként vállalta a jelöltetést az európai parlamenti választásokon. Tizennyolc évvel a kommunista diktatúra bukása után, az Európai Unióhoz való csatlakozással új fejezet kezdődhet el erdélyi magyarságunk életében – amennyiben képesek leszünk tartalommal betölteni az adott esélyt. Az uniós csatlakozás történelmi pillanat Románia polgárai, különösképpen pedig az erdélyi magyarság számára, hiszen az lehetőséget nyújt országunknak a fejlett Európához való felzárkózásra, másfelől pedig, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elve alapján lehetőséget teremt az Európában jól működő önigazgatás és autonómiaformák megvalósítására.

3. Egyházkerületi Közgyűlés megkeseredett szívvel gondol az ősi tanintézetünktől, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumtól elorozott sportpályája ügyére: a magyar- és reformátusellenes etnikai és vallási diszkrimináció és a nacionalista hatalom politikai befolyása alatt álló román igazságszolgáltatás bűnpártoló magatartása miatt az eltelt három év alatt semmilyen megoldásra nem jutottunk, a román ortodox egyházközség mind ez ideig sikeresen megakadályozta, hogy az általuk elzsákmányolt sportpálya magyar református tanulóifjúságunk jogos használatába visszakerüljön. Szélesebb felekezetközi összefüggésben, Közgyűlés sajnálattal állapítja meg, hogy az erdélyi Nagyszebenben tartott III. Európai Ökumenikus Nagygyűlésen megelőző aggodalmai beigazolódtak: az Európai Unióhoz újan csatlakozott Románia többségi Román Ortodox Egyháza nem volt képes európai szinten és valódi ökumenikus szellemben eleget tenni házigazdai és szervezői kötelezettségeinek. A résztvevő mintegy 2.500 európai küldött döbbenten értesült arról, hogy a nagyszebeni rendőrség feltartóztatott, és három órán keresztül fogva tartott öt nagyváradi református fiatalt. Fiataljaink Egyházkerületünk felkérésére, a szervezők tudtával és beleegyezésével információs anyagot szállítottak a rendezvény színhelyére, amikor Nagyszeben belvárosában három rendőrautó megállította őket, majd magyarázat nélkül bekísérték őket a megyei rendőrfőkapitányságra. Közgyűlés szomorúan állapítja meg, hogy a többségi Román Ortodox Egyház nemhogy a keresztyén hitünkből és az ökuménia szelleméből fakadó testvéri együttélés szabályait nem tartja be, de többségi és egyeduralmi törekvéseivel nem egyszer a kisebbségi testvéregyházak sérelmére jár el: a közlemúltban mintegy 2.000 ortodox templomot építettek közpénzen Erdély magyarlakta vidékein, sőt az ortodoxia továbbra is bitorolja a román görög katolikus egyház mintegy 2.000 templomát. Ugyanide tartozik, hogy azon túlmenően, hogy a nagyváradi Sfănta Treime Ortodox Egyházközség törvénytelenül rátette kezét egyházi iskolánk sportpályájára, „rongálás és tulajdonháborítás” címén még bűnvádi eljárást is indítottak Tőkés László püspök és munkatársai ellen amiatt, hogy saját, jogtalanul elkobzott területünkre megkíséreltek behatolni, sőt a Román Ortodox Egyház papjának feljelentésére, idén tavasszal antiterrorista kommandó-alakulatot vezényeltek ki a sportpályán futballozni akaró ifjúságunk ellenében. November 9-én, pénteken tárgyalta a bukaresti Legfelsőbb Bíróság Florin Puşcaş a nagyváradi Sfânta Treime Ortodox Egyházközség papjának Tőkés László püspök ellen tett feljelentését. Bűncselekmény hiányában a Legfelsőbb Ügyészség megelőzőleg már döntött arról, hogy nem emel vádat Puşcaş feljelentése alapján, az ortodox pap viszont megtámadta a Legfelsőbb Ügyészség döntését.

 

1. Egyházkerületi Közgyűlés arra figyelmezteti az Európai Unió illetékes hatóságait és politikusait, illetve európai testvéregyházaink közvéleményét, hogy etnikai és vallási kisebbségben élő közösségünk helyzete egyáltalán nem „modell-értékű”, sőt továbbra is megmaradásunk alapvető feltételeinek megteremtéséért küzdünk. Egyházkerületi Közgyűlés kijelenti, hogy őshonos közösségünk nem szeretne a megfogyatkozott, elűzött vagy kivándorolt romániai szászok, svábok és zsidók sorsára jutni, hanem – a többségi lakossággal együtt – híveink otthon kívánják érezni magukat szülőhazájukban. Keresztényi felelősségünk, hogy Európa a béke, a szolidaritás és az együttműködés kontinense legyen, éppen ezért tisztelettel kérjük, hogy az európai intézmények – az Európai Unió, az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE) – vizsgálják meg annak körülményeit és tényállását, ahogyan a közösségünk védelmében tett korábbi ajánlásaik és meghagyásaik betartását a román hatóságok elszabotálják.

 

2. Egyházkerületi Közgyűlés kegyelmi lehetőséget lát abban, hogy a népek és nemzeti közösségek európai nagy családjában egyéni és alanyi jogon az erdélyi magyarság is hiteles képviseletet nyerjen. Mivel a megváltozott európai viszonyok között Egyházkerületünknek elemi érdeke a magyar érdekek és a keresztyén értékek méltó képviselete, Egyházkerületi Közgyűlés – az Igazgatótanáccsal és az Esperesek Kollégiumával egyetemben – saját európai parlamenti képviselőjelöltjének tekinti Tőkés László püspököt, mint aki közvetlenül képviselheti reformátusságunkat az Európai Parlamentben. Közgyűlés egyhangúlag üdvözli, hogy Tőkés László püspök, egyéni európai parlamenti képviselőjelölt – megválasztatása esetén – az erdélyi magyar autonómiatörekvéseknek, a Bolyai Tudományegyetem visszaállításának, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának brüsszeli képviselete mellett, a romániai korrupció burjánzása és az igazságszolgáltatás pártossága ellen, valamint a hatalmi ágak szétválasztásáért is cselekvő módon kíván fellépni.

 

3. Egyházkerületi Közgyűlés továbbra is elkötelezett Európa megújulása és egysége iránt, és csalódásának ad hangot amiatt, hogy az erdélyi Nagyszebenben megrend

Közgyűlés ugyanakkor kifejezi abbéli reményét, hogy Románia nem csupán politikai és földrajzi értelemben, de szellemiségében is európai országgá válik, amely számára az uniós tagság nem csupán tetszetős kirakat, hanem amelyben a demokratikus jogok, a szabadság, a hitbeli-erkölcsi értékek és az emberi méltóság szabadon érvényesülhetnek, igazság és jólét köszönt egész népére.

Közgyűlés keserűséggel állapítja meg, hogy országunkban – az Európai Unió egyik tagállamában – továbbra is intézményesen diszkriminálják romániai magyar közösségünket. Európa teljes értékű polgáraiként is a megmaradásunk zálogának tekintett területi és személyi elvű autonómia, valamint az önálló oktatási rendszer megteremtésén kell fáradoznunk, hiszen Romániában – a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének közel tíz éves kormányzati szereplése dacára – „hazaárulásként” kezelik közösségünk jogos autonómiaigényét, a törvényhozás pedig a régóta esedékes, minimális előrelépést jelentő kisebbségi törvény elfogadását is visszautasítja. Népes csángó-magyar közösségünk anyanyelvhasználatát az élet minden területén végletesen korlátozzák, vagy egyenesen tiltják. A Bolyai Tudományegyetem visszaállításról hallani sem akar az államhatalom, és tizennyolc év alatt az erdélyi magyar történelmi egyházak csak alig több mint tíz százalékát vehették birtokba annak a több mint kétezer ingatlannak, amelyet a kommunista hatalom kobzott el tőlük.

2. Egyházkerületi Közgyűlés kijelenti, hogy látszateredmények és látszat-érdekvédelem helyett végre valódi eredményekre és tényleges érdekvédelemre van szüksége közösségünknek. Híveink közössége és romániai magyar társadalmunk kiábrándult azokból a meddőnek bizonyuló, tétova változtatási kísérletekből, amelyek tizennyolc év után sem hozták meg a joggal elvárt eredményt. Ebből a felismerésből kiindulva, Egyházkerületi Közgyűlés elhatározta, hogy történelmi küldetése felelősségével, ugyanakkor Isten Igéje iránti engedelmességgel kiveszi részét az erdélyi magyar társadalom teljes rendszerváltozásának végrehajtásában. Közgyűlés viszont szomorúan tapasztalta, hogy a jobbító szándékról, vagy az összefogásról az RMDSZ még csak tárgyalni sem volt hajlandó. Szükségszerűen következett be tehát, hogy Tőkés László püspök függetlenként vállalta a jelöltetést az európai parlamenti választásokon. Tizennyolc évvel a kommunista diktatúra bukása után, az Európai Unióhoz való csatlakozással új fejezet kezdődhet el erdélyi magyarságunk életében – amennyiben képesek leszünk tartalommal betölteni az adott esélyt. Az uniós csatlakozás történelmi pillanat Románia polgárai, különösképpen pedig az erdélyi magyarság számára, hiszen az lehetőséget nyújt országunknak a fejlett Európához való felzárkózásra, másfelől pedig, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elve alapján lehetőséget teremt az Európában jól működő önigazgatás és autonómiaformák megvalósítására.

3. Egyházkerületi Közgyűlés megkeseredett szívvel gondol az ősi tanintézetünktől, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumtól elorozott sportpályája ügyére: a magyar- és reformátusellenes etnikai és vallási diszkrimináció és a nacionalista hatalom politikai befolyása alatt álló román igazságszolgáltatás bűnpártoló magatartása miatt az eltelt három év alatt semmilyen megoldásra nem jutottunk, a román ortodox egyházközség mind ez ideig sikeresen megakadályozta, hogy az általuk elzsákmányolt sportpálya magyar református tanulóifjúságunk jogos használatába visszakerüljön. Szélesebb felekezetközi összefüggésben, Közgyűlés sajnálattal állapítja meg, hogy az erdélyi Nagyszebenben tartott III. Európai Ökumenikus Nagygyűlésen megelőző aggodalmai beigazolódtak: az Európai Unióhoz újan csatlakozott Románia többségi Román Ortodox Egyháza nem volt képes európai szinten és valódi ökumenikus szellemben eleget tenni házigazdai és szervezői kötelezettségeinek. A résztvevő mintegy 2.500 európai küldött döbbenten értesült arról, hogy a nagyszebeni rendőrség feltartóztatott, és három órán keresztül fogva tartott öt nagyváradi református fiatalt. Fiataljaink Egyházkerületünk felkérésére, a szervezők tudtával és beleegyezésével információs anyagot szállítottak a rendezvény színhelyére, amikor Nagyszeben belvárosában három rendőrautó megállította őket, majd magyarázat nélkül bekísérték őket a megyei rendőrfőkapitányságra. Közgyűlés szomorúan állapítja meg, hogy a többségi Román Ortodox Egyház nemhogy a keresztyén hitünkből és az ökuménia szelleméből fakadó testvéri együttélés szabályait nem tartja be, de többségi és egyeduralmi törekvéseivel nem egyszer a kisebbségi testvéregyházak sérelmére jár el: a közlemúltban mintegy 2.000 ortodox templomot építettek közpénzen Erdély magyarlakta vidékein, sőt az ortodoxia továbbra is bitorolja a román görög katolikus egyház mintegy 2.000 templomát. Ugyanide tartozik, hogy azon túlmenően, hogy a nagyváradi Sfănta Treime Ortodox Egyházközség törvénytelenül rátette kezét egyházi iskolánk sportpályájára, „rongálás és tulajdonháborítás” címén még bűnvádi eljárást is indítottak Tőkés László püspök és munkatársai ellen amiatt, hogy saját, jogtalanul elkobzott területünkre megkíséreltek behatolni, sőt a Román Ortodox Egyház papjának feljelentésére, idén tavasszal antiterrorista kommandó-alakulatot vezényeltek ki a sportpályán futballozni akaró ifjúságunk ellenében. November 9-én, pénteken tárgyalta a bukaresti Legfelsőbb Bíróság Florin Puşcaş a nagyváradi Sfânta Treime Ortodox Egyházközség papjának Tőkés László püspök ellen tett feljelentését. Bűncselekmény hiányában a Legfelsőbb Ügyészség megelőzőleg már döntött arról, hogy nem emel vádat Puşcaş feljelentése alapján, az ortodox pap viszont megtámadta a Legfelsőbb Ügyészség döntését.

 

 

1. Egyházkerületi Közgyűlés arra figyelmezteti az Európai Unió illetékes hatóságait és politikusait, illetve európai testvéregyházaink közvéleményét, hogy etnikai és vallási kisebbségben élő közösségünk helyzete egyáltalán nem „modell-értékű”, sőt továbbra is megmaradásunk alapvető feltételeinek megteremtéséért küzdünk. Egyházkerületi Közgyűlés kijelenti, hogy őshonos közösségünk nem szeretne a megfogyatkozott, elűzött vagy kivándorolt romániai szászok, svábok és zsidók sorsára jutni, hanem – a többségi lakossággal együtt – híveink otthon kívánják érezni magukat szülőhazájukban. Keresztényi felelősségünk, hogy Európa a béke, a szolidaritás és az együttműködés kontinense legyen, éppen ezért tisztelettel kérjük, hogy az európai intézmények – az Európai Unió, az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE) – vizsgálják meg annak körülményeit és tényállását, ahogyan a közösségünk védelmében tett korábbi ajánlásaik és meghagyásaik betartását a román hatóságok elszabotálják.

 

 

2. Egyházkerületi Közgyűlés kegyelmi lehetőséget lát abban, hogy a népek és nemzeti közösségek európai nagy családjában egyéni és alanyi jogon az erdélyi magyarság is hiteles képviseletet nyerjen. Mivel a megváltozott európai viszonyok között Egyházkerületünknek elemi érdeke a magyar érdekek és a keresztyén értékek méltó képviselete, Egyházkerületi Közgyűlés – az Igazgatótanáccsal és az Esperesek Kollégiumával egyetemben – saját európai parlamenti képviselőjelöltjének tekinti Tőkés László püspököt, mint aki közvetlenül képviselheti reformátusságunkat az Európai Parlamentben. Közgyűlés egyhangúlag üdvözli, hogy Tőkés László püspök, egyéni európai parlamenti képviselőjelölt – megválasztatása esetén – az erdélyi magyar autonómiatörekvéseknek, a Bolyai Tudományegyetem visszaállításának, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának brüsszeli képviselete mellett, a romániai korrupció burjánzása és az igazságszolgáltatás pártossága ellen, valamint a hatalmi ágak szétválasztásáért is cselekvő módon kíván fellépni.

 

 

3. Egyházkerületi Közgyűlés továbbra is elkötelezett Európa megújulása és egysége iránt, és csalódásának ad hangot amiatt, hogy az erdélyi Nagyszebenben megrendezett III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés központi üzenetével ellentétben, Románia uniós csatlakozásával sem hárultak az akadályok országunkban a szabad vallásgyakorlás és a valódi ökuménia útjából. A nagygyűlésre tekintő regionális előkészületek rendjén tavaly novemberbenéppen azzal a reménységgel tettünk kezdeményezést a vitás kérdések méltányos rendezését célzó intézményes párbeszédre, illetve a kisebbségi etnikai és egyházi közösségekkel szembeni diszkrimináció és jogfosztás megszüntetésére, hogy az európai zarándokút végéreKrisztus világossága mindannyiunkra ráragyogjon Nagyszebenben. Ezzel szemben egész Kárpát-medencei magyar református küldöttségünk diszkriminatív elbánásban részesült, s kevésen múlott, hogy mindezek következtében küldötteink – tiltakozásképpen – végül is mégsem vonultak el a Nagygyűlésről. A Szebenben megnyilvánuló „kirakat-ökumenizmus” egyik árulkodó jele volt az is, hogy az Ökumenikus Charta romániai egyházaink általi, ünnepélyes aláírására vonatkozó javaslatunk a többségi egyház ellenállásán végül is megbukott.

Egyházkerületi Közgyűlés mindazonáltal reményének ad hangot, hogy a román ortodox testvéregyháznak az új pátriárka, Dániel megválasztása révén lehetősége nyílik a megújulásra, a többi hazai vallásfelekezettel való együttműködésre és a valódi párbeszédre.

Egyházkerületi Közgyűlés végezetül arra emlékeztet, hogy az egyesült Európának még nincsen Alkotmánya. Minden bizonnyal azért sincsen, mert az egységet nem Isten útjain járva – Krisztus világosságában – keresi. Arra szólítja Egyházunk népét: imádkozzon azért, hogy az élő „Világ-Úr-Jézus Krisztusban” alakuljon és formálódjék Európa – egy új világ – lelki, szellemi egysége!

ezett III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés központi üzenetével ellentétben, Románia uniós csatlakozásával sem hárultak az akadályok országunkban a szabad vallásgyakorlás és a valódi ökuménia útjából. A nagygyűlésre tekintő regionális előkészületek rendjén tavaly novemberbenéppen azzal a reménységgel tettünk kezdeményezést a vitás kérdések méltányos rendezését célzó intézményes párbeszédre, illetve a kisebbségi etnikai és egyházi közösségekkel szembeni diszkrimináció és jogfosztás megszüntetésére, hogy az európai zarándokút végéreKrisztus világossága mindannyiunkra ráragyogjon Nagyszebenben. Ezzel szemben egész Kárpát-medencei magyar református küldöttségünk diszkriminatív elbánásban részesült, s kevésen múlott, hogy mindezek következtében küldötteink – tiltakozásképpen – végül is mégsem vonultak el a Nagygyűlésről. A Szebenben megnyilvánuló „kirakat-ökumenizmus” egyik árulkodó jele volt az is, hogy az Ökumenikus Charta romániai egyházaink általi, ünnepélyes aláírására vonatkozó javaslatunk a többségi egyház ellenállásán végül is megbukott.

Egyházkerületi Közgyűlés mindazonáltal reményének ad hangot, hogy a román ortodox testvéregyháznak az új pátriárka, Dániel megválasztása révén lehetősége nyílik a megújulásra, a többi hazai vallásfelekezettel való együttműködésre és a valódi párbeszédre.

Egyházkerületi Közgyűlés végezetül arra emlékeztet, hogy az egyesült Európának még nincsen Alkotmánya. Minden bizonnyal azért sincsen, mert az egységet nem Isten útjain járva – Krisztus világosságában – keresi. Arra szólítja Egyházunk népét: imádkozzon azért, hogy az élő „Világ-Úr-Jézus Krisztusban” alakuljon és formálódjék Európa – egy új világ – lelki, szellemi egysége!