Hatályban marad Romániában a Dragnea kormányfői kinevezését ellehetetlenítő törvénycikk

Hatályban marad Romániában a Dragnea kormányfői kinevezését ellehetetlenítő törvénycikk
Hatályban marad a román kormány működését szabályozó törvény azon cikkelye, amely meggátolta Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártelnököt abban, hogy pártja decemberi választási győzelme után magának követelje a miniszterelnöki tisztséget, az alkotmánybíróság ugyanis csütörtökön befogadhatatlanként elutasította az előírás ellen emelt óvást.

A vitatott cikkely szerint büntetett előéletűek nem lehetnek tagjai a kormánynak, márpedig Dragneát tavaly áprilisban két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték egy 2012-ben tartott népszavazással kapcsolatos korrupciós perben.
Az alkotmánybíróság már négy korábbi alkalommal napirendre tűzte az ügyet, de a mostani, ötödik alkalommal mégis úgy döntött, hogy elzárkózik a panasz érdemi tárgyalásától, befogadhatatlannak minősítve az ombudsman alkotmányossági kifogását.
A PSD elnöke több ízben igazságtalannak nevezte a jogerős ítéletet és alkotmányellenesnek a 2001-ben hozott törvényt, amely örökre megfosztja őt kormánytisztség betöltésének lehetőségétől, holott a bíróságok is csak bizonyos időre tiltják el az elítélteket a közügyektől, esetében pedig nem is volt ilyen tiltás.
A 16 éve hatályos törvény ellen a PSD választási győzelme után januárban emelt alkotmányossági óvást a szociáldemokraták által tisztégbe juttatott Victor Ciorbea ombudsman. Ebben arra hivatkozott, hogy az előírás sérti a hatalmi ágak közötti egyensúly alkotmányos elvét, mivel hátrányos megkülönböztetést jelent a végrehajtó hatalom tisztségviselői számára, olyan körülmények között, amikor a törvényhozásban és igazságszolgáltatásban nem írnak elő hasonló feddhetetlenségi követelményeket.
Valer Dorneanu, az alkotmánybírság elnöke, volt szociáldemokrata házelnök, az egyik korábbi halasztás után az újságíróknak azt mondta, hogy a taláros testület eddigi legnehezebb ügyével került szembe, amely az alkotmánybírókat politikai értelmezésre kényszeríti. Elismerte, hogy társai több megoldást is javasoltak, de ezek egyike sem szerezte meg a döntéshozatalhoz szükséges többséget. Sajtóértesülések szerint a kilenctagú testületben mind az óvás elfogadása, mind elutasítása mellett négy-négy alkotmánybíró foglalt állást, a kilencedik pedig következetesen tartózkodott.
A román alkotmánybíróság tagjainak mandátuma kilenc évre szól. A kilencfős testületbe három évente nevezhet ki egy-egy tagot a képviselőház, a szenátus és az elnöki hivatal. A testület összetétele ezért – némi késéssel – leképezi a román jobb- és baloldal közötti erőviszonyokat. Az utóbbi negyed évszázadban az is íratlan szabállyá vált Romániában, hogy az alkotmánybíróságnak legyen egy magyar tagja is, akit a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egykori politikusai közül választ meg a bukaresti parlament.

(MTI)

Címkék: , ,