Hatalmi átrendeződést akar az RMDSZ

Hatalmi átrendeződést akar az RMDSZ
Az ország politikai, adminisztratív, igazságügyi rendszerét is érintő változásokat kíván előmozdítani az RMDSZ. A szövetség alkotmánymódosító javaslatairól Biró Rozália szenátor számolt be Nagyváradon.

 

Biró Rozália szenátor csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján ismertette az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatait. A szövetség összesen 78 módosítást nyújtott be 52 cikkelyhez. Az RMDSZ első számú prioritása a kisebbségi jogok megőrzésére és bővítésére vonatkozik, de szintén fontos célkitűzése az, hogy módosuljon az ország politikai rendszere, és Románia félelnöki rendszerről parlamentáris köztársasággá változna. A szövetség szerint meg kellene szüntetni az államfő összes végrehajtói hatáskörét, és az erőviszony-módosulást már azzal is ki kellene fejezni, hogy az elnököt nem közvetlen népszavazás útján, hanem a parlament két házának együttes ülésén választanák meg titkos szavazással. A köztársasági elnök megválasztásához a képviselők kétharmados többségére lenne szükség, de a harmadik körben elég lenne az összes képviselő felének, plusz egy képviselőnek a szavazata is. Az RMDSZ javasolja továbbá, hogy csak a 45 életévet betöltött személyt lehessen köztársasági elnökké választani. A köztársasági elnök köteles lenne miniszterelnöknek kinevezni azt a személyt, akit az a párt jelölt, amelyik megszerezte a többséget a parlamentben, vagy azt a személyt, akit a parlamenti pártok közötti egyeztetés révén egy parlamenti többség miniszterelnök-jelöltnek állít. Az államfő csak abban az esetben döntene maga a miniszterelnök kijelöléséről, ha a pártok nem tudnak többséget kialakítani a parlamentben. Ugyanakkor az elnöknek nem lenne lehetősége a mérlegelésre abban az esetben, amikor a miniszterelnök arra a kéri, hogy hívjon vissza a kormányból minisztereket. Az elnöki hatáskör csökkentésének, illetve a parlament hatásköre növelésének folyamatába illeszkedne az Alkotmány 86. és 87. cikkelyének törlése; ezek a cikkelyek mondják ki azt, hogy az államfő részt vehet azokon a kormányüléseken, amelyek állambiztonsági, külpolitikai vagy honvédelmi kérdéseket tárgyalnak, illetve azt, hogy az államfő felelősségre vonható. Biró Rozália kifejtette: mivel teljesen törölnék a köztársasági elnök végrehajtói hatalmát, ezért nem indokolt az államfő felelősségre vonásáról rendelkezni az Alkotmányban. Természetesen, ha a jelenlegi félelnöki rendszer marad érvényben az alkotmánymódosítás után, akkor az államfő felelősségre vonására vonatkozó cikkelynek is az alkotmányban kell maradnia, tette hozzá. A parlamentáris köztársaság részeként a miniszterek nem az államfő, hanem a parlament előtt tennék le esküjüket. Az államfői tisztség hivatalos megnevezésén is módosítana az RMDSZ, azt javasolva, hogy Románia elnöke helyett a köztársasági elnök megnevezést használják erre a tisztségre.

Elkülönített szerepek

Biró Rozália a továbbiakban kifejtette, hogy a parlament két házának is elkülönített hatásköröket képzel el az RMDSZ. A képviselőház az ország politikai képviselőtestülete lenne, a Szenátus pedig a területi képviseleti testület. A Képviselőház fogadná el a sarkalatos és egyszerű törvényeket, a határozatokat, és ellenőrizné a kormányt. A Szenátus ratifikálná a nemzetközi egyezményeket és megszavazná azokat a törvényeket, melyeknek elfogadását a nemzetközi egyezmények ratifikálása vonja maga után. Ugyancsak a Szenátus feladata lenne a honvédelemre, a külpolitikára, a helyi közigazgatásra vonatkozó törvények megszavazása, ez a testület nevezné ki az állambiztonsági hivatalok vezetőit, a nagyköveteket, ugyanakkor a képviselőháznál erősebb ellenőrzési hatásköre lenne a kormány fölött azáltal, hogy vizsgálóbizottságokat alakíthatna a kormány tevékenységeinek kivizsgálására.

További javaslatok

Az RMDSZ úgy ítéli meg, hogy a többségi választási rendszer eltorzítja a választói akaratot, ezért vissza kellene térni az arányos választási rendszerre. Az RMDSZ alkotmányban rögzítené azt is, hogy a bizalmatlansági indítvány kezdeményezői egyúttal saját miniszterelnök-jelöltjüket is megnevezhetnék. A kormány egy parlamenti ülésszakban csak egy alkalommal vállalhatna felelősséget egy törvénytervezetért, de tilos lenne törvénycsomagokért felelősséget vállalni. Ennél is drasztikusabb, a parlament erejét növelő javaslata az RMDSZ-nek az, hogy Alkotmányban kellene megtiltani a sürgősségi kormányrendeletek alkalmazását, a szövetség azt szeretné, ha csak egyszerű kormányrendeletek elfogadására lehetne mód. A Legfelsőbb Védelmi Tanács is a parlamentnek kellene továbbítsa az ország honvédelmi stratégiáját és saját tevékenységéről szóló jelentéseit. A közigazgatásban bevezetnék a szubszidiaritás elvét, és a prefektus hatáskörét is megnyirbálnák, hiszen az RMDSZ álláspontja szerint egy kinevezett tisztségviselőnek nem lehet befolyása egy választott testület vagy egy választott elöljáró felett. Az RMDSZ szerint a prefektus szerepe abban merülne ki, hogy a közigazgatási bíróságon támadja meg azokat a helyi határozatokat, amelyeket törvényteleneknek ítél meg. De ebben az esetben is a vitatott határozatokat nem kellene felfüggeszteni addig, amíg a határozat törvénytelenségéről nem születik végleges bírói döntés.

Igazságügy, pénzügy

További javaslata az RMDSZ-nek az, hogy a közminisztériumot nevezzék át ügyészségnek, melyet a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak rendelnének alá, nem pedig a kormánynak. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak a jelenlegi tizenkilenc helyett tizenhárom tagja lenne, és nem kapna helyet benne az országos főügyész. Az RMDSZ bevezetne egy új fejezetet az alkotmányba, mely az ország pénzügypolitikáját szabályozná. Ebben rögzítenék azt, hogy a költségvetési hiány nem haladhatja meg a Bruttó Nemzeti Össztermék (PIB) három százalékát, a köztartozás pedig nem haladhatná meg a költségvetés hatvan százalékát, ugyanakkor kölcsönt csak beruházásra lehetne felvenni. Ez utóbbi kitétel alól csak abban az esetben lehetne kivételt tenni, ha az országot súlyos természeti csapás, vagy katasztrófa éri. Az RMDSZ az Alkotmányban kötelezné az országot az elfogadott nemzetközi egyezmények ratifikálására. Végezetül Biró Rozália felhívta a figyelmet arra, hogy az Alkotmányban nem kellene szót ejteni a régiókról, mert a szövetség megítélése szerint a jelenlegi területi átszervezési elképzelésnél az is jobb, ha egyáltalán nem történik meg a regionalizálás. Mindenesetre ha az Alkotmányban akarják rögzíteni a régiók intézményét, azt semmiképp sem kellene szabályozni, hogy hány régiója lesz az országnak, mert ezáltal a saját kezét köti meg a kormány, hangsúlyozta a politikus.

Pap István

Címkék: ,