Hass, alkoss, gyarapíts!

Akt.:
Hass, alkoss, gyarapíts!
A fenti címmel emlékeztek Kölcsey Ferencre a nagyváradi Kiss Stúdióban pénteken. A rendezvény az Irodalmi esték sorozat része volt, a stúdiószínház művészeinek meghívottja Molnár Judit magyartanár volt.

Ő a szokásosan hömpölygő és közhelyes beszédek helyett érdekes előadást tartott a témában. Jól és élvezetesen kontextualizálta a kötőt és a korszakot is, amelyben alkotott. Üdítő stílusú, hol ismeretterjesztői, hol műelemzői felhangokkal mutatta be a Himnusz alkotójának életét, munkáját, valamint kitekintést adott az irodalomtörténetben elfoglalt helyére is. A prezentációt a két házigazda színművészhez csatlakozott Meleg Vilmos színesítette, versbetétek előadásával.

Ki ő?

A most megünnepelt Kölcsey egyébként 1790-ben született Sződemeteren (Szilágy megye). Szülei középbirtokos nemesek, anyja erdélyi. Gyermekkorában himlő szövődményeként fellépő betegségben veszítette el fél szeme világát, tizenkét évesen árván maradt. Később, a nyelvújítás harcaiban Kazinczy felkérésére Szemerével közösen írták aFelelet a Mondolatra (1815) című pamfletet – válaszként az ortológusok támadására (Mondolat). Ami közéleti-politikai tevékenységét illeti, Kölcsey a reformkori magyar politikai élet egyik kimagasló egyénisége volt, az 1820-as évek végétől kezdve aktívan politizált, az 1832–36-os országgyűlésen Szatmár megye követe volt az alsóházban. Országgyűlési beszédeit őrzi Országgyűlési naplója. Több fontos kérdésben – jobbágyfelszabadítás (örökös megváltás), magyar nyelvhasználat, vallási türelem, szólásszabadság, az úriszék eltörlése – mondott beszédei nemcsak a magyar reformkori politikai élet fontos dokumentumai, hanem a szónoki beszéd gyönyörű példái is. Tevékenységét sem az udvar, sem megyéje konzervatív vezetése nem nézte jó szemmel, s még az országgyűlés berekesztése előtt visszavonták követi megbízatását (1835), mivel követtársával, Eötvös Mihállyal együtt nem volt hajlandó a jobbágykérdésben megyéje – saját elveivel ellentétes – utasítása szerint szavazni. Ekkortól szinte remetei magányban élt családi birtokán, Szatmárcsekén. Legismertebb a himnusz kapcsán. A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden Himnusz) ugyanis Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza. 1823-ban a nemzeti újjászületés hajnalán írta szatmárcsekei magányában. A magyarságnak a 19. századig nem volt önálló nemzeti himnusza, mind a katolikusoknak, mind a reformátusoknak saját néphimnuszuk volt. Kölcsey mintegy 30 nyelvre lefordított és Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített, össznemzeti imádsággá váló műve, több probálkozás után végül 1989-ben került jogszabályi védelem alá, hiszen ekkor az alkotmány szövegének lett a része. A Himnusz szövegének születésnapja, január 22. egyben a magyar kultúra napja is.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter