Hányan vagyunk?

Az öntudatos magatartás megváltoztatja az ember viselkedését. A biztonság, a kellő felkészültség lehetővé teszi, a bennünk levő emberi értékek minél hatékonyabb kihasználását.

– Miért fontos a népszámlálás?

 A világon már az ókorban tartottak népszámlálást.

 Az első, statisztikai céllal szervezett népszámlálást 1665-ben Kanada területén, Québecben tartották. Európában pedig 1749-ben, az akkor svéd fennhatóság alatt álló Finnországban hajtották végre.

       Amint tudjuk, ennek ez évnek a végén népszámlálásra, kerül sor. A népszámlálás olyan periodikus adatgyűjtés, amely egy adott országban a népesség létszámának megállapítását, és bizonyos, a népesség egyedeire vonatkozó, adatok gyűjtését jelenti.

Például 1910-es népszámlálási adatok szerint 60 808 lakosa volt Kolozsvárnak, melyből 50 704 magyar, 7562 román, 1676 német. Tíz évvel később a városnak már 83542 lakosa van. De a 1941-ben megejtett magyar népszámlálási adatok már 110 418 lakost mutatnak ki, melyből magyarnak vallja magát 97 698, románnak 10 029, németnek 1404. A zsidók létszáma 16 763 volt.

       A demográfia szakemberek véleménye szerint két megbízható népszámlálási adatból ki lehet számítani a mindenkori növekedést, vagy a csökkenést.

A Bukarestben szerkesztett Új Magyar Szóban a következőket közlik 9 évvel ezelőtti népszámlálásról: „A 2002. évi népszámlálás adatainak megfelelően a 21,6 millió lakosú Romániában 19,4 millió román mellett 1,43 millió magyar él – vagyis 6,6 százalékos részaránnyal ez az etnikum az ország legnagyobb nemzeti kisebbsége. A harmadik helyen, 535 ezer fővel a roma lakosság áll, az alig 60 ezerre apadt német közösséget 61 ezres létszámával már az ukrán lakosság is felülmúlja. A sorrendben az oroszok /lipovánok következnek, 35,7 ezer lakossal, őket követik a törökök 32,5 ezer, a tatárok 24,1 ezer, a szerbek 22,5 ezer, a szlovákok 17,1 ezer, a bolgárok 8 ezer, a horvátok 6,8 ezer, a görögök 6,4 ezer fővel. Az egykoron népes romániai zsidóság létszáma 5,7 ezerre apadt, és már csak a cseheket, a lengyeleket, az olaszokat, az örményeket, valamint az 1,2 ezres csángó lakosságot – és a 2,2 ezer fős kínai közösséget előzi meg.”

  László Attilától, Kolozsvár alpolgármesterétől kérdeztem, Romániában, a kisebbségben élő magyarságnak, miért fontos a népszámlálás?

– A népszámlálással objektív adatokhoz jutunk. Ebben a pillanatban, 2011 januárjában, mi a 2002-s népszámlálási adatokra alapozzuk a különböző szervezetekben a munkánkat.

A múlt év decemberében a Babeş- Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tudományos szessziót tartottak. Aznap lekértem a város lakosságának létszámát, ami 318 ezer valamennyi állandó lakosú volt. 11 087-en nem újították meg a lejárt személyazonossági igazolványukat. 11 047-en hosszabb ideig külföldön tartózkodtak, de úgy, hogy nem mondták fel a kolozsvári kapcsolatukat. Tudni kell, a városháza adja ki a születési bizonyítványokat, az elhalálozási bizonyítványokat. A különböző okiratokat, sőt amióta Uniós ország vagyunk, mikor valaki, bárhol az Unió területén munkavállalási engedélyt kap, társadalmi biztosítási szerződést köt, ezeket a dokumentumokat, belátható időn belül az állandó lakcímére vonatkozó hatóság megkapja. Ezeknek az adatoknak az alapján szervezzük meg az igényeket. Bölcsőde, iskola stb, stb.

Az elmúlt négy-öt év alatt azt tapasztaltuk, hogy nem teljesek ezek az adatok. A gyermekek 14 évesen megkapják az első személyazonossági igazolványt. 19 évesen már öt évre kapják, a következő életkor a 29 év. A 19 és 29 éves életkorban elég nagy a mozgás.

Amikor 2008-ban ezer új óvodai helyet hoztunk létre, kiderült, szeptemberben, hogy nem elég. Ekkor derült ki, hogy az elmúlt hat évben egy nagyfokú beköltözés történt, főleg azok részéről, akik Kolozsvárra jöttek egyetemre, tanulni.  Akik közül elég sokan találtak itt, illetve a környező településeken lakást, munkát. Majdnem 8000 lakás épült Szászfenesen, majdnem 6000 Kisbácsban. Nem beszélve a városról. De amihez ’89 előtt hozzá voltunk szokva, a zárt város, nem létezik. Mindenki ott telepszik le, ahol tud, vagy akar. Lehet valakinek tulajdona Sepsiszentgyörgyön és ugyanakkor Szatmárnémetiben is. Ezeket a mozgásokat hivatalos iratok, nem tükrözték kellő pontossággal. Ez nagy kihívás a hivatal számára, mert a mozgás a 19- 29 évesek körében nagyon nagy.

Kolozsvárra naponta bejön 70- 75 ezer ember a környező településekről dolgozni, tanulni, kórházba, piacra. Ezen kívül van, több mint 100 ezer egyetemi hallgató. Az egész gondunk a lakossággal az, hogy be kell férjünk a 318 ezres lakosú városok normarendszerébe. Akkor, amikor mi itt a városban valójában 500 ezren vagyunk, ennek megfelelő számú kórházunk, iskolánk kellene, legyen.

Becsléseink szerint kb. 18 százalékkal többen használják ennek városnak az infrastruktúráját, intézményeit, mint amennyit a nyilvántartásaink tartalmaznak.

A népszámlálás olyan lehetőség, amikor házról házra járván, ilyen szempontból sok mindent lehet tisztázni. Egy részről, ki a tulajdonos illetve ki tartózkodik abban az épületben. Hány személy, milyen életkorban.

Ami a magyarság szempontjából fontos, a kapott adatokkal a hivatalok nem élnek vissza. Ellenben nagyon fontos tudni a gyermekek számát. 

Minden évben, szeptemberben elvégzik a gyermek populáció népszámlálását. Így sikerül elkerülni azokat a nézeteltéréseket, amelyek a 6- 7 helyre beiratkozott elsősök szülei teremtenek. 2007-ben Kolozsváron nem volt ritka az az eset, amikor beíratták a leendő elsőst több helyre is. Ezeknek az adatoknak az alapján történik meg a következő évi beiskolázási számnak a meghatározása, és szeptemberben kiderült, még sincsenek annyian, amennyit a kedves, szülők állítottak.

Az iskolák vezetőségi tanácsai novemberben határozzák meg a következő évi beiskolázási létszámot. Ezt jóváhagyja a tanfelügyelőség, az adatok felkerülnek a minisztériumokba és ott valamikor februárban, véglegesítik a következő évi beiskolázási tervet. Márciusban kezdődnek a beiskolázások, beiratkozások. Ezzel párhuzamosan elkezdődnek a jövendőbeli oktatók versenyvizsgái. Ezeknek a számoknak az alapján indulnak be az osztályok a különböző oktatási intézményekben.

Objektív adatok alapján történik a beiskolázás. Ezért kell a népszámlálás alkalmával vállalni azt a hovatartozást, mely az itt élőket illeti és nemzetközileg is, védi. Ha az illető megfelelő időben tudja, mit kell tennie, saját érdeke védelmében is teszi.

2011- be, az adatok szerint, 12 normál oktatási osztályra való gyermek lesz az első osztályban. A következő két évben, 2012-ben és 2013-ban 16 normál első osztály létesíthető. Ezután jön 18-as év, majd 20-as normál oktatási év. Ehhez jönnek növekvő tendenciával a zenei oktatási osztályok és az alternatív oktatási formák.

Ezek az adatok azt jelzik, a Kolozsvári magyar nemzeti kisebbség a demográfiai hullámvölgyből kezd kilábalni. Mind több és több magyar anya vállalja a gyermekáldást.

Ez annak is köszönhető, hogy nagyon sok fiatal Kolozsvárt választotta lakhelyéül, az elmúlt hat évben. A gyermekeik elsősök lesznek jövőben és az elkövetkező években.

Ennek tudatában a népszámlálás nekünk, az itt élő magyaroknak, azért is fontos, mert különböző törvények behatárolják a lakosság életfeltételeit. Olyan településen, ahol a kisebbségben élő lakosok részaránya meghaladja a 20 százalékot, és erre ebben a pillanatban minden esélyünk megvan, a lakossági nyilvántartási adatok szerint is, más jogok is megilletnek.

Ekkor kötelező a kisebbségnek a nyelvén feltüntetni az intézmény nevét, az adminisztrációban lehet használni a kisebbség nyelvét.

Ezért lehetett 2010-ben nagyobb figyelmet szentelni azokra a magyar jellegű rendezvényekre, amelyek végül is azt eredményezték, hogy a közterületeket is magunkénak tudhattuk, és ennek megfelelően használhattuk is. Magunkénak érezhettük a várost. Vállalhattuk nyíltan a magyarságunkat. Nem kell meghunyászkodni, azért mert magyar vagy Kolozsváron. Lásd bővebben a Kolozsvári Magyar Napok eseménysorozatát, melyet elég sok román is élvezett, ha kedve volt részt venni valamelyik rendezvényen.  

– Nyugodtan állíthatjuk, László Attila alpolgármesterrel együtt, az elmúlt két évben az esélyegyenlőséget sikerült megvalósítani minden egyes kolozsvári vagy bárki számára, aki az önkormányzathoz fordult.  A Kolozsvári polgármesteri hivatalban ugyanabba az elbánásban részesül mind Kovács, mind Popescu.

Csomafáy Ferenc