Hám János kiállítás Szatmárnémetiben

Szatmárnémeti – Hám János halálának 150. évfordulója akalmából rendezett ünnepségsorozat egyik kiemelkedő eseménye a „Hám János kiállítás”. A megnyitóra a második alkalommal megrendezett Lelkipásztori Napok keretében kerül sor november 18–án, vasárnap 12.30–kor a Püspöki Palota dísztermében.

Hám János halálának 150. évfordulója akalmából rendezett ünnepségsorozat egyik kiemelkedő eseménye a „Hám János kiállítás”. A megnyitóra a második alkalommal megrendezett Lelkipásztori Napok keretében kerül sor november 18–án vasárnap. 11 órától a Székesegyházban püspöki szentmise lesz, 12.30 órától a Püspöki Palota dísztermében nyílik meg a kiállítás, amely 2008. január 1–ig megtekinthető meg. Az érdeklődők a boldogemlékű püspökhöz kapcsolódó tárgyakat és emlékeket tekinhetik meg: ereklyéiből, az általa épített templomokról készült fényképekkel is találkozhatnak akik ellátogatnak a kiállításra: a Zárda templomról és a zárda épületéről, plébániákról. A szatmári egyházmegyében letelepített szerzetesrendekről vagyis a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek és a Jézus Szíve Társaság tevékenységéről, a Hám Jánossal kapcsolatos 1848–1849–es eseményekről, az általa létesített iskolákról, egészségügyi és szociális intézményekről, boldoggá–avatásának dokumentációjáról, róla és tőle

– körlevelek, prédikációk, napló – megjelent kiadványokról és ma is élő tiszteletéről.

 

A kiállítás anyaga

Azok, akik a kiállításra ellátogatnak megtudhatják, hogy Hám János 1827–1857 közötti időszakban volt Szatmár püspöke, Gyöngyösön született 1781–ben, Szatmárnémetiben halt meg 1857–ben. Alapításai révén az egyházmegye igazi megszervezője. Egy évig (1848–1849) esztergomi érsek és Magyarország hercegprímása. Erről a rangjáról lemondott és visszatért egyházmegyéjébe — tájékoztatott Gáspár Annamária sajtószóvivő.

Alábbiakban Hám János püspök jelentősebb megvalósításai következnek:

– befejezi a székesegyház építését

– felépítteti a püspöki palotát.

 

Megtelepítette Szatmáron:

– a Páli Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővéreket

– az Istenes Jánosról nevezett irgalmas rendű férfi szerzeteseket.

 

Püspöksége idején épült fel:

– az irgalmas nővérek anyaháza és temploma

– valamint az irgalmas rendűek kórháza, gyógyszertára és kápolnája

– a püspöki konviktus

– a szerzetesház a Szent Ferenc-rend részére

– aggmenházat létesített a szegények számára

– felépíttette a katolikus temetőkápolnát

– 1844-ben megépítteti a Kálvária-templomot

– leányiskolát és tanítóképzőt létesített.

 

Püspöksége idején templomok és kápolnák tucatjai épülnek szerte az egyházmegyében, élvonalbeli építészek tervei alapján: Ybl Miklós, Tischler Albin, Hild József.

 

A fentiekkel párhuzamosan templomaink olyan kiváló alkotók munkáival gyarapodnak mint: Peski József, Mezey József, Reidler János, Lotz Károly stb.

 

A kegytárgyak, papi ruhák jelentős hányadát egyenesen Bécsből rendelték. Közülük a legértékesebbeket az egyházmegyei múzeum anyagában őrizzük, ezekből néhányat láthat az érdeklődő a mostani kiállításunkon.

 

Hám János boldoggá avatása eljárásának a megindítását Meszlényi Gyula püspök kezdeményezte.

 

A kiállítás tárgyai:

– A szentéletű püspök vezeklő öve, cziliczium korabeli olvasó és capuczium.

– Monstrancia – gazdagon aranyozott és drágakövekkel kirakott, ezüstből készült.

– Hám János által készített liturgikus tárgyak ezüstből: tömjénfüstölő, tömjéntartó, tálca ampolnák, kézi gyertyatartó, csengők, sormutató.

– Szentelt olajtartók

– Hám János naplója

– Hám János császári kinevezése – 1842

– Hám János pecsétje.