Hálózatok és a tehetséggondozás

Hálózatok és a tehetséggondozás
A Janus Pannonius Szakkollégium meghívására Prof. dr. Csermely Péter kutató, tudományszervező tartott előadást április 24-én a Partiumi Keresztény Egyetemen.

 

Csermely Péter vegyészként a Semmelweis Egyetem orvosi közegében lett professzor, és egy olyan, több mint százfős munkacsoportot (Link-csoport) vezet, amelyben biológusok, fizikusok, informatikusok, középiskolai tanárok, pszichológusok dolgoznak együtt. Évtizedek óta áldoz időt és energiát a tehetséggondozás fejlesztésére, a jövő nemzedék tehetségeinek segítésére, emellett a magyar és a nemzetközi hálózatkutatás neves szakértője is. Nem véletlen tehát, hogy ezt a két témakört egyesítve tartotta meg előadását Hogyan segítenek a hálózatok a tehetségem kibontakoztatásában? címmel. Az előadás három nagy részre tagolódott: a tehetség, ezen belül a kreativitás, a hálózatok szerepe a tehetség kibontakozásában, míg a harmadik részben tanácsokat sorakoztatott fel arra vonatkozóan, hogy mire érdemes odafigyelni annak, aki életpályáját tervezi.

Tehetség

Első lépésben a tehetség részeit ismerhették meg a jelenlevők: ezek az intellektuális tőke (absztrakció, memória, Információ-kezelés, IQ), az érzelmi tőke (kitartás, motiváció, érdeklődés, érzelmi intellektus) és a szociális tőke. Hozzátette, hogy életünk során olyan tehetségünk is előjöhet, amelyről nem tudtunk, amelyet egy bizonyos, addig ismeretlen helyzet vált ki. A professzor bővebben beszélt a kreativitás fogalmáról, amelynek két részét különböztette meg: originalitás és minőség, vagyis úgy kell elő állnunk valami egészen új dologgal, hogy annak haszna is legyen. Csermely Péter hozzáfűzte, hogy görcsösen nem lehet ragaszkodni a kreativitáshoz, ahhoz egy bizonyos játékosság kell, az első ötlet elvetéséhez szükséges bátorság. Figyelmeztetett arra is, hogy a kreativitás sem mindig hasznos, nap mint nap találkozhatunk új találmányokkal, amelyek a gyakorlatban nem hasznosak.

Hálózatok

Csermely Péter a biológiai hálózatokkal végzett kísérleteinek eredményeit a társadalmi hálózatokra is kivetítette, mivel a hálózatok sok mindenben egyformák, és a biológiai hálózatoknak sok olyan tulajdonságuk van, amelyek a társadalmi hálózatokra is igazak. Elsőként a biológiai hálózatok viselkedését mutatta be egy válság szituációban. Ezeket a reakciókat mi is produkáljuk: a csoporton belüli nagyobb összetartás, a különböző csoportok közötti összekötő hidak leomlanak a problémák nem terjednek át. A továbbiakban a személy és a csoport kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy a hervasztó ember nem tud hálózatot építeni, ezért ahhoz, hogy másokat pozitívan tudjuk szemlélni, először magunkra is pozitívan kell tekintenünk, pozitív üzeneteket kell sugároznunk, így pozitív visszajelzéseket kaphatunk. Ez az önerősítő kör, amely során saját értékeinket is megerősíthetjük.

Tanácsok

A hálózatépítés fontos dolog a társadalom életében. Két stratégia ismeretes: a biztonságkereső (baráti körhöz való ragaszkodás) és az újdonságkereső (új csoportokhoz való közeledés, csatlakozás) stratégiája. Minél több csoporttal kerülünk kapcsolatba, annál nagyobb lesz a szociális tőkénk. A professzor hozzátette, nem szabad megijedni az újdonságoktól. Végezetül Csermely Péter a tanácsokra tért ki. Fontos, hogy kerüljük az önsajnálatot, ne higgyük azt, hogy a feladat megoldhatatlan, ne kövessük a nyájszellemet és ne kapkodjunk megfontolatlanul. Ugyanakkor fogadjuk el, hogy a változás az élet lényege, gondolkodjunk nagyban, találjuk meg az olyan hidakat, amelyek a legtávolabbi csoportokat kötik össze, és legyünk kreatívak, ne ragadjunk bele azokba a szituációkba, amelyek ránk vannak kényszerítve.

Nagy Noémi