Halhatatlan Vivaldi Kolozsváron

A Kolozsvári Román Nemzeti Opera (RNO) zsúfolt házzal mutatta be legújabb balett összeállítását, mely Vasile Solomon balettmester ötleteit tükrözi.

Egy sikeres előadásnak feltétele, legyen nézőt vonzó, melyet csak úgy tud elérni, ha olyan művet választ, amit a közönség valamilyen formában ismer. Ez alkalommal minden összejött.

Antonio Vivaldi a barokk zene megteremtője. Egyik legismertebb művét, a Négy évszakot balett előadás formájában elevenítették fel.

Maga a rendező koreográfus mester Vasile Solomon. 1963-ban végezte el a Kolozsvári Balettiskolát és került az NRO társulatához, majd a Moszkvai Koreográfiai Akadémián (MAXY) tovább képezik, elnyervén a balett mesteri és tanári rangot. A fiatal Vasile Solomon bizonyít nemcsak az Operában, hanem a Kolozsvári Balettiskola tanáraként is. Mint katona, a Hadsereg „Doina” együttesében is figyelemre méltó eredményeket ér el. Jóformán az ország majdnem minden operájában, zenés színházában megfordult.

2008-2011 között a Kolozsvári Magyar Operában balett mester volt.

Megjárja sikeresen külföldet is: Szlovéniában, Ljubljanában a Pjotr Iljics Csajkovszkij első alkotását a Hattyúk tavát, valamint Jules Perrot ès Jean Coralli balettjét, a Giselle-t rendezi meg. Mariborban Prokofiev I szimfóniája alapján a Leány és a Tenger-t koreografálja. A hajdani Fiúméban, ma Rijekában, mint a balettkar igazgatója bemutatja Vivaldi: Négy évszakját, G. Bizet: Carmen, L. Delibes: Coppélia című művét. Tevékenykedik Ausztriában és Németországban, ahol klasszikus balettet oktat.

A fentebb említett koreográfiáit a Kolozsvári Nemzeti Operában is bemutatta.

Antonio Vivaldi közönséget húzó produkció alkalmával a mester nemcsak a Négy évszakot mutatta be, hanem első részben úgymond Koreográfiai Miniatűrök címszó alatt Karl Maria von Weber, Frederich Chopin, Cesare Pugni, Dumitru Fărcaş és Aram Hacsaturján zenéjére Vasile Solomon koreográfiát komponált, melyet élvezhetett a közönség.

Az előadás második részében a Vivaldi Négy évszak művét sajátosan értelmezi. Koreografálta a természet évszakai és az ember életkora közti kapcsolatot. A tavasz a születést és a gyermekkori szeleburdiságot, a nyár az érett kort, az ősz az élet sikereinek, örömeinek újraélését jelenti. A tél az életről való elmélkedés pillanata, a felemelkedés és a hanyatlás szakasza.

Néhány gondolat a zeneszerzőről

A sajtókonferencián kapott dokumentáció alapján mondható:

Antonio Lucio Vivaldi (Velence, 1678. március 4. – Bécs, 1741. július 28.) olasz barokk zeneszerző, hegedűs, pedagógus, impresszárió és pap. Talán Vivaldi legnagyobb érdeme és sikereinek egyik titka a rendszerezés volt: a már meglévő és ismert formaelemekből kialakította a concerto szabályos szerkezeti felépítését, keretbe foglalta annak ritmus- dallam- és harmóniavilágát.

A késő barokk legkiválóbb olasz mestere, kiemelkedő zeneszerző és hegedűművész. Édesapja Velencében a Szent Márk-templom hegedűse volt, fia követte, később még a velencei leányiskola paptanára is lett. A hangszertudás domináns tényezővé vált, további tevékenységének meghatározója lett.

A vonósok technikai lehetőségeit, a hangszeres zene irodalmát sok új vonással gazdagította. A szerzeményeiben nyerte el végső formáját a hegedűverseny, alakult ki a program-koncert műfaja. Igen termékeny alkotó volt. Egyházi és világi kompozíciói, számos operája mellett 450 versenyművet írt. Szonátákat, trió- szonátákat, 2 oratóriumot, kantátákat, áriákat komponált. A hangszeres zene akkori adottságait mesterien és változatosan használta, a szavakkal megfogalmazott programok, a különböző hangulatok és természeti jelenségek megszólaltatására. A versenyműforma végleges kialakítása is Vivaldi nevéhez fűződik. Ő az, aki meghatározza a tételek számát és jellegét. (gyors- lassú-gyors) Igen termékeny alkotó volt.

A hangszeres zene akkori adottságait mesterien és

változatosan használta, a szavakkal megfogalmazott programok, a különböző hangulatok és természeti jelenségek megszólaltatására.

Talán legismertebb a Négy évszak című alkotása, amelyben A tavasz, A nyár, Az ősz és A tél egy-egy önálló versenymű, és amiben kiemelkedő szerepet kap a hegedű, mint szólóhangszer.

A Tavasz és A tél részekben gyakran alkalmazta a visszatérő szerkezetet, (=ritornell), azaz a szóló és a zenekar váltakozó játékában egy rövid, azonos dallamú rész gyakran visszatér. A középső, lassú tétel mély érzelmeket hordozó, elmélázó muzsika. Hagyatékából kiderül, Vivaldi nem elégedett meg azzal, hogy címet adott művének, egy-egy szonettel, vagy prózában szavakkal is megfogalmazta zenéjének tartalmát, melynek sorai a zenei ábrázolásuk megfelelő helyén a partitúrában is megtalálhatók.

A balett kar tagjai köszönhetően a kitűnő zenének a balettmester igényességének: Andreea Jura, Mayura Misawa, Laura Pop, Anamaria Boancă. Dalia Costea, Daniela Drăguşin, Gabriela Sima, Georgiana Grama, Dan Haja, Lucian Bacoiu. Augustin Gribincea, Romulus Petruş, Popa Marc Octavian, Radu Sântimbrean, Vlad Maier, látványosan bizonyították balett tudásukat.

A játékteret az operaház díszletervezője Valentin Codoiu álmodta meg. Oldal függönyükkel és a háttérben kivetített vászonra varázsolta a Négy évszak hangulatát. A mű hóesés, a rengeteg gyereknek, gondolom, nagy színházi élményt jelenthetett. Az előadás végén el is árasztották a színpadot.

A közönség hosszan tartó tapsolással, köszönte meg, a tényleg élményt nyújtó előadást.

 

Csomafáy Ferenc