Intézményvezetők, kollektív jogok, EP-képviselet

A Hargita megyei intézményvezetők

helyzetéről

Kelemen Hunor a magyarság helyi és megyei

szintű képviselete

megteremtésének

történetét ismertette. Elmondta,

már a ‘90-es években arra

törekedett a magyar politikai képviselet,

hogy a székely megyékben az etnikai

arányok alapján legyen jelen a

magyarság a dekoncentrált

intézményekben – a

prefektúrától a

különböző

igazgatóságokig –, vegyen

részt a döntések

előkészítésben és a

döntéshozatalban is. „Ehhez mi

politikai eszközöket használtunk.

Így 1997 és 2000 között,

hangsúlyosabban pedig 2000 és 2004

között – szakmai

teljesítmények alapján -

sikerült magyar embereket juttatnunk helyi

és megyei kulcspozíciókba.

Ragaszkodunk az etnikai elv további

betartásához, mert mi is

egyenrangú, adófizető

állampolgárai vagyunk ennek az

országnak. Megillet minket a jog, hogy

részt vegyünk a döntések

előkészítésben és

meghozatalában” – jelentette ki

Kelemen Hunor. Szerinte abban az esetben, ha elfogadjuk

a tisztségviselőknek a „politikai

váltógazdálkodás”

alapján történő

leváltását, akkor

tulajdonképpen visszakerülünk oda,

ahonnan elindultunk a rendszerváltás

után.

„Ami még ennél is rosszabb: ha

az RMDSZ a következő 16 évben nem

kerül kormányra, az azt is jelentheti, hogy

ebben a 16 évben nem lesznek magyar emberek

intézményeinkben. Ezért is

ragaszkodunk ahhoz, hogy a székely megyék

– Hargita, Kovászna és Maros

– esetében továbbra is

érvényesüljön az etnikai

kritérium” –tette hozzá

az ügyvezető elnök, aki szerint

Székelyföldön nem ugyanaz a helyzet,

mint amikor Bákó megyében egy

nemzeti liberális

intézményvezető helyébe egy

szociáldemokrata kerül, mert ennek nincs

etnikai, csupán politikai töltete.

„A székely megyékben ennek

etnikai üzenete is van, és ez csak

növeli a bizalmatlanságot a magyarok

és románok viszonyában”

– hangsúlyozta.

Kelemen arról is beszámolt, hogy a

román pártok egyike sem akarja

felvállalni az erről való

egyeztetést, tárgyalást. Egyik

román párt a másikra mutogat, a

szociáldemokraták a

demokrata-liberálisokra, és

fordítva. „Mircea Duşa PSD-s

képviselő azt mondta nekünk, hogy nem

ő dönt ebben a kérdésben, hanem

a párt felső vezetése, amely viszont

azt állítja, hogy a megyei szervezet

javaslata a döntő. Úgy tesznek, mintha

minderről egy transzcendens hatalom döntene

és nem ők. Annyit azonban tudunk, hogy

három héttel korábban Mircea

Duşa már elküldte javaslatait

Bukarestbe az intézményvezetői

és az alprefektusi tisztségekre

is” – nehezményezte az

ügyvezető elnök, aki szerint az RMDSZ

hétvégén ülésező

Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa is

megvitatja és döntéseket is hoz majd

a további teendőkről, hiszen jelenleg

egyik kormánypárt

részéről sincs arra vonatkozó

ígéret, hogy az etnikai arányokat,

kritériumot figyelembe veszik.

Az államfő és a Szenátus

elnökének

kijelentéséről

Kelemen Hunort nem lepte meg Băsescu

államfő budapesti kijelentése.

„Băsescu azért ment Budapestre, hogy

a romániai magyaroknak onnan üzenje meg,

hogy rá ne számítsanak. Ezt mi

eddig is tudtuk. Most azonban

fölébredhetnek azok is, akiknek ezzel

kapcsolatban voltak még illúzióik.

Ezek szerint, az államfőnek a magyar

közösség és

törekvései iránti

érzékenysége a pálinka

és a kürtős kalács

szintjét nem lépi túl”

– állapította meg az

ügyvezető elnök, aki szerint az

önrendelkezés mellett a kisebbségek

kollektív jogainak tagadása felér

a közösség

létjogosultságának

kétségbe vonásával.

„A magyar közösség

identitásához,

kultúrájához, anyanyelvéhez

való jogát

közösségként és nem

egyénenként gyakorolja, hiszen

másként nem is lehetne ezeket a jogokat

fenntartani, továbbadni. Ezért is

mondjuk, hogy a kisebbségi

közösségek kollektív jogainak

elismerése létfontosságú.

Aki ezeket a jogokat tagadja, az – burkoltan

– a kisebbségi közösségek

létjogosultságát vonja

kétségbe, ez pedig veszélyes

és elfogadhatatlan” –

állapította meg Kelemen Hunor. Az

ügyvezető elnök reagált Mircea

Geoană Szenátus elnök

kijelentésére is: „Geoană

egy másik filmből szólt ki, mert

még nem jutott el a jelenlegi

Romániát megjelenítő

mozgóképig” – fogalmazott

az ügyvezető elnök. Hozzátette,

papírforma szerint Románia

nemzetállam, a valóság azonban

mást mutat. „Nem lehet letagadni azt,

hogy az ország területén10

százaléknyikisebbség

él.

Alkotmánymódosításkor

javasolni fogjuk, hogy a valóságot az

alapokmány következetesen és

helytállóan tükrözze. Ennek a

fogalomnak a törlése ugyanis semmilyen

formában nem érinti az ország

szuverenitását és

oszthatatlanságát kimondó

alkotmányos elvet, rendelkezést. Ezt nem

szabad és nem lehet összemosni.”

Az európai parlamenti

választások

előkészületeiről

Az Európai Unió tagországaiban

június 4. és 7. között

tartják az európai parlamenti

választásokat. Románia

valószínűleg június

7-én választja meg

EP-képviselőit a következő

öt évre. „Ahhoz, hogy ne fussunk

ki az időből, már most meg kell

kezdenünk az előkészületeket.

Ezért is ültünk a múlt

héten tárgyalóasztalhoz

Tőkés László

EP-képviselővel, az Erdélyi Magyar

Nemzeti Tanács elnökével. Már

az első tárgyaláson az RMDSZ-lista

első helyét ajánlottuk fel neki,

hogy ajánlatunk egyértelmű legyen,

ne jussunk ismét abba a helyzetbe, hogy hetekig

tárgyalunk

eredménytelenül” –

tájékoztatott Kelemen Hunor, aki szerint

jelen pillanatban jogilag más

lehetőség nincs, mint az RMDSZ

EP-listája. „Az MPP-vel

koalícióra nem szándékozunk

lépni, mivel azt sem tudhatjuk még, hogy

ki és meddig fogja vezetni a

pártot” -fűzte hozzá az

ügyvezető elnök.

„Tőkés képviselő

úrnak azt is felajánlottuk, hogy a 33

fős listán további helyeket

foglalhatnak el az általa javasolt

személyek. Jelenleg három biztos

befutó hellyel számolhat a magyar

közösség.

Meggyőződésünk, hogy az erős

képviselethez a legjobb és

leghatékonyabb, ha Tőkés

László és az RMDSZ együtt

indul. Eközben az EP-képviselő

úrnak még mindig az a dilemmája,

hogy elfogadja-e vagy sem az

ajánlatunkat” - mondta Kelemen Hunor,

aki arról is beszámolt, az RMDSZ

még választások előtt,

március-április folyamán

létrehozná az Erdélyi Magyar

Egyeztető Fórumot, amennyiben

Tőkés László elfogadja a

Szövetség erre irányuló

javaslatát.

„Az EP-képviselő úr tegnapi

közleményében van egy érdekes

mondat. Arról szól, hogy akár

elfogadja, akár nem fogadja el az RMDSZ

javaslatát, mindkettő - akarva, akaratlanul

- az RMDSZ „pozícióját

erősítené”. Ebből az is

kiderül, hogy mi az EP-képviselő

úr tulajdonképpeni

problémája: semmiképp nem akarja

az RMDSZ „pozícióját

erősíteni”. Én meg azt mondom,

hogy nem az RMDSZ, hanem a romániai

magyarság

„pozícióját” kellene

„erősíteni”. Ez a fontos. Mert

itt már nem az RMDSZ-ről és nem

Tőkés Lászlóról van

szó” – állapította

meg Kelemen Hunor, aki megismételte, a

Szövetség továbbra is fenntartja

ajánlatát. „Jövő

héten találkozunk Kolozsváron a

képviselő úrral és

kollégáival. Bízom abban, hogy

javaslatunkat elfogadja” – mondta

végezetül az ügyvezető

elnök.