Halasztással kezdődött a Mikó-per a román legfelső bíróságon

Halasztással kezdődött a Mikó-per a román legfelső bíróságon
Halasztással kezdődött csütörtökön a román legfelső bíróságon a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium újraállamosításáról szóló per, amelyben három vádlottat börtönbüntetésre ítéltek.

 

Markó Attila vádlott, aki a restitúciós bizottság tagjaként döntött arról, hogy a háromszéki iskolaépületet az Erdélyi Református Egyházkerületnek adja vissza a román állam, az MTI-nek elmondta: ügyvéd fogadása címen kérték a halasztást, amit a bíróság elfogadott, és június 27-ére tűzte ki a következő tárgyalást.

A perben június végén született első fokú döntés a buzaui bíróságon, amely Markó Attilát és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadóját három-három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, Silviu Climet, a román igazságügyi minisztérium volt jogi tanácsadóját pedig három év felfüggesztett szabadságvesztésre.

Markó Attila emlékeztetett arra, hogy a legfelső bíróságon a fellebbezési szakasz elejétől kezdődött a per, amelyben érdemi tárgyalás még nem volt. Arra a kérdésre, hogy becslése szerint meddig tarthat, elmondta: attól függ, hogy a bíróság hogyan kezeli az ügyet, a bírói testületnek ugyanis mérlegelési lehetősége van abban, hogy engedélyezzen olyan eljárási elemeket, amelyekre a vádlottaknak alapfokon is joguk van, például tanúk bekéretése vagy új bizonyítékok benyújtása. Ha ezt nem engedélyezi, és azt mondja, hogy számára világos az ügy, akkor akár egy tárgyalás után is ítéletet hirdethetnek.

Elmondta, az első fokú ítélet után felkészültek újabb bizonyítékokkal, amelyek az ő igazukat támasztják alá. Hozzátette: szerinte az ügy világos, hiszen az 1948-as államosítási dokumentumban is a református egyházat jelölték meg tulajdonosként, így tőlük vették el az ingatlant, és a romániai restitúciós törvény kimondja, hogy annak kell visszaadni az ingatlant, akitől elvették, és nem azt kell vizsgálni, hogy a XIX. században vagy a két világháború között kié volt az épület.

Az ügyészség és a buzaui bíróság viszont elfogadta a vádlottakat feljelentő magyar nemzetiségű sepsiszentgyörgyi érintettek álláspontját, akik szerint az iskola soha nem volt tulajdonjogilag a református egyházé, mert szerintük azt a székelyek építették közadakozásból, és az egyház csak mint tanfelügyelőségként felügyelte az iskolában zajló oktatást.

Szeptember 1-jén Sepsiszentgyörgyön nagyszabású tüntetést szerveztek az erdélyi magyar történelmi egyházak, amelyek szerint a Mikó-per alapját képezheti egy esetleges újraállamosítási folyamatnak. A magyar kormány értetlenségét fejezte ki a bírósági döntéssel kapcsolatban.