Halál és természet

A csütörtöki hangverseny kiemelkedő
eseménye volt Liszt Haláltánc
című kompozíciójának
megszólaltatása. A koncert vendége
Demény Balázs fiatal
zongoraművész volt.


A csütörtöki koncerten hallgattuk meg
Figaro házasságának
nyitányát a Nagyváradi
Filharmonikus Együttesének
előadásában. Az együttest
Alfonso Saura spanyol dirigens vezényelte. Ezt
követően a zenekar Liszt Ferenc
Haláltánc című
kompozícióját
közvetítette, a zongoraszólamot az
1989-ben született Demény
Balázs
játszotta. A
Kolozsváron született
művész a budapesti Bartók
Béla Zeneművszeti
Szakközépiskola és
Gimnáziumban végzett, nemzetközi
Chopin zongoraversenyen II. díjat nyert
Budapesten, több szólóesten
lépett fel, többek között
nemrég Nagyváradon is. A
Haláltánc a Dies irae dallamát
dolgozza fel. Az 1859-ben véglegesen
átdolgozott mű Liszt Ferenc legeredetibb
alkotása, amelyben démoni
látomások tárulnak fel. A
romantikus képzeletvilágot
megjelenítő muzsika 26 változatban
szólal meg, amelyben a liturgikus dallam
képezi az alapmotívumot. Liszt
kései korszakának e műve előre
mutat Bartók és Sztravinszkij
zenéje felé. Demény Balázs
a zenei anyagot technikailag megmunkáltan,
formálásában átgondoltan
szólaltatta meg, maximálisan
kihasználva a hangzási
lehetőségeket. A romantikus
hangváltások
sokféleségét meggyőző
fölénnyel és biztonsággal
élte át.
Zongorajátékában a
végzetességet szinte
ütőangszerszerűen, erős
dinamikával érzékeltette. Szinte
festőien tárult elénk a
sírgödör felé vezető
út. Meglevenedtek a
különböző emberi jellemek, mintegy
előrevetítve az emberiség
tragédiáját. A karmester jó
összhangot tudott teremteni a szólista
és a kísérő együttes
között.


A teltházas közönség
szűnni nem akaró tapsát két
ráadással köszönte meg
Demény Balázs: A makacs
csárdással, amely
rokonítható a Haláltánc
lélektani intuíciójával,
valamint Schumann lírai hangvételű
Miért című darabjával.

Természeti képek


A második részben Brahms II.
D-dúr
(1877) szimfóniája
csendült fel. Maga a szerző így vall
tarmészetszeretet árasztó
művéről: „Ami elénk
tárul, az mosolygó élet, boldog,
hömpölygő áradás és
virágzás.” Alfonso Saura karmester
kellő gondossággal szólaltatta meg a
szimfónia sugallta idilli képeket. A
zenekari játékban kiemelkedtek a
kürtök és a fagottok, vagy a
Cantabile dallamát
megszólaltató hegedűk.
Emlékezetes volt az oboa játékos
előadása, a brácsák és
csellók bensőséges szerelmet
árasztó muzsikája valamint a
gordonkák málabús hangulatot
teremtő játéka.
Különösen tetszett a negyedik
tétel Allegro spirito szenvedélyt
felszabadító muzsikájának
megszólaltatása.

Tuduka Oszkár