Haladni a töretlen úton

Haladni a töretlen úton
R. Várkonyi Ágnes először 1957-ben járt Kolozsváron, mint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem történész- kutatója. Ma már Professor Emeritus, akadémikus, az ELTE Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék oktatója. A „Bethlen Gábor és Európa” nemzetközi tudományos konferencia, Bethlen Gábor trónra lépésének 400. évfordulóján háromnapos eszmecsererét jelentett.

R. Várkonyi Ágnes a konferencia egyik tekintélyes résztvevője, előadója volt, a plenáris ülésen „Az európai jelenlét alternatívái” –címmel értekezett.

Az előadásokat valószínű könyv alakban fogják közölni. Ez alkalommal a rendkívül közvetlen tudósasszonyt, kérdeztem:

– Hogyan emlékszik első kolozsvári látogatására?

– Óriási események voltak akkor Erdélyben. Mást ne mondjak, a Domokos rend ebédlőjének északi falán óriási Bartók Béla kép volt kitéve. Egy leányka zongorázott, Bartók Béla és Kodály Zoltán szerzeményeket.

– Jelenlegi Bethlen- konferenciát hogyan értékeli?

– Ezt egységben látom a mai Magyarország történetével, a mai magyar társadalommal. Valahogy úgy érzem, nem ismerjük eléggé Magyarország történetét. Bethlen Gábor megemlékezésben döntő fontosságú, európai jelentőségű személyiség volt. A maga idejében, egész Európában emlegették őt, mert bekapcsolódott az európai nagy eseményekbe, az óriási változásokba. Bethlen Gábor világosan megfogalmazza „Az ország jövője szempontjából döntő fontosságú, hogy az európai változásokban részt vegyen az erdélyi magyarság”. Sok megfogalmazása ma is aktuális. Amikor leszögezi azt, egy ország jövője, attól függ, vannak- e hasznosan dolgozó tudósemberek. A jelek szerint vannak. Eredményeiket előadásaikban, jegyzetekben, szaklapokban közlik. Első alkalommal történik meg az, hogy igen sok fiatal történész előtt Bethlen Gábor európai jelentőségéről szó esik. Nagyon sok, eddig ismeretlen külföldön levő levéltári anyagot tártak fel. Ezek alapján egy új Bethlen Gábor kép bontakozik ki előttünk. Külföldről, Magyarországról jött történészek, a román történészek igen értékes előadásokat tartottak. A Moldvából jött történész is értékes gondolatokkal érkezett erre a fontos konferenciára, a francia kollega szintén.

– Milyen gondolatokkal tér vissza Budapestre?

– Azzal a gondolattal, milyen remek emberek vannak, és mennyi kutató foglalkozik Bethlen Gábor személyiségével. Az elmúlt 400 évben nagyon sok vita folyt. Érdekes módon a XX. században a magyar történészek rengeteget vitatkoztak jelentőségéről. Most már nem féltem Bethlen Gábor hagyományát, hogy elfelejtik, hiszen itt remek történészek, kutatók vannak. Abban is bízom, ami eddig nagyon- nagyon hiányzik, hogy a magyar történelemnek ezeket a nemzetközi jelentőségű csodálatos eredményeit nyíltan kellene a világban tudatosítani. Mi bezárkózunk a határok közé. Ezt nem szabad, mert nekünk nagyon nagy tétünk lehetne az, megtudják rólunk a külföldiek, Magyarország mi mindent adott a korabeli Európának. Több lehetőséget kellene biztosítani az elért tudományos eredmények valamilyen világnyelven, elterjedjenek. Diákjaimnak is el fogom mondani mindazon értékeket, amivel az itteni konferencián gyarapodtam. Az is fontos, hogy a Babeş- Bolyai Tudományegyetem meg tudta rendezni ezt a nemzetközi értekezletet.

Csomafáy Ferenc

Címkék: ,