Hagyományos hangversenyest

Hagyományos hangversenyest
Nagyvárad – Április 30-án szombaton este a nagyváradi római katolikus Szent László templomban léptek fel váradi fiatal muzsikusok.

A koncertestet ezúttal is Thurzó Zoltán zongoraművész szervezte, aki a zongorakíséretet is biztosította. A műsor jórésze operaáriákból állt. Négy szopránénekesnő lépett fel: Ferneczy Orsolya, Jecu Georgiana, Májerkuk Mária és Szabó Annamária. A rendezvényen elhangzott Cristoph Willibald Gluck (1714-1787) Páris és Heléna ötfelvonásos operájából Páris áriája az első felvonásból. A spártai mondakört feldolgozó opera szerelmi történetét idéző áriát Májerkuk Mária énekelte, akinek vonzó eőadása, kiváló ízlése emlékezetes, szép perceket szerzett a hallgatóságnak. Szabó Annamária Marc Antonio Cesti (1623-1669) olasz barokk zeneszerző Az aranyalma című operájából énekelt egy áriát, amely szinén a spártai mondakört dolgozza fel. Az énekesnő kiegyensúlyozott, szinvonalas teljesítményt nyújtott: az áriát mélyen átérezve és jól felépítve adta elő. Ugyancsak ő énekelte Jules Massenet (1842-1912) közismert romantikus francia szerző kevésbé ismert operjából, a Heródiásból (1877) a Szavamat adtam neki című áriát, az érzelmekkel való magabiztos azonosulással tolmácsolta szólamát. Ezt követően csendült fel Giacomo Puccini három operájából egy-egy ária.

Májerkuk Mária adta elő a Fecske című dalműből (1912) Magda Canzonettaját az első felvonásból, összpontosítva a mű hangulati súlypontjára. Puccini Pillangókisasszonyából Cso-Cso-Szan híres áriáját Jecu Georgiana tolmácsolta. Vokális adottságával, szép formálással hozta közel az ária drámaiságát, felszínre hozva annak érzelmi skáláját, vagyis a bekövetkező tragédiát. Ugyancsak Puccini Bohéméletéből Mimi belépőjét közvetítette Ferenczy Orsolya. Kulturált hangszínénevel formálta meg a dallam sajátos, párizsias hangulatvilágát. Alfredo Catalani (1854-1893) La Wally című operájából Wally áriáját szólaltatta meg az első felvonásból Jecu Georgiana. Felicia Donceanu (1931-ben született) Lépések című romantikában gyökerező dalát Ferenczy Orsolya mintázta meg hangulatteremtően. Az esten hangszeresek is felléptek. Thurzó Zoltán zongoraművész közismert kompozíciót, Beethoven Für Elise című zongoradarabját adta elő a harmóniák finomságát, halkszavúságár érzékeltetve benne. Ugyancsak az ő tolmácsolásában élvezhettük Chopin híres „Hárfa-etűdjét” (op. 25. nr.1.), amelyben az éneklő zongorahang, Chopin poézise csendült fel Thurzó Zoltán romantikában igen jártas tolmácsolásában. Thurzó Sándor József Telemann a-moll brácsa-zongora szonátájának négy tételét szólaltatta meg. Gyengéden, és a szépségben bővelkedő barokkos  mű hangulatát teljes mértékben át tudta adni köznségének. Liszt Ferenc Elfelejtett románcát és Debussy Szép estjét ugyancsak a két kiváló művész tolmácsolásában hallgattuk meg. Bozsódi Beáta Giueseppe Torelli G-dúr „Könnyű” zongoraszonátájának három tételét, valamint Liana Alexandra román zeneszerző (1947-2010) Melódiáját játszotta igen megnyerően és emlékezetesen. Végül kiemelkedő volt Farkas Ferenc Régi magyar táncok a XVII. századból című kompozíciója Andrei Murgu, Dobrea Marius, Romeo Filip és Varga Imre klarinétegyüttese előadásában. Mindannyian közeéhozták a hallgatósághoz a régi magyar táncmuzsika hangulatvilágát.

Tuduka Oszkár