Ha nem is teljesen igaz, de hiteles országimázsra van szükség

Ha nem is teljesen igaz, de hiteles országimázsra van szükség
Kiss István, a Századvég Alapítvány vezető kutatója tartott előadást szerdán a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen zajló XIII. Kárpát-Medencei Nyári Egyetemen a nyilvános diplomáciáról, közkeletű nevén a Public Diplomacyról.

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) zajló XIII. Kárpát-medencei Nyári Egyetem harmadik napjának egyik érdekes előadása volt a Kiss Istváné, aki a Századvég Alapítvány vezető elemzője, és aki közel másfél órás előadásban vázolta fel azt, amit a public diplomacyról tudni érdemes. Elmondta, hogy a magyar nyelvű nyílt diplomácia kifejezés nem fedezi teljes mértékben a public diplomacy fogalom jelentéskörét, mindenesetre egy rövid definíció szerint a nyilvános diplomácia az államok olyan törekvése, amelyek célja a külföldi közvélemény tájékoztatása, befolyásolása és megnyerése saját külpolitikai céljaik érdekében.

Eszközök

Kiss István a továbbiakban a nyilvános diplomáciában alkalmazott legfontosabb eszközökről beszélt. Ezen eszközök egyike az országkép, amit tudatosan alakítanak ki saját magukról az államok, valamint az ún. rebranding, ami egy már meglévő országkép módosítását jelenti. A nyilvános diplomácia fontos intézményei a kulturális intézetek, melyeknek háromféle modelljét különböztette meg a kutató: a brit modellt, amelyben a kulturális intézetek teljesen függetlenek az államtól, a német modellt, amelyben az intézetek szintén függetlenek az államtól, azonban állami források nyújtásával valamilyen szinten befolyásolható a működésük, illetve a francia modellt, amelyben a kulturális intézet a külügyminisztérium alárendeltségébe tartozik, tehát teljes állami felügyelet alatt áll. A kulturális intézetek egyik legnagyobb jelentősége abban mutatkozik meg, hogy olyan országokban is jelen van, vagy jelen lehet, amelyekkel a kiküldő országnak vagy egyáltalán nincs, vagy pedig rossz a diplomáciai kapcsolata. Az ország vezetőinek viselkedése szintén a nyilvános diplomácia eszköztárába tartozik: minél szimpatikusabb, közvetlenebb, kedvesebb benyomást tesz a közvéleményre egy vezető, annál jobb lesz külföldön az országának a megítélése. A fiatalok megnyerése a nyilvános diplomácia egyik fontos célkitűzése, ebben a vonatkozásban az új típusú médiumok használata mutatkozik hatékonynak, ugyanakkor sok ország használja immár a diaszpórát is diplomáciai célokra. A nyilvános diplomácia eszköze lehet maga a vallás is. Etekintetben példaként említette Kiss István Indiát és Kínát, mely országok különböző ereklyéket adományoznak más államoknak, ezzel próbálva kedvező képet kialakítani magukról más országok polgáraiban. Talán nem is tűnik olyan meglepőnek, hogy a filmipar is a nyilvános diplomácia egyik rendkívül hatékony eszköze, mint ahogy a nemzetközi civil szervezetekkel való jó kapcsolatok is alapvető fontosságúak. Mint Kiss István elmondta, sokaknak nincs idejük alaposan tájékozódni egy-egy országról, ezért elolvassák például az Amnesty International országjelejtéseit, és annak alapján alakítják ki véleményüket az adott országokról. Ezért ajánlatos jóban lenni ezekkel a nem kormányzati szervezetekkel, jegyezte meg Kiss István, aki végezetül megemlítette a rés diplomáciát, amit általában kisebb országok alkalmaznak, és aminek lényege az, hogy az államok egy adott területen kiválónak tüntetik fel magukat. Az előadó hozzátette, hogy az országról közvetített üzeneteknek nem kell száz százalékig megfelelniük a valóságnak, de kell legyen igazságtartalmuk, mert csak így lesznek hitelesek.

Magyar lehetőségek

Előadása végén Magyarország lehetőségeiről értekezett Kiss István, elmondva, hogy Magyarország is alkalmazhatná a rés diplomáciát, csak még nincs megállapítva, mi az a terület, amelyet az ország felvállalhatna. A kutató elmondta, hogy a sport, vagy a tudomány lehetne egy ilyen terület. Negatívan értékelte Kiss István a Balassi Intézetek tervezett bezárását, illetve beolvasztását a kormányzati intézmények alá, mert mint mondta, ezek után a külföld állami propagandaként fogja érzékelni ezeknek az intézeteknek a tevékenységét. Annál is meglepőbb ez a szándék, mivel Magyarország annak idején a Collegium Hungaricumok megalapításával az elsők között ismerte fel a kulturális diplomácia jelentőségét – mondta a kutató, aki a továbbiakban hozzátette, hogy a magyar diaszpórát is jobban lehetne hasznosítani diplomáciai szempontból, illetve szükség lenne egy új országimázsra is, mert a jelenlegi, gulyásos, pirospaprikás országimázs már avittnak, porosnak tűnik. Egy új országimás kialakítása viszont nehéz, hiszen annak lehetőleg konszenzuson kell alapulnia, elvégre a nyilvános diplomácia a saját ország állampolgárainak is szól, és ha az adott ország lakossága nem nem hiszi el azt a képet, amit a diplomácia igyekszik róla kialakítani, akkor a külföld sem fogja hitelesnek tartani azt az országimázst.

Pap István



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter