Gyertyákat szenteltek a nagyváradi Székesegyházban

Gyertyákat szenteltek a nagyváradi Székesegyházban
Csütörtök délelőtt, Gyertyaszentelő Boldogasszony napja alkalmából ünnepi szentmise volt a nagyváradi Székesegyházban. Mons. Fodor József általános helynök mutatta ezt be és prédikált.

Február 2-a a katolikus egyházban Urunk bemutatása, más néven Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. Arra emlékeznek, hogy születése után negyven nappal Szent József és Szűz Mária bemutatta Jézust a jeruzsálemi templomban, és a jelenlévő idős Simeon a nemzetek világosságnak nevezte őt. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény, a gyertyaszentelés szokása.

A világ világossága

A nagyváradi Székesegyházban ez alkalomból tartott csütörtök délelőtti ünnepi szentmisén Szent Lukács könyvéből szólt az evangéliumi részlet. Homíliájában Mons. Fodor József általános helynök arra hívta fel a figyelmet: az egyház keze az egész esztendő folyamán áldásra van kitárva. Megszentelik az aratásra indulók szerszámait, a házakat, húsvétkor az ételeket, és megáldják a vizeken suhanó csónakokat, az utakon száguldó autókat. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepekor a Jézust jelképező gyertyát szentelik meg, akit Lukács evangélista szerint az öreg Simeon a jeruzsálemi templomban a világ világosságának nevezett. Azon az áldott betlehemi éjszakán ugyanis beteljesült Izajás próféta jövendölése, és világosság támadt, hogy beragyogja fényével nem csupán a jászolt, hanem az egész világot. A Római Birodalom romlása ijesztő méreteket öltött, sötét bűn burjánzott mindenfelé. Éjszaka volt, az egész világ sötétbe borult, ez a gyengén pislákoló fény azonban lassan kezdte áttörni a sötétséget, mert olyan a világosság természete, hogy nem fér meg a sötét mellett. Fokozatosan bevilágította az emberek lelkét, rámutatva arra, hogy a gyűlölet és gőg helyett szeretetre és alázatra van a szükség, nem káromlásra kell használni az ajkakat, hanem imára. A menekülő gonosz sötét hatalmai először a Golgota nagypéntekén próbálták legyőzni ezt a fényt, és már-már úgy látszott, hogy elérik a céljukat, azonban húsvét hajnalán ismét felragyogott az azóta is világító fény. Az elmúlt kétezer évben csúfos verességet szenvedtek, akik megpróbálták kioltani ezt a meleget adó, de nem perzselő, világító, de nem vakító fényt: császárok és véreskezű diktátorok, a kommunista, ateista hatalommániások.
„Csak a sötétség fiai nem fogadják be Krisztus világosságot. Mi ne tartozzunk közéjük, hanem álljunk be a gyertyás körmenetbe, mely ott halad állandóan életünk zarándokútján. A kezünkkel védjük a lángot, vigyük el mindenhova, és ne hagyjuk kialudni, mert majdan számon kérik tőlünk, hogy megőriztük-e a keresztelési gyertya fényét”- tanácsolta a vikárius.

Ciucur Losonczi Antonius