Gyászhírek, 2019. április 23.

Gyászhírek, 2019. április 23.
Fájó szívvel emlékezünk a szeretett férjre, édesapára, nagytatára, Dérer Ottóra (Érmihályfalva), halálának 20. évfordulóján. Ő már ott van, ahol nincs fájdalom, emlékét őrzi béke és nyugalom. Bánatos felesége, gyermeke és unokái.

Őszinte részvétünk DOVIN IRMÁNAK és családjának a szeretett PRINYI FERENC elvesztése miatti fájdalmában. A PBMET Bizottság.
*

Őszinte részvétünket fejezzük ki DOVIN IRMÁNAK és családjának a szeretett édesapa, PRINYI FERENC elhunyta miatt érzett fájdalmukban. A Dukrét család.

*

Fájó szívvel emlékezünk DÓCZI LAJOSRA (szül. Jákóhodos). Hét évvel ezelőtt, egy április napon kegyetlen volt a sors hozzád nagyon. Egy váratlan pillanat megállította szívedet, melyben nem volt más csak jóság és szeretet. Te, aki családodért mindent megtettel, te, aki nem kértél, csak adtál, egy napon mindent itthagytál. Téged elfeledni nem lehet, csak letörölni az érted hulló fájó könnyeket. Emlékezik rá: felesége Erzsébet, keresztlánya családjával és a rokonság.

*

Szívünkben soha el nem múló fájdalommal emlékezünk a drága feleségre, édesanyára, JUHÁSZ ERZSÉBETRE (élt 55 évet, Bihar) halálának 6. évfordulóján. „Ha egy könnycsepp gördül végig az arcunkon, Az azért van, mert szerettünk, és hiányzol nagyon. Bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet, Amit tőlünk soha, senki el nem vehet. Téged elfelejteni soha nem lehet, Csak muszáj az életet élni nélküled. Nem halljuk a hangod, nem látjuk az arcod, Hiába szólítunk, te már azt nem hallod. Virágot viszünk egy néma sírra, De ezzel téged nem hozhatunk vissza. Tudjuk, hogy nem jössz, de olyan jó várni, Hazudni a szívnek, hogy ne tudjon fájni.” Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Emlékezik rá bánatos férje és fia.

*

Szomorú szívvel és soha el nem múló fájdalommal emlékezünk FAZAKAS PÉTERRE halálának 1. évfordulóján. „Kimegyek a temetőbe, leülök a sírkövedre, sokat gondolok rád, s szememben könnyáradat. Elmesélem életemet, érzem, hogy a távolból is figyelsz engemet. Sokszor hallom intő hangodat, gyermekem, végre szedd össze magad! Bár telik az idő, és te hiányzol nagyon, velem leszel mindig és kísérsz utamon.” Soha ne felejtünk! Szerető lányod Ági, vejed Misi.

*

Szomorú szívvel és soha el nem múló fájdalommal emlékezünk FAZAKAS PÉTERRE halálának 1. évfordulóján. „A múltba visszanézve, valami fáj, / Valakit keresünk, aki nincs már. / Nem fogjuk már elgyengült kezed, / Nem simítjuk őszülő fejed. / Nélküled szomorú, üres a házunk, / Még most sem hisszük el, hogy hiába várunk. / Nem tekint ránk aggódó szemed, / Megpihenni tért két dolgos kezed. / A halál kitépett mellőlünk, hiányzol nagyon. / Soha nem feledünk!” Bánatos felesége Juli és családja.

*

Szomorú hat hét telt el, mióta elvesztettük a drága édesanyát, nagymamát és dédit, ERDEI ETELKÁT (Asszonyvására, élt 92 évet). El csitult a szív mely értünk dobogott, megpihent a kéz mely értünk dolgozott… Eltűnt egy élet, csak emlék maradt, hogy itt éltél köztönk és velünk voltál. Nyugodj békében. Kegyelettel a család.

*

Köszönet minden rokonnak, asszonyvásári ismerősnek és jó szomszédnak, akik hat hete ERDEI ETELKA temetésén jelen voltak. A gyászoló család.

*

Fájó szívvel emlékezünk arra a szomorú április 23-ára, amikor BÁLINT MÁRIÁT elrabolta a kegyetlen halál, a legdrágább édesanyát és feleséget. Lélekben találkozunk. Elszállt a fecske, üres a fészke, mintha itthon csicseregne. Úgy kél a nap, és úgy jön az este, mintha még nálunk lenne a fecske. Ha megkérdeznéd mi fáj? Azt felelném hiányzol nagyon-nagyon! Férjed Jenő, fiaid Árpád, Gellért.

*

Szemünkben könnyekkel, szívünkben fájdalommal emlékezünk a ma 1 éve elhunyt drága lányomra és édesanyára, KATÓ JULIÁNNÁRA (élt 37 évet). Egy tavaszi napon életed véget ért. / Bánatot ránk hagyva, hirtelen elmentél. / Hosszú az út mely sírodhoz vezet, / Fájó szívvel mégis hozzád kimegyünk. Utad a szenvedés kövein vezetett, / Akartad az életet, de már nem lehetett. / Megfáradt lelked, feladta a küzdelmet, / Nem bírtad a húrt, mit a sors rád méretett. / Mennyországban a nyugalmat meglelheted. / Angyalok vigyázzák odafent léptedet. Nyugodj békében. Szerető édesanyád, Juliánna és kicsi fiad Ádámka.

*

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik drága szerettünk, PRINYI FERENC (Biharfélegyháza) temetésén részt vettek és jelenlétükkel, koszorúikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekezték. A gyászoló család.

*

Fájó szívvel emlékezünk TAKÁCS PÉTERRE, aki egy éve hunyt el. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Emlékezik fia Jenő és unokája Jenőke.

*

Fájó szívvel tudatjuk, hogy a szeretett édesanya, anyós, nagymama, BALOG ROZÁLIA (szül. NYITRAI ROZÁLIA) türelemmel viselt betegség után, életének 67. évében visszaadta lelkét Teremtőjének. Temetése április 23-án 14 órakor a biharpüspöki ravatalozóból. Emlékét szívünkben örökké megőrizzük. Gyászolják: lánya Emese, fia Zoltán, menye Ildikó, veje János, unokái Boglárka és Erik.

*

„A szeretet a lélekből ered, s a lélek nem hal meg sohasem.” COTEŢIU ECATERINA, CIORBA ANA, CERNĂU VASILIU, LINCA VASILE, VIDICAN IOAN, ID. MOLNÁR GÉZA, GLIGOR MIHAELA, BALOG ROZÁLIA, AMBRUS VIRÁG, ŞOPÂNDĂ PETRE, RAŢIU ECATERINA, BUGHIU PETRU, ILE ANA, KOCSIS ERZSÉBET. Őszinte részvétünk a gyászoló családoknak, Mavrodoglu Ildikó „Az Út Végén” (La Capătul Drumului) Kft Nonstop Temetkezési Vállalat.

*

Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy elvesztettünk egy édesanyát, anyóst, nagymamát, HÁROMSZÉKI MAGDALENA, aki 87 éves korában elköltözött az élők sorából. Temetése 24-én, a telegdi katolikus kápolnából 14 órakor. A Háromszéki család.

*

„Ahogy telnek a napok, múlnak az esték, / Úgy fáj egyre jobban, hogy minden csak emlék.” Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel búcsúzik HÁROMSZÉKI MAGDALENÁTÓL, veje Imre. Emléke örökké élni fog szívünkben.