Gyászhírek 2016. május 17.

Gyászhírek 2016. május 17.
Fájó szívvel veszünk búcsút a kedves apátó, apóstól és nagyapától, HASZNOSI IMRÉTŐL, aki hosszú betegség után örökre itthagyott bennünket. Temetése ma, 2016. május 17-én 14 órakor a Rulikowski temető városi kápolnájából. Emléked örökre megmarad. Béke poraira.


„Megpihent a szíved, szemed álomba merült.
Felszállt a lelked, angyalok közé került.
Angyalként jössz hozzánk, éjjel csillagként ragyogsz,
Igaz nem látunk, de tudjuk, fentről mindig ránk mosolyogsz.”
Fájó szívvel emlékezünk FEYÉR ZSIGMONDRA (érmihályfalvai tanár) halálának 10. évfordulóján. Drága emlékét örökre szívünkben őrizzük! Felesége Mária, lánya Krisztina, fia Norbert és szerettei.

*

Letéptem ezt a hanga szálat,/Habár az ősz tudom halott,/E földön többé sose látlak,/Ó idő, illat, hangaszálak,/Én várlak téged, tudhatod.” (Apolinair.) Fájdalommal emlékezünk a ma 2 éve elhunyt szeretett férjre, apára, nagyapára, NAGY IMRE JÓZSEFRE. Őt soha el nem felejtő felesége Ducika, fia Imi, annak párja Anna és szeretett unokája Renáta.

*

Fájó szívvel emlékezünk a 4 éve elhunyt szerető férjre, édesapára, apósra és nagyapára, ID. AGÓCS JÁNOSRA (Margitta). „Egy tavaszi napon életed véget ért,/Bánatot ránk hagyva, hirtelen elmentél./Hiába borul rád a temető csendje./Szívünkben élni fogsz mindörökre./De az élet csendben megy tovább,/Emlékedet megőrizzük egy életen át.” Bánatos felesége Klára, fiai János és Csaba, menyei Tünde és Ildikó, unokái Brigitta, Henrietta és Gábor.

*

Fájó szívvel emlékezünk drága, jó sógorunkra, keresztapánkra, ID. KOCSIS IMRÉRE (Szentimre)
halálának első évfordulóján. „Már semmi sem olyan mint régen./Fájó könnycsepp lettél mindannyiunk szívében./Szerette családját, mindenkit szeretett,/akkor volt boldog, hogyha segíthetett./Míg közöttünk voltál, mi nagyon szerettünk./Soha nem feledjük drága emlékedet.” Hiányzol nagyon! Sógornője Ibolya, sógora Sándor, keresztfia Ottó és családja.

*

Könnyes szemmel, örök fájdalommal a szívünkben emlékezünk ID. KOCSIS IMRÉRE (Hegyközszentimre) halálának 1 éves évfordulóján. „Szomorú az út, mely sírodhoz vezet./Hol megpihent a te jóságos szíved./Bennünk örökké élni fogsz egy életen át./Odafentről vigyázol reánk./Ha könnycsepp gördül végig arcunkon,/Az azért van, mert szerettünk és hiányzol nagyon.” Sógornője Erzsike és családja.

*

Szívünkben soha el nem múló fájdalommal emlékezünk drága, jó szüleinkre, édesanyánkra, RIGDA ANNÁRA (Hegyközszentimre) halálának 4. évfordulóján, és édesapánkra, RIGDA SÁNDOR
(Hegyközszentimre) halálának közelgő 17. évfordulóján. „Nem vártok már minket ragyogó szemekkel,/ Nem örültök már nekünk szerető szívetekkel./Egy fájó perc alatt elszállt életetek./Itthagytatok minket, kik titeket szerettek./Fájdalmas az út mely sírotokhoz vezet,/Isten őrködjön sírotok felett.” Emlékeznek reájuk, lányai: Erzsike és családja, Irénke és családja, Ibolya és családja.

*

Hiányzik egy érzés, egy szó, egy élet,/Hiányzik minden mi körülölelt téged./Kedves melegséged, óvó karjaid,/Szemed ragyogása, mosólygós ajkaid./Néha tudni kell könnyek között élni,/Senkihez sem szólni csak csendben szenvedni./Azt ami fáj, jó lenne feledni./S lelki bánatunkat magunkba temetni./Fáj a szívem, hogy már nem látlak téged,/Szeretném megköszönni a veled töltött 43 évet./Köszönöm a sorsnak, hogy mellém sodort téged./Amíg élek, szívemben őrzöm drága emléked.” Halálának egy éves évfordulóján emlékezünk az igaz szívű férjre, drága édesapára, kedves nagyapára, apósra,
KOCSIS IMRÉRE (Szentimre, élt 68 évet). „Bármerre járok, csak téged kereslek,/Az emlékek mindenhol visszaköszönnek./Mióta küszködök a rémes magánnyal,/Álmatlan éjszakák sodornak az árral./Akármerre vagy, emlékemben maradsz,/Mindenhol kereslek, mert az idő nekem is rohan./Ha melletted lesze,k elmondom neked,/Nagyon szeretlek, így ezért szenvedek./Hiába teszek sírodra virágot./Eltemettem veled az én boldogságom.” Béke szálljon porára! Emlékezik rá felesége Irénke, fiai, menye, unokái.

*

Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk a legdrágább férjre, apára, apósra, nagyapára, testvérre, sógorra, nagybácsira, MISSIK LÁSZLÓRA (élt 57 évet), aki sajnos már 4 éve nincs közöttünk. „Köszönjük, hogy voltál, szerettél minket és vigyáztál ránk!/Számunkra soha nem szűnsz meg létezni!/Míg élünk, szeretünk és soha nem felejtünk el!” Bánatos családod.

*

Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk a szeretett férjre, édesapára, apósra és nagyapára,
VARGA IMRÉRE (Mezőtelegd), aki már 6 éve itthagyott bennünket. „Szerető férj voltál, drága édesapa, / Bánatos családodnak őrangyala! Sírod előtt áll szerető családod, / Pihenj békében, legyen szép az álmod!” Örökké bánatos felesége Zsuzsika, lánya Babi, veje Józsi, lánya Nóra és két kicsi unokája Kristóf és Cynthia.

*

Fájó szívvel emlékezünk a drága férjre, édesapára, apósra, nagyapára, dédapára, TÓTH TIBORRA,
akinek jóságos szíve 1 évvel ezelőtt örökre megpihent. Emléke legyen áldott, pihenése csendes.
Bánatos családja.

*

„Nem múlnak el ők, kik szívünkben élnek, hiába szállnak árnyak és évek.” (Juhász Gyula) Köszönetet mondunk rokonainknak, ismerőseinknek, szomszédainknak, akik mellettünk álltak mély fájdalmunkban, amikor utolsó útjára kísértük a drága férjet, apát és nagyapát, ID. MÉHES ZOLTÁNT
(élt 73 évet, Bihar). A gyászoló család.

*

Köszönjük mindazoknak, akik drága halottunktól, LUKÁCS MIHÁLYTÓL végső búcsút vettek, utolsó útjára kísérték és fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család.

*

Három éve hagyott itt a drága gyermekem, BRUNCSÁK LÁSZLÓ. „Csak az hal meg, kit elfelednek,
Örökké él, kit nagyon szeretnek!” Örökké bánatos édesanyád.

*

Fájdalommal búcsúzom szeretett férjemtől, BÉLTEKI LÁSZLÓTÓL, aki búcsú nélkül távozott tőlünk.
„Kórházi ágyadon, fogtuk a kezedet,
Zokogva kértük: Uram gyógyítsd őt meg!
De a betegség erős volt, legyőzte testedet,
Beteg tested megpihenni tért,
Nehéz volt, amit ő megélt!
Csendes a temető, nem jön felelet,
Arcomat mossák a könnyek!” Soha nem feledlek! Temetése pénteken 15 órakor a fugyi kápolnából.
Szerető felesége Ilonka.

*

Isten akaratában megnyugodva, mégis fájdalommal teli szívvel tudatom mindazokkal, akik szerették és ismerték, hogy imádott édesapám, BÉLTEKI LÁSZLÓ életének 75. évében hosszú betegség után itthagyott bennünket.
„Nem lessz már nap az életemben,
Hogy nem lessz könny a két szememben.
Sír a lelkem, gyászol a szívem,
Mindig fájni fog, hogy itthagytál engem!
Miért van az, hogy aki elmegy,
Az nem jön vissza többé?
Egy emlék marad, mely élni fog örökké!
Köszönöm, hogy éltél és oly nagyon szerettél,
Azt, hogy felneveltél és értem olyan sokat megtettél.
Köszönöm, hogy lelked a lelkembe írtad,
Mert nincs felettünk hatalma a sírnak!
Örök az arcod, nem száll el a szavad,
Minden mosolyod a lelkemben marad!
Semmi sem változik, marad minden úgy mint régen,
Mert te voltál és te maradsz örökké,
Az én végső menedékem.
Ha még egyszer az életben láthatnálak,
Ha ölelnélek és újra elmondanám:
Tiszta szívből örökké szeretni foglak drága Édespapám!”
Nyugodj békében! Örökké bánatos lányod Melinda, vejed Józsi, imádott unokáid Giulio és Szandi.

*

Fájó szívvel, mély fájdalommal emlékezünk halálának harmadik évfordulóján MURGULY JÁNOSRA,
akit szívből szeretünk. Nyugodjon békében! Élettársa Kati, leánya Erzsike és családja.

*

Fájó szívvel emlékezünk a szeretett férjre, apára, apósra és nagyapára, NYIRI GYULÁRA halálának első évfordulóján. Emlékét szívünkben megőrizzük egy életen át. Bánatos felesége, fiai Attila, Csaba, Lóránt, menyei Jutka és Andrea, unokái Tünde, Stefánia-Zsófia és Edvin.

*

Mély fájdalommal emlékezünk drága testvéremre, SZŰCS GÁSPÁRRA, halálának első évfordulóján. Elvitted a derüt, a fényt, a meleget, csak egy sugárt hagytál és az emlékeket. Hiányzol nagyon, de megpróbálunk élni nélküled. Örökké szeretünk. Nővéred Berta.

*

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik édesanyánkat, KIS PIROSKÁT utolsó útjára elkisérték és gyászunkban osztoztak. Lányai: Sára, Éva, Anikó és családjaik.

*

Őszinte részvétünket fejezzük ki CHIRCEA ANDREANAK szeretett édesapja elvesztése miatt érzett mély fájdalmában. A Dukrét család.

*

Bánatos szívvel emlékezünk a szeretett férjre, édesapára, apósra és sógorra, IFJ. TÁLINGER JÓZSEFRE,
halálának 11. évfordulójára. „Istenem súgd meg neki halkan, lágyan szólj hozzá, hogy ne zavarjam. Álmomban keressen meg engem, még egyszer hadd lássam, hadd öleljem. Nem szólnék róla, mélyen gyötör a bánat, csak hadd lássam még egyszer a drága férjemet utoljára. Hadd legyen nekem ez a legszebb álmom, súgd meg neki halkan, én minden nap várom.” Örökké bánatos felesége Ibolya, egyetlen lánya Ibici, veje Cipri, sógornője Magdi és családja, Józsi és Mihaela.

*

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett apa, após és nagyapa, ÖZV. NAGY VINCZE életének 80. évében hirtelen elhunyt. Temetése kedden, május 17-én 16 órakor a biharpüspöki kápolnából. Emlékét szívünkben örökké megőrizzük. A gyászoló család.

*

Feltámadt testünk, a lelkünkhöz hasonlóan tündökölni fog: „Az igazak ragyogni fognak mint a nap.” (Mt 13-43) NAGY VINCZE, BELTEKI LÁSZLÓ, MAAR ANA, NAGY ETELKA JULIÁNNA, LAZA SÁNDOR, CHIŞ PETRU, TONŢ FLORIAN, HOBLE IOSIF, SORBAN MARGARETA, DEMIAN IOSAN, BĂRUŢA IOAN, TODEA MARIA, UIVAROSAN CAROLINA, SĂLĂGEAN LINA, BIRTA MARIA. Őszinte részvétünk a gyászoló családoknak. Mavrodoglu Ildikó, Az Út Végén (La Capătul Drumului) Kft. Nonstop Temetkezési Vállalat.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter