Gyászhírek 2016. december 23.

Gyászhírek 2016. december 23.
Fájó szívvel emlékezünk a drága férjre, édesapára, nagytatára és apósra, TÓTH PÁL-GYŐZŐRE halálának 2. évfordulóján. Bánatos családja.

Fájó szívvel emlékezünk a szeretett feleségre, édesanyára, anyósra és nagymamára, SEMLYÉNI ILONÁRA, aki 2015. december 23-án, hosszú szenvedés után hagyott itt bennünket. Emléke legyen áldott, pihenése csendes! Férje Lali, fia Olivér, lánya Judit, menye Andi, unokái: Ingrid, Bernadett és Miriam.

*

Szívünkben fájdalommal emlékezünk a szeretett férjre, apára, apósra és nagyapára, ANTAL JÁNOSRA, akit ma egy éve kísértünk utolsó útjára. „Elvitted a derűt, a fényt, a meleget,/Csak egy sugarat hagytál, az emlékedet.” Örökké bánatos feleséged Magdi, lányaid, vejeid, unokáid és dédunokád.

*

Örökké tartó szeretettel emlékezünk a drága élettársra, apára és nagyapára, SÍR ISTVÁNRA halálának 1. évfordulóján.
Emlékét őrzik Nusi, Csicsi és Jaqueline „hiányzol és az a rossz.”

*

Szomorúan emlékezem apósomra, ID. ILOSVAI ISTVÁNRA (Élesd), aki 30 éve, december 25-én távozott az élők sorából. Nyugodjon békében! Menye Annuska.

*

Szeretettel, de szomorú szívvel emlékezünk drága szüleinkre, HIGYED JULIANNÁRA, aki 1 éve hunyt el és ID. HIGYED JÓZSEFRE (Érmihályfalva) halálának 24. évfordulóján. Emlékük legyen áldott, pihenésük csendes! Fia Gyuri, menye Icu és unokái Edit és Attila, dédunokái Bianka, Erik, Ivett.

*

Fájó szívvel emlékezem drága élettársamra, GYURKOVICS JOLÁNRA (Hegyközcsatár), aki 6 hete eltávozott közülünk. „Itthagytál mindent, amiért küzdöttél,/Elváltál attól, aki téged szeretett./Hiába borul rád a temető csendje, szívemben élni fogsz mindörökre.” Emlékét szívemben örökké megőrzöm. Bánatos élettársa, Mihály.

*

„Soha nem szűnik lelkünk gyásza érted,/Soha nem halványul szívünkben emléked./Tudjuk, hogy Téged pótolni nem lehet,/Örökké őrizzük drága emlékedet.” Fájó szívvel emlékezünk a szeretett férjre, apára, apósra, nagypapára, PETRI JÓZSEFRE halálának 6. évfordulóján. Az örökké bánatos család.

*

Fájdalmas egy év telt el azóta, hogy örökre elveszítettük szeretett keresztfiúnkat, DANI ROLANDOT (Hegyközújlak)
„Nehéz a feledés, mert nagyon szeretünk,/Bocsáss meg nekünk, hogy nem segíthettünk./Emléked örökké itt van velünk,/Amíg élünk, te is itt élsz velünk.” Bánatos keresztszülei és unokatestvérei.

*

Soha el nem múló fájdalommal emlékezem az egy éve elhunyt drága unokámra, DANI ROLANDRA (Hegyközújlak).
„Elvitted a derűt a fényt, a meleget,/Csak egy sugarat hagytál itt, az emlékedet./Csoda volt, hogy éltél és minket szerettél,/Nekünk nem is haltál meg, csak álmodni mentél./Lelked elszállt mint a hópihe a fényben,/Ragyogsz ránk fényesen csillagként az égen./Pihenj te drága szív, már megszűntél dobogni,/Szerető jóságod nem tudjuk feledni./Mert elfelejteni téged soha nem lehet,/Csak meg kell tanulni élni nélküled.” Örökké bánatos mamája.

*

Összetört szívvel emlékezünk életünk legszörnyűbb napjára, amikor ma egy éve érthetetlen hirtelenséggel elveszítettük unokaöcsénket, DANI ROLANDOT (Hegyközújlak). „Várjuk, míg élünk, várjuk őt,/Hátha egyszer ott áll az ajtónk előtt./Aztán a valóság reánk szakad./Lelkünk tovább fáj a kín alatt./Kiáltanánk, hogy ő is hallja odaát,/Hol vagy ROLAND, nélküled üres a világ!/Várunk, ha nem jössz, mert nem jöhetsz,/Mi megyünk hozzád, ott leszünk veled!” Emléke legyen áldott, pihenése csendes! Nagynénje Edit, férje Öcsi, unokatestvérei: Ingrid és Ricsi.

*

„Egy éve már, hogy lelked messze jár,/Bennem alszik a világod, mit örökre itt hagytál,/Bennem él minden álmod, mit még meg nem álmodtál./Bennem ég a fájdalom, mi hiányodból fakad,/Bennem lüktet minden szó, mi elhagyta ajkadat./Bennem hagytad drága szíved, mi örökre szeretett,/Bennem hagytad, nekem adtad, mit adni csak lehetett!” Fájó szívvel emlékezem
DANI ROLANDRA halálának 1. évfordulóján. Szívemben őrizlek, lelkemben élsz örökre szeretlek és soha nem feledlek.
Szerető unokatestvére Ingrid.

*

Fájdalommal tudatjuk, hogy hosszan tartó betegség után, 84 éves korában elhunyt SZELE ÁRPÁD. Temetése szombaton, december 24-én 11 órakor a városi kápolnából. Búcsúzik tőle felesége, leánya és unokája.

*

Megtört szívvel emlékezünk a drága édesapára és férjre, JUHÁSZ JÓZSEFRE, aki már 4 éve, hogy itthagyott bennünket.
Bánatos felesége Irma és lánya Elvira.

*

„Ahogy telnek a napok, múlnak az esték, úgy fáj egyre jobban, hogy minden csak emlék.” Szemünkben könnyekkel, szívünkben mély fájdalommal emlékezünk életünk legszomorúbb napjára, amikor egy hideg téli hajnalon, egy éve, hagyott itt bennünket, az imádott gyermek és testvér, megannyi megválaszolatlan kérdéssel. DANI ROLAND (Hegyközújlak, élt 19 évet)
„Gyász terhe nyomja lelkemet, vasmarékkal tépi szívemet,/Sírás szorítja torkomat, sós könny mossa arcomat,/Elment az kit legjobban szerettem,/Elment… lelke mennybe szállt./Hangom hangtalan kiált,/ Emléked örökké őrzöm, míg csak létezem e földön./Bármerre járok csak téged kereslek,/Az emlékek mindenhol visszaköszönnek,/Hogy elmondjam újra mennyire szeretlek!/Hisz vágyódom utánad épp ezért kereslek./Érted hulló könnyeim soha el nem múlnak./Adjon a Jóisten örök nyugodalmat.” „Istenem hozd vissza, csak egy kósza pillanatra!/Mert azt akarom hinni, hogy majd itt maradna./Kérlek hozd vissza, csak hogy átöleljem még egyszer,/Mert azt akarom hinni, hogy majd ettől ébred fel!” Összetört szívű édesanyád, édesapád és testvéred Raymond.

*

Búcsúzok a szeretett rokontól, SELE ÁRPÁDTÓL. Béke poraira! Magda.

*

Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm a földön. Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, óh Isten, mindörökre. (Zsoltár 73,25-26) Könnyes szemmel emlékezünk a szeretett édesanyára, GULYÁS ÁGNESRE (szül. NAGY, Nagyszántó), aki 4 éve örökre eltávozott közülünk. „Lángra lobbant a fájdalom, / Szívünket tépi minden ága. / Fényárban úszó sírhalom, / Viaszkönnyeket sír a gyertya, / Hullajtja fájó könnyeit. / És a kemény hideg fejfa, / A mécses füstjétől könnyezik, / Szemünkből apró lángok égnek, csak csendesen imádkozunk. / De utat hagyunk a reménynek, / Hogy egyszer majd találkozunk. / Ezzel a reménnyel élünk. Szerető fia, testvérei és azok családjai.

*

Soha el nem múló fájdalommal emlékezem drága nagymamámra, FARCAS ILDIKÓRA, aki 6 hónapja, hogy elhunyt. „Virágot viszünk egy néma sírra, de ezzel téged nem hozhatunk vissza. / Tudjuk, hogy nem jössz, de olyan jó várni / Hazudni a szívnek, hogy ne tudjon fájni!”  Örökké bánatos unokád Norbi.

*

Fájó szívvel emlékezünk PAKSI MÁRIÁRA halálának 4. évfordulóján. Lelked reméljük békére talált, te már a mennyből vigyázol reánk. Emléked legyen áldott, pihenésed csendes. A gyászoló család.

*

A szeretett ünnepén kegyelettel emlékezünk GERGELY ANNÁRA, GERGELY SÁNDORRA, KIS GERGELY VÁLERIÁRA,
POLTZ MÁRIÁRA, TAKÁCS ANDRÁSRA, TAKÁCS IDÁRA. Marika, Péter, Kati, Bandi és Babi.

*

Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk a szerető férjre, édesapára, apósra, nagyapára és dédnagyapára, KISS IMRÉRE
halálának 4. évfordulóján. Nincs az a nap, hogy ne jussál eszembe, olyankor mindig könny szökik szemembe. Rögös volt az út mely neked jutott, küzdöttél bátran, mert Isten buzdított. Nem feledem soha két dolgos kezedet, nem feledem soha jóságos szívedet. Egész életen át dolgozva éltél, rám bánatot hagyva, csendesen elmentél. Nem fogom már elgyengült kezed, nem tekint rám többé aggódó szemed. Virágot viszek egy néma sírra, de ezzel már nem hozhatlak vissza. Tudom, hogy nem jössz, de olyan jó várni, hazudni a szívnek hogy ne tudjon fájni. Míg veled voltam, szerettelek, hiányzol nekem, soha nem feledlek! Bús a temető csendes susogása, kimegyek hozzád ez maradt számomra, pihenj sírodban csendesen, elfeledni téged, nem lehet sohasem. Nyugodj békében. Bánatos feleséged Zsófia, lányod Marika, vejed Villi, unokáid Raymond, felesége Nátália, Dieter, Ingrid, férje Sallman, dédunokáid Suleman, Amáán és Nátán a messze távolból, húgod Zsuzsa, sógorod Jancsi és családja.

*

„Harc az élet, győzelem a halál! Jó harcot harcoltam… (2 TIM 4,5) STOLERIU LUCICA BOROS ILEANA. Őszinte részvétem a gyászoló családoknak, Mavrodoglu Ildikó, Az Út Végén (La Capătul Drumului) Kft. Nonstop Temetkezési Vállalat.

*

Karácsony napján lesz egy éve, hogy szomorúságot és bánatot hagytál a szívünkben és örökre itthagytál minket drága, jó Édesanyánk, ERDEI MÁRIA. Soha el nem feledünk, Isten nyugtasson békében! „Lassan megyek, halkan lépek, /S egyszer csak odaérek./ Megérkeztem arra a helyre/ Hová a legjobb Édesanya van temetve. / Szememben könnyek, csak állok, / Mert bánatomra vigaszt sehol nem találok. / A hideg sírkövet kezemmel megsimogatom, /Ez amit tehetek, hisz nem szól már, hiába akarom. / Hüvös szellő lágyan simogatja arcom,/ Ilyenkor tudom, ő van ott, hogy megvigasztaljon. /A virágot a sírjára helyezem, / És elmondom, ugyanúgy szeretem. / Bár már nem mesél, nem mondja hogy szeret, / Csak a szél fúj és könnyem lepereg/Aztán lassan búcsút veszek: Anya mindig szeretlek!!!” Gyermekei: Marika, Editke, Jutka, Öcsi, unokái Andrea, Andrei, Kriszti.

*

Fájó szívvel emlékezünk a szeretett férjre, apára, apósra, nagyapára, dédapára, ID. LIGETFALVI JÁNOSRA halálának 8. évfordulóján. Könnyes az út, mely sírodhoz vezet, a jó Isten őrködjön pihenésed felett! Szerető családod.

*

Drága édesanyánk halálának 2. évfordulójára. RÓZSA MARGIT. Elhagytad a házat, amit úgy szerettél. / Itthagytál mindent, amiért küzdöttél. / Most már nélküled jön el a nyár, az ősz, a tél, a tavasz,/ De bármilyen szép is, nélküled nem ugyanaz. / Bocsáss meg nekünk, ha valamit hibáztunk,/ Nem tudtunk megmenteni, pedig próbáltunk. / Kérjük az Istent, hogy jól bánjon veled, /Helyettünk angyalok simogassák fejed. /Olyan drága voltál nekünk, /Hogy azt nem pótolja senki, /Lelkünk sebét nem gyógyítja semmi. Emléked örökké szívünkben él. Gyermekeid: Pisti, Klári, Katica, unokád Tomi és Angéla.

Címkék: