Gólyaszárnyakon a kőkorszakba

Gólyaszárnyakon a kőkorszakba
A kőkorszakot felidéző gólyabált tartottak a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban. A próbák betekintést nyújtottak abba, hogy milyen problémákkal kellett megküzdjenek a kőkorszaki szakik.

Hat gólyapár utazott vissza az időben október 25-én a Zenés-Kőkorszakba, hogy ott mérjék össze ügyességüket. A témának megfelelően alakított próbák a gólyák kreativitását, énektudását, ügyességét vették igénybe, a közönségnek pedig a rekeszizmát. Mindenek előtt a gólyapárok fogadalomtételére került sor és ezt követték a megmérettetések. Először is a párok rímekbe szedett bemutatkozását hallgathatta meg a zsűri, ezt követően pedig az ősi ritmusérzékükről és énektudásukról adtak számot a versenyzők. Az ősasszonyok elénekelték egy-egy ismert mese főcímdalát, mint a Süsü a sárkány, Mézgacsalád, Vuk, Hupikék törpikék stb., míg párjaik egy dobon ütötték a ritmust. Az udvarlási fázist a leánykérés követte, a fiúk a természetben megtalálható festékanyagokkal (tempera) egy követ kellett kifessenek és egy frappáns lánykérés keretében átadniuk választottjuknak.

Ötletes feladatok

Köztudott, hogy már a kőkorszakban is a jó és tartós házasság titka, ha legalább az egyik fél felismeri a becsapós helyzeteket. A kvíz kérdésekkel épp azt a célt szolgálták, hogy felmérjék a párok felkészültségét, akik néhol frappánsan, néhol kevésbé meggyőzően válaszoltak olyan kérdésekre, mint: az év hány hónapjában van 29 nap, vagy Mózes hány állatot vitt a bárkáján? Ezt követően az ősasszonyok borotváló tehetségüket mutatták meg, igaz, nem párjukon, hanem egy-egy lufin, majd a jó vadászatért harci mázzal kenték be, ezúttal a fiúkat. Itt is a legkreatívabbak kaphatták a legtöbb pontot. A sikeres vadászatot pedig mással nem is lehet megünnepelni, mint egy kis harci tánccal. A párok az utolsó próbán különböző stílusú zenerészletekre ropták.

Nyertesek

Míg a zsűri értékelte a kőkorszaki párok teljesítményét, addig Rob Vivien, a Friedrich Schiller iskola tanulója énekelt, továbbá kihúzták a tombolákat is. Mivel hat vegyes gólyapár versengett, tehát mindegyik gólyapár egyik tagja a IX. A-ból, másik tagja pedig a IX. B-ből volt, a gólyabál inkább közösségépítés volt, és természetesen így mindkét kilencedikes osztály büszkélkedhet egy-egy nyertes gólyával, akik nem voltak mások, mint Zagyva Sándor és Kelemen Henrietta. Másodikak lettek Kovács Ivett és Miklós Tamás, harmadik helyen pedig Oláh Aliz és Böszörményi László végzett. A hangulatos gólyabált, amelyet egy nagy buli követett, az iskola X. A és X. B osztályai szervezték.

Nagy Noémi