Gergely István az értékőrző képzőművész

Gergely István az értékőrző képzőművész

Nagyvárad – Gergely István plakettjeiből
nyílt emlékkiállítás
szombaton este a
Királyhágómelléki
Református Egyházkerület
nagyváradi székházának
első emeleti előcsarnokában.


A XVIII. Festum Varadinum
előrendezvényének
számító
kiállításmegnyitón Gergely
István (1939 – 2008) munkáit Banner
Zoltán

művészettörténész
méltatta, aki elmondta: a szobrászat a
tér és a tapintás
művészete, és mint ilyen az
Úr keze nyomát melegíti fel
újra a mű, amikor elkészül
és Gergely István
művészetén a teremtő
pillantása rajta van.  Gergely
szobrászata az egyik legjelentősebb, mely a
második világháború
után készült, és sajnos ez a
pálya a csúcson szakadt meg, hiszen a
művész, csakúgy mint Bartók
Béla, teli bőrönddel távozott
az élők sorából, emelte ki
Banner Zoltán, aki eképp folytatta
méltatását: a második
világháború után
monumentális szobor
készítésére erdélyi
magyar szobrász nagyon kevés
megrendelést kapott, vagy ha mégis, abban
nem sok köszönete volt. Gergely
István
háromvonulatú
művészetének egyik része
mégis a monumentális szobrászat,
melyet egy Buzauban és egy Galacon
köztérre állított szobra
fémjelez. A kisszobrászat két
műfajában – az emlékplakettek
és a kompozíciók
sorozatában teljesedett ki Gergely István
művészetében, folytatta Banner
Zoltán. „Az erdélyi magyar
kultúra akkor született meg, amikor
Erdély már nem tartozott
Magyarországhoz. Akkor Erdély megkapta az
ő külön feladatát, és a mi
művészeink ezt a feladatot
végezték: az értékek
őrzését. Gergely
István
egy őrző volt,
őrizzük meg mi is az ő
művészetét”  – fejezte
beszédét a méltató. Dr.
Berényi Károly
Hódmezővásárhely
önkormányzatának határon
túli magyarokkal való
kapcsolattartásáért felelős
tanácsadója
Hódmezővásárhely és
Erdély, ezen belül pedig a város
és Nagyvárad közötti
kapcsoltokról beszélt.

Erdély a
világörökségé


Hermán M. János, a rendezvény
kurátora rövid
köszöntőjében kiemelte, hogy
Gergely István művészetének
köszönhetően az erdélyi
pantheonja látható a
kiállításon.
Tőkés László
püspök,
EP-képviselő
beszédében kijelentette: „addig
él Erdély, amíg
értékekt őriz, és a  mi
európai helyünk is ilyenképpen
található meg, hogy mennyi
érték őrzői, teremtői,
éltetői vagyunk. Nem kell
szégyenkeznünk ilyen értelemben,
országnyi népünk él
Erdélyben, tehát nem
számában, hanem a
minőségében rejlik egy
közösség ereje”
Tőkés László kijelentte, hogy
az Európai Parlamentben szeretné az
erdélyi értékeket
közvetíteni, „hiszen az
erdélyi érték a
világörökség része
és európai értéket is
jelent” – fogalmazott Tőkés
László
. Gergely
István
művészetéről
szólván kiemelte a
nagyváradi  Lorántffy Zsuzsanna
szobrot és megemlítette Gergely egy
kevésbé ismert tevékenységi
területét, ahogy Tőkés
fogalmazott: „ő az egyházkerület
egyfajata házi művésze,
tanácsadója volt.” Az
eseményen a Pichl Wenzel trió
(Szabó Éva – hegedű, Thurzó
Sándor József – brácsa,
Bozsódi Beáta – cselló) adta
elő a Pichl I. Triójának két
tételét.

Pap István