Gazdasági növekedés, fejlődés és ciklus

Gazdasági növekedés, fejlődés és ciklus
Nagyvárad- Csütörtök délután az RMDSZ Bihar megyei szervezete által alapított Szacsvay Akadémia közgazdasági modulja keretében Csáki György professzor tartott előadást az Ady Endre Középiskolában.

 

Az egybegyűlteket szokás szerint Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte, majd Csáki György kandidátus, a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság-és Társadalomtudományi Karának oktatója tartott előadást, Gazdasági növekedés- gazdasági fejlődés- gazdasági ciklusok címmel. Arra hívta fel a figyelmet: amióta 1776-ban megjelent Adam Smith Vizsgálódás a nemzetek gazdagságáról című műve a közgazdászokat az izgatja, hogy mitől, hogy és mennyire nőnek a nemzetgazdaságok. (Adam Smith egyébként eredetileg erkölcstan és filozófia professzor volt, aki a skót felvilágosodás fellegvárának számító Glasgow-i egyetemen oktatott. Rosszul fizették, ezért elvállalta, hogy egy földbirtokos fiát elkisérje egy 3 éves világkörüli útra. A fiatalembernek azonban nagyon megtetszettek a párizsi nyilvánosházak, és nem volt hajlandó továbbutazni, ezért Smith kénytelen volt a párizsi fővárosban való tartózkodásuk ideje alatt a könyvtárakat és a kávéházakat látogatni. Ekkoriban zajlottak a főellenségnek számító merkantilisták és fiziokraták vitái, amiket ő szívesen, s nagy érdeklődéssel hallgatott, így ezek hatására, miután visszament az egyetemre, megírta említett főművét).

A gazdasági növekedés, fejlődés és haladás különben abban különbözik egymástól, hogy míg a növekedés a léthozott új érték/hozzáadott érték növekményét jelenti- nemzetgazdasági szinten a GDP bővülését; úgy a fejlődés azt feltételezi, hogy jelentékeny szerkezeti átalakulás is lezajlik a gazdaságban, haladásról pedig abban az esetben beszélhetünk, amikor a fejlődés egy előre tételezett társadalmi-gazdasági irányba mutat. A növekedés azonban nem csupán mennyiségi viszonyra utal, hanem makrogazdasági állapotváltozásra, mozgásra is, nő volumenben az anyagi gazdaság és javulnak az életkörülmények, vagyis „nemcsak a lehetőségek nőnek, hanem a kapacitások is”.

Növekedési tényezők

Növekedési tényezők azok a ráfordítások, melyek elengedhetetlenül szükségesek az össztársadalmi termelési szint növeléséhez, és mindezek mennyiségileg is megragadhatóak a munka (tömege, hatékonysága), a tőkeállomány (pótlás, bővítés), a földterület (mennyire ösztönöz hatékonyságnövelésre), a technikai haladás és az intézmények (piacok) segítségével. A növekedés ugyanakkor lehet extenzív (valamelyik termelési tényező mennyiségének növelésével elért növekedés) és intenzív (a termelés növelése nem a tényezők mennyiségi növelése révén, hanem a tényező-hatékonyság növelése által következett be).

Az üzleti ciklusok rendszeres mérését Wesley Clair Mitchell, az amerikai institucionalista iskola képviselője vezette be, azt a megközelítést pedig, amely a ciklusokat pusztán mérni, de nem magyarázni próbálja, empiricizmusnak nevezzük. Az üzleti ciklusok lehetnek ismétlődőek (nem egyszeri jelenségekről van szó, állandóan jelen vannak idősorainkban), periodikusak (hozzávetőleg azonos hosszúságúak) és perzisztensek (több mint egy évig tartanak). Ezek közül a klasszikus konjunktúraciklus a Juglar francia közgazdászról elnevezett 7-11 évig tartó alapciklus. (Mellesleg néhány évvel korábban a manapság lesajnált Marx is tanulmányozta ezen ciklustípust, megjósolva a kapitalizmus összeomlását). A befektetések szempontjából fontos lenne tudni, hogy mi határozza meg a ciklus trendjét, illetve mitől változik, ezért óriási viták zajlanak a témában és különböző álláspontok születnek. Empirikus értelemben akkor beszélünk recesszióról, ha két egymást követő negyedévben kisebb az egy főre jutó reál GDP mint az előző negyedévben (USA), illetve mint az előző év hasonló időszakaiban (Európa).

A Stiglitz-jelentés

Manapság teret nyer a fejlődés (növekedés) komplex értelmezése a fejlett országokra/illetve minden országra néve. Az egyik ilyenkor használt mutató az Emberi Fejlődési Index (HDI), mely figyelembe veszi a jövedelem mellett a várható élettartamot és a beiskolázási rátát is. Létezik még a GDI is, melyet a HDI komponensei alapján, külön kiszámítanak a nőkre és férfiakra, valamint a HPI, mely olyan kompozit mutató, ami kifejezi az életszínvonal terén mutatkozó deprivációt. Ugyanakkor Nicholas Sarközi francia elnök felkérte Joseph Stiglitz, Amartya Sen és Jean-Paul Fitoussi közgazdászokat, hogy alakítsák meg a Gazdasági Teljesítmény és a Társadalmi Haladás Mérésével Foglalkozó Bizottságot, hogy határozza meg a GDP-nek, mint a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás mutatójának a korlátait, beleértve a GDP mérésével kapcsolatos problémákat is.

Ciucur Losonczi Antonius