Gasztromusical: Egy szerelem gasztronómiája

Akt.:
Madarász Isti rendező (jobbról) és Hegedűs Bálint forgatókönyvíró. A szerző felvétele
Madarász Isti rendező (jobbról) és Hegedűs Bálint forgatókönyvíró. A szerző felvétele
A XXVIII. Festum Varadinum keretében idén is megrendezik a Magyar Film Napjait. A második bemutatott film az Egy szerelem gasztronómiája zenés gasztro-vígjáték volt, a vetítést követően a film rendezőjét és forgatókönyvíróját faggathatta a közönség a kulisszatitkokról.


A Nagyváradi Magyar Ifjúsági Szervezet szervezésében létrejött filmnapok második napján egy igazán szórakoztató, vidám filmet láthatott a közönség a Cinema Palace mozitermében, mindazonáltal aki éhesen ült be a vetítésre, az elég pórul járhatott, vagy legalábbis a film végére mindenképp éhesen siethetett haza. Az Egy szerelem gasztronómiája – ahogy azt a címe is sugallja – ugyanis bővelkedik a finomabbnál finomabb fogásokban, amit Lőrinc (Bereczki Zoltán), az excentrikus séf készít el a világ minden tájáról érkező vendégeinek. Bár szakácsként kiemelkedő, az üzleti kérdésekben nincs sok „sütnivalója”, franciásan hangzó Zsötömé étterme a csőd szélén áll. Ezért hitelt szeretne felvenni, a bank által kiküldött hitelelbíráló Vanda (Balla Eszter) megjelenésével azonban a szerelmi szál is feltűnik, innentől kezdve egy „zenés-főzős-csókolózós” műfajú filmről beszélhetünk, ahogy azt Madarász Isti rendező a közönségtalálkozó utáni exkluzív interjúban megfogalmazta. A közel kilencven perces tévéfilm levetítését követően a közönség tagjai nemcsak a rendezővel, hanem Hegedűs Bálint forgatókönyvíróval is találkozhattak, az ő nevéhez olyan filmek fűződnek még, mint a Kincsem, vagy a Liza, a rókatündér. A beszélgetés során kiderült, hogy a filmet 17 nap alatt forgatták le, de az is, hogy ihletforrás volt a L’ecsó (Ratatouille) animációs film. A közönség több kulisszatitokba is betekintést nyerhetett. Ezek között például a pénzhiányt kiküszöbölő találékony stáb problémamegoldásai voltak talán a legérdekesebbek, hiszen többek között megtudhattuk, hogy egyes jelenetekben a stáb tagjai is szerepelnek, illetve gyerekeik is szerepet kaptak az árvaházas jelenetben, a gasztromusicalt záró nagy táncjelenetben pedig felhívás alapján érkeztek a szereplők, akik videó alapján, egyénileg tanulták meg a koreográfiát. A filmben egyébként maga a rendező is megjelenik pár percre egy postás szerepében. Elhangzott: a filmben nagyon sok szívesség van.

Hegedűs Bálint forgatókönyvíró elmondta: a musical azért is volt jó választás, mivel az érzelmekről beszélni visszásan hatna, de így a történet mellett a képek és a zenék is mesélni tudnak. A filmet nézve egy mesebeli világba csöppenhetünk, ami által egy kicsit kiszállhatunk a mai magyar valóságból – mondta el a forgatókönyvíró, aki kiemelte a film számára fontos tételmondatát is: nem az a lényeg, hogy szeressünk főzni, hanem szeressük azt, akinek főzünk.

Elsősorban filmrajongó

Madarász Isti munkássága elég sokoldalú, hiszen rendezett már időutazós thrillert (Hurok, 2016), országimázs filmet, akciófilm-sorozatot (Hacktion, 2011), de a Barátok közt sorozatban is epizódokat.

„Elsősorban filmrajongó vagyok, ebből jön a filmkészítési vágy. Nagyon sok műfajért tudok rajongani, de a zenés film az egyik abszolút kedvencem, még mindenképp szeretnék ilyet rendezni. Azt gondolom, hogy a zenés filmben lehet a legnagyobb érzelmeket megjeleníteni. Én ezt nem tartom cikinek, nem tartom nyálasnak. Azt elfogadom, hogy egy picit naiv a zenés film, de én magam is egy naiv és optimista ember vagyok. Szerintem – ahogy a forgatókönyvíró is mondta – amikor az emberek az érzelmeikről beszélnek egy filmben, az egy kicsit fura, de ha énekelnek róla, akkor az a legjobb. Ráadásul én nagyon szeretem a zenét, a ritmusra való filmvágást, rengeteg humorforrást is magában hordoz. A musical szerintem a filmművészet egyik csúcsa. A főzés pedig onnan jött, hogy nagyon szeretek enni, főzőcskézni, szeretem a főzős műsorokat. Nagyon érdekesnek tartom a séfek világát. A séfek valójában rocksztárok: mindenki odavan értük, varázsolnak a fűszerekkel meg a fakanállal. Azt gondoltuk, hogy ez egy nagyon jó párosítás lenne. Nagyon sokat beszéltünk Bálinttal arról, hogy milyen jó lenne egyszer egy főzős filmet csinálni, én szerettem volna egy zenés filmet rendezni, és akkor Bálint mondta, miért nem készítünk egy zenés-főzős filmet?” – részletezte a rendező, hogy miként is jutott el a gasztromusical műfajáig. Elmondása szerint a musical, bár az utóbbi időben kiment a divatból, mostanság kezd visszatérni az olyan filmek által, mint a La la land, a nagy sikerű Bohém rapszódia, vagy a készülőben levő, Elton John életéről szóló Rocketman által. „Az emberek szeretik a jó filmet jó zenével, ez egy jó párosítás” – tette hozzá. A filmben (Egy szerelem gasztronómiája) a slágerek a történetet követik, a sztori mutatta meg, milyen dalok szükségesek – nyilatkozta.

A rendező bevallása szerint filmet nem az agynak, hanem a szívnek kell írni. „Volt egy korábbi filmem, a Hurok, ami az agynak íródott, ott egy páran azt rótták fel, hogy jobb lett volna, ha egy kicsit érzelmesebb lett volna. Hegedűs Bálint, aki a Magyar Nemzeti Filmalap fejlesztési igazgatója, hívta fel a figyelmemet arra, hogy az agynak írok, nem a szívnek. Az Egy szerelem gasztronómiájában nincsenek óriási csavarok, de borzasztóan nagy szíve van. Bálint nagyon jól érzi, hogy hol van egy történetnek a szíve, a fő mondanivalója.”

Kérdésünkre elmondta: rendezőként mára azt tartja a legfontosabbnak, hogy egy jó történetet jól el tudjon mesélni, lekösse és szórakoztassa a nézőket. Emellett fontosnak tartja a jó színészválasztást, illetve azt, hogy a ruhák, a helyszínek is a sztorit meséljék. „Mindennek a sztorit kell szolgálnia” – fogalmazott.

Útifilm Aranyról

Madarász Isti nem is olyan régen járt Bihar megyében, április végén ugyanis Nagyszalontán, az Arany János Emlékmúzeumban egy road movie-t (útifilmet) forgattak. „Ez egy Arany János életét bemutató tudományos-ismeretterjesztő sorozat lesz, ami júniusban fog online megjelenni, Arany nyomában vagy Arany út címen. Arany életútját követjük végig Nagyszalontán, Debrecenen, Nagykőrösön és Budapesten keresztül egy négyszer 10–12 perces filmben. A műsorvezető Vecsei H. Miklós, aki a Pál utcai fiúkban Nemecseket játssza, illetve írt Arany János életéről egy darabot (Kinek az ég alatt már senkije sincsen). A filmben szóba állunk helyi fiatalokkal, fiatalosan próbáljuk bemutatni Arany életútját. Nagyszalontán is késő este fiatalok egy csoportjába ütköztünk, akiktől viccből megkérdeztük, mit tudnak Aranyról, és meglepődve hallgattuk, mennyi mindent tudnak róla. Elképesztően lelkesítő volt látni, hogy itt, Nagyszalontán mennyire fontos az embereknek az Arany-örökség. A filmben ezek a fiatalok is szerepelni fognak, de voltunk Böjte Csaba árvaházában is, ahol a gyerekek Arany verseit szavalták.”

Az útifilmen kívül két film is tervben van: egy szintén romantikus vígjáték-kísértetfilm Átjáróház címmel, ami egy hallottasházban játszódik és egy „modern magyar népmese” lesz. A másik film Klampár Tibor kétszeres világbajnok asztaliteniszező életútját mutatja be – tudtuk meg Madarász Isti rendezőtől.

János Piroska



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .