Gálaműsorral ünnepelt az RMDSZ Bihar megyei szervezete

Gálaműsorral ünnepelt az RMDSZ Bihar megyei szervezete
Nagyvárad- Vasárnap este az RMDSZ Bihar megyei szervezete gálaünnepséget rendezett a Szigligeti Színházban, fennállása 25. évfordulója alkalmából. Beszédet mondtak Kelemen Hunor szövetségi elnök és Biró Rozália szenátor, valamint díjakat is átadtak a polgármestereknek.

Egy, a Magyar Kultúra Napján kezdődött, és május közepén záruló sorozat részeként gálaünnepséggel ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját az RMDSZ Bihar megyei szervezete, melyre a volt és jelenlegi településvezetőket, alpolgármestereket, szenátorokat és parlamenti képviselőket hívták meg díszvendégeknek, akik közül sokan eleget is tettek ennek.
Ünnepi beszédében Kelemen Hunor szövetségi elnök hangsúlyozta: huszonöt év alatt sok minden történik nem csupán egy ember, hanem egy szervezet életében is, így egyaránt voltak sikerek és kudarcok, sok mindent elterveztek, és meg is tudtak valósítani. Meglátásában azonban akkor tudjuk a leginkább felmérni azt, hogy hova jutottunk, ha visszaemlékezünk arra, honnan indultunk 1989 decemberében, amikor nem csupán a kommunista diktatúra bukott meg, hanem az előző rendszer által halálra ítélt magyarság is újraszületett, és úgy határozott, hogy valós politikai-, illetve érdekképviseletre van szüksége egy szövetség keretében, melyben mindenkinek helye van, aki a szülőföldjén akar boldogulni. Ehhez a döntéséhez aztán a hazai magyarság az elmúlt negyed század évben folyamatosan ragaszkodott, az idők folyamán a különböző választások alkalmából kiállt az RMDSZ mellett, mivel felismerte azt, hogy a jogainkat kiharcolni, értékeinket megőrizni, illetve céljainkat elérni csakis egységes fellépéssel, párbeszédre építve, demokratikus eszközöket és intézményrendszereket használva lehetséges, és ezért köszönet illeti mindazokat, akik hozzájárultak ehhez. Szerinte ugyanakkor úgy válik igazán láthatóvá, hogy az elmúlt két és fél évtized mit hozott számunkra, ha hirtelen 1989. február 16-ra ébrednénk, és azt tapasztalnánk, hogy nincs meg az a több mint 1400 középiskola, ahol a magyarul tanulnak a gyermekeink, és a 800 ezer hektár visszaszolgáltatott közbirtokossági erdő, hogy az egyházi ingatlanokra ismét lakat kerül, vagy nem lehet leírni magyarul a helységneveket az újságokban.

Visszafordíthatóak

A politikus felidézte azt is, hogy 1993-ban az RMDSZ az Európa Tanács elé terjesztett egy dokumentumot, mely tartalmazta mindazt, amit az első három esztendőben, sok-sok vívódás után a Szövetség elfogadott. Ha ezt újraolvasnánk, szerinte azt vennénk észre, hogy ebből három dolog nem valósult meg eddig sajnos: a kulturális és a regionális autonómia, valamint a magyar nyelvű állami egyetem, viszont „hihetetlenül sok mindent el tudtunk érni” például az anyanyelvi jogok biztosítása vagy a tulajdonok visszaszolgáltatása tekintetében. Aktuális ügyekre utalva úgy fogalmazott: „föltehetjük viszont úgy is a kérdést, hogy 1989-ben, amikor megfogalmaztuk a mi céljainkat, akkor olyan jogállamot akartunk-e, ahol az igazságszolgáltatásban nem minden egyes esetben tudunk bízni? Vagy egy olyan demokratikus államot álmodtunk-e, ahol 25 évvel a rendszerváltás után meg lehet gyalázni az aradi szabadságszobrot?” Aláhúzta: éppen ezért mindenkinek, és kiemelten a közéletből kiábrándultak, valamint a fiatal nemzedék figyelmét fel kell arra hívni arra, hogy a dolgok visszafordíthatóak, hiszen Romániában és Kelet-Közép-Európában még dőlt el teljes egészében, hogy milyen irányba megy a történelem, mert itt is, ott is „recseg a szerkezet”, megpróbálnak a megadott jogainkból visszavenni. Az elkövetkezendő esztendők, évtizedek nagy kihívása tehát, hogy megtudjuk-e továbbra is őrizni és erősíteni azokat az értékeket, amit huszonöt éve is fontosnak tartottunk, a megújulás és újratervezés folyamatában pedig az RMDSZ partnerekre találva képes-e továbbra is hiteles képviseletet nyújtani a romániai magyar közösségnek- vélekedett.

Köszönet

Biró Rozália szenátor visszatekintéssel kezdte mondandóját, és ehhez Varga Gábor A cselekvés ideje című könyvéből vett gondolatokat hívott segítségül, melyek a szerzőt 1984 februárjában foglalkoztatták. Ezt követően úgy folytatta: ezután jött egy új fejezet az életünkben, mely meghozta számunkra a szövetség lehetőségét, mely „első pillanatban azt nyilatkozta ki, hogy minden egyes romániai magyar ember szövetsége”. Emellett kitermelte magából azokat a közösségi vezetőket Bihar megyében is, akik vállalták, hogy itt építik a jelent, és tesznek annak érdekében, hogy szebb és jobb legyen a jövőnk. A szenátor köszönetet mondott a választott tisztségviselőknek, illetve az őket támogató családtagjaiknak is, hosszasan sorolva az érdemeiket, többek közt felelősségvállalásukat, elszántságukat, bátorságukat, önfeláldozásukat, következetes harcukat a jogainkért. Kijelentette: „cipelve édes terhüket” erejüket, idejüket és tudásukat a közösség érdekében hasznosítják, magánéletüket is háttérbe szorítva őrzik a lángot, legyünk hát büszkék rájuk- tanácsolta.

Ezüstgyűrű

A beszédek után Szabó Ödön parlamenti képviselő, megyei ügyvezető elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt huszonöt évben közel 200 polgármestert vagy alpolgármestert termelt ki magából a Bihar megyei RMDSZ. Helyszűke miatt nem tudtak valamennyien jelen lenni, így csak a jelenlegi polgármestereket szólították a színpadra. Egy-egy bekeretezett oklevelet kaptak- melyek méltatás gyanánt egy-egy jellemző idézetet tartalmaztak Borsi Imre Lóránt ügyvezető alelnök kreativitása jóvoltából-, valamint három-három tulipánhagymát, Mateutz József virágtermesztő kertjéből. Utóbbiakból Kelemen Hunor szövetségi elnöknek is jutott. Ugyanakkor ezüstgyűrűt vehetett át Bátori Géza borsi polgármester, aki a rendszerváltás óta folyamatosan, megszakítás nélkül vezeti a községét.

Ciucur Losonczi Antonius