Folyamatosan pusztul a Házsongárdi temető

Folyamatosan pusztul a Házsongárdi temető
Kolozsvár – Folyamatosan pusztul az Erdély Pantheonjaként ismert kolozsvári Házsongárdi temető, amelyben legalább 60-70 sírt kellene műemlékké nyilvánítani.

Gaal György kolozsvári helytörténész, a Házsongárd Alapítvány elnöke az MTI-nek elmondta: a temető történelmi részében körülbelül 400-500 nagyon régi, többnyire magyar sírhely létezik, közülük némelyik több mint négyszáz éves. Legalább 60-70 nyughelyet kellene felvenni az országos műemlékvédelmi listára, ami fokozottabb védelmet biztosítana számukra. Az 1585-ben alapított Házsongárdban többek között olyan jeles személyiségek alusszák örök álmukat, mint Brassai Sámuel polihisztor, Apáczai Csere János pedagógus, Bölöni Farkas Sándor, Dsida Jenő, Jósika Miklós írók, Bánffy György, Erdély főkormányzója, Kós Károly építész, Mikó Imre történész, Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász és Szilágyi Domokos költő. A temetőről írt számos könyv és tanulmány szerzőjeként ismert helytörténész szerint az 1960-as évektől kezdődött a nagyfokú pusztítás a temetőben. Ekkor vált divatossá ugyanis a betonból öntött négyszögletű típussír. Mivel a kert a mai napig sincs lezárva, folyamatosan gazdát cserélnek a nyughelyek. Az új tulajdonosok többsége betonsírkövet rendel, és a munkálatok során az öntők nincsenek tekintettel az értékes sírkövekre, amelyeket sokszor félredobják az út szélére. Ezek csak akkor menekülnek meg a pusztulástól, ha az alapítvány munkatársa tudomást szerez a több évszázados múltú, sokszor értékes feliratokat tartalmazó sírkőről.

Megváltozott a temető képe

Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, az alapítvány igazgatója a Szabadság című kolozsvári napilapban közölte: összesen negyven olyan síremléket vettek leltárba, amelyek megmentése nem tűr halasztást, de mindössze huszonnégyet találtak meg és restauráltak. Ezeket a temető Ybl Miklós által tervezett iktári Bethlen-kripta kertjében tárolják. Az új divat miatt mára alaposan megváltozott a temető képe, s az elmúlt években egyre nagyobb területen irtották ki a növényzetet is. Egyes elkorhadt fákat indokoltan vág ki a temetőt gondozó cég, de sokszor megmagyarázhatatlan pusztítást is végez – véli Gaal György. A sírkert védetté nyilvánítása érdekében már több próbálkozás történt. A rendszerváltás előtt Balogh Edgár erdélyi magyar író, publicista és Jakó Zsigmond történész próbálta elérni a hatóságoknál, hogy vegyék védelmükbe a sírkertet, de sikertelenül. 1989 után ismét kérték a kolozsváriak, hogy több kripta kerüljön fel az országos jelentőségű műemlékeket tartalmazó listára, de hasztalanul.
Gaal György szerint a leghatékonyabb védelmet az nyújtaná, ha a temetőnek már a XIX. század végén kialakult történelmi részét lezárná a kolozsvári polgármesteri hivatal, és megtiltaná az ottani nyughelyek kiváltását. Így talán megakadályozható lenne Erdély pantheonjának lassú eltűnése.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter