Fölösleges pénzek az egyházaknak

Például az ortodox egyház régóta tartó országos templomépítési lendületének sem szab gátat szinte semmi
Például az ortodox egyház régóta tartó országos templomépítési lendületének sem szab gátat szinte semmi
Huszonhárom civil szervezet közösen, nyílt levélben kéri a hatalmat, hogy állítsák le az egyházak állami finanszírozását, és irányítsák át ezen közpénzeket az oktatásra és az egészségügyre.

 

Sok-sok éve változatlan intenzitással haladt rengeteg új templom építése országszerte – közismert módon kiemelt szerepe van ebben a kvázi államvallásként fungáló ortodoxiának. A kérdéskörrel kapcsolatos legújabb botrány Mioveni településhez kötődik: ott a polgármesteri hivatal 217.000 eurót adott közpénzekből a templom új harangjainak beszerzésére, amelyeken ráadásul a polgármester neve is szerepelni fog. Megfigyelők emlékeztetnek: például a párizsi Notre Dame harangjait sem közpénzek átirányítása révén cserélték ki, hanem adományokból és az érintettek által megszerzett szponzori pénzekből. Ehhez képest a legújabb romániai példa is jellemző magára az országra: amíg a francia állam tulajdonában lévő Notre Dame esetében a harangcseréhez nem használtak közpénzeket, a mioveni-i ortodox katedrálisnál – amely nem az államé, hanem az ortodox egyház tulajdona – közpénzekből állja a cserét az önkormányzat. A szükséges 217.000 euró a város teljes költségvetésének 1,32 százalékát viszi el. További furcsaság, hogy a polgármester, azaz Ion Georgescu nevével ellátott harangok végül az önkormányzat tulajdonában maradnak. A városvezető azzal magyarázza a nagy értékű befektetést, hogy „a harangokat természeti csapások esetén majd meghúzzuk”.

Leállítanák a pénzelést

Épp e botránnyal egy időben fordult a parlamenthez 23 civil szervezet. Kedden kezdődött a törvényhozásban az országos költségvetés vitája – ehhez időzítve küldték el oda üzenetüket a 23-ak. Azt követelik, hogy a parlament döntsön az egyházak állami pénzelésének leállításáról, és az így megtakarított közpénzeket a közoktatásra, a kutatásra és az egészségügyre költsék. Az állam évente 540 millió eurót biztosít a különböző felekezeteknek. A kérvényezők szerint ez a bruttó nemzeti össztermék 0,4 százalékával egyenlő, míg például a gyógyszerek után fizetendő összegekkel kapcsolatos állami tartozás 0,3 százalékát teszi ki az összterméknek. Tavaly egyébként egy alig ismert civil szervezet, az ASUR egyedül küldött szét körlevelet: akkor az önkormányzatok voltak a címzettek, amelyektől azt kérte, hogy hagyjanak fel az egyházak önkormányzati pénzelésével. Most az aláírók azt szeretnék elérni, hogy „az adófizetők pénzét közvetlenül az adófizetőkre költsék, nem pedig a magánszerveződéseknek minősülő felekezetekre”. Ugyanakkor szorgalmazzák, hogy a parlament hozzon külön törvényt az egyházak finanszírozásáról, amelyben szögezze le, hogy a mostani finanszírozási rendszert önkéntes hozzájárulási rendszerrel váltják fel – mint például Németországban.

Időközben nyilvánosságra került az Állami Számvevőszék egyik vonatkozó jelentése. E dokumentum szerint az állam a költségvetési tartalékalapból folyamatosan finanszírozza a felekezeteket, de a Számvevőszék szerint az átutalt pénzek sokszor fölöslegesen folynak el.

Szeghalmi Örs

Címkék: ,