Fókuszpont: a Távol-Kelet szakértői

Fókuszpont: a Távol-Kelet szakértői
Elkezdődött szerdán a PKE Janus Pannonius Szakkollégium Gazdaság-és Társadalomtudományi Műhelyének rendezvénysorozata: az érdekes prezentációk témája Távol-Kelet, az ELTE szakértői adnak elő.

 

Az első, idei Fókuszpont központi témája a Távol-Keleti országok s a Távol-Keleti régió fejlődése, társadalmi, gazdasági sajátosságaik, állapotuk a XXI század kezdetén. A tegnapi megnyitón Tolnai István a PKE elnöke Tőkés László üdvözletét is tolmácsolta. János-Szatmári Szabolcs rektor a 2 éve létrejött szakkokkágiumot méltatta, míg Kinter Tünde, a Janus Pannonius Szakkollégium vezetője hangsúlyozta: ők nem egyetempótló, hanem fontos egyetemkiegészítő munkát végeznek. Az előadók: Dr. Csoma Mózes (egyetemi docens, ELTE BTK Koreai Tanszék) , Dr. Szabó Balázs (egyetemi adjunktus, ELTE BTK Japán Tanszék), Dr. Szilágyi Zsolt (tudományos főmunkatárs, MTA Néprajztudományi Intézet, ELTE BTK Belső-ázsiai Tanszék) , Szunomár Ágnes, Kína szakértő, tudományos munkatárs, MTA Világgazdasági Kutatóintézet .

Konkrétumok

Csoma Mózes szerdán a két Koreáról értekezett. Kiemelte: a Koreai-félsziget említésekor elsősorban a hidegháborús konfliktus, valamint a több mint hat évtizede tartó megosztottság jut eszünkbe. Kevéssé ismert, hogy a nagyhatalmak ütközőpontjában lévő félszigeten már kétezer évvel ezelőtt is több rivális államalakulat versengett a politikai hegemóniáért. Az előadás bemutatta a Koreai-félsziget két államának párhuzamos fejlődését: Észak-Korea gazdasági-politikai válságának kialakulását, valamint Dél-Korea modernizációját Pak Csong Hi tekintélyelvű diktatúrájától a koreai populáris kultúra nemzetközi elterjedéséig. Az előadás során részletesen bemutatásra került a politikai rendszereken felülemelkedő közös koreai identitás kérdésköre is.

Szilágyi Zsolt Mongólia helyzetét ismertette. Az elmúlt évszázad Mongólia történetének egyik legváltozatosabb időszaka volt. A korszakot a mandzsu dinasztia uralmának utolsó évei vezették be, hogy egy rövidebb átmeneti időszak után – melyben a mongolok részleges autonómiát élvezhettek – a kínai fennhatóság átadja helyét a csaknem hetvenéves orosz (szovjet) befolyásnak. A rendszerváltás óta eltelt két évtized politikai és gazdasági fejleményei nagyon gyors és korábban nem látott mértékű átalakulást generáltak a mongol társadalomban is. A megváltozott piaci környezet, a határok átjárhatósága, a telekommunikációs forradalom a hagyományos nomád életmódot folytató nomádok számára lehetőséget adott az életpálya-választás lehetőségeinek megváltoztatására. A változások következtében napjainkban két egymástól markánsan elkülönülő társadalmi csoportot figyelhetünk meg az országban. A vidéken nomadizáló pásztorok a változásokat sok tekintetben csak közvetett módon tapasztalták, megmaradtak hagyományos életkörülményeik között. Napjainkban is ők alkotják a társadalom konzervatívabb részét. A városi lakosság alapvetően más beállítottságú. Ma is jóval fogékonyabbak a politikai eseményekre, ugyanakkor életmódjuk, gondolkodásuk változásával egyre inkább eltávolodnak korábbi gyökereiktől. Szerepük ugyanakkor alapvető volt a rendszer átalakításában, hiszen jellemzően ők alkották a demokratizálódási folyamat társadalmi bázisát. A migráció nem csak a hagyományos nomád gazdálkodásban rejlő gazdasági lehetőségeket lehetetleníti el, de jelentős társadalmi feszültségeket is generál a betelepülőket ellátni képtelen városokban. A konferencia csütörtökön folytatódik.