Fogadalomtétel volt a premontreiek váradi széktemplomában

Fogadalomtétel volt a premontreiek váradi széktemplomában
2017. augusztus 6-án, Urunk Színeváltozásának ünnepén, a délelőtti ünnepi szentmise keretében Balogh Alfréd Ferenc Áron O. Praem. letette első szerzetesi fogadalmát a premontreiek nagyváradi préposti széktemplomában.

evezetőjében Fejes Rudolf Anzelm apát, prépost- prelátus arra hívta fel a figyelmet, hogy Urunk Színeváltozásának ünnepén a premontrei rendi család egy fogadalmas taggal gazdagodik. Tavaly nyáron a magyar cirkáriában, amelyhez három közösség tartozik- a várad-hegyfoki és a csornai prépostságok, valamint a gödöllői kormányzó perjelség- a rendi elöljárók több noviciust költöztettek be. Mára ebből az ötből csupán egy maradt: hármat az elöljáróság elküldött, egy szabadon távozott, Balogh Alfréd Ferenc Áron viszont kitartott elhatározásában és szándékában. Ezt az elköteleződést pecsételi meg első szerzetesi fogadalmával, kérjük ezért Szent Norbert oltalmát, támogatását és pártfogását a mennyből, az elhunyt rendtársak közbenjárását, az élőknek pedig az imádságát, hogy Isten áldja meg őt vállalkozásában.

Premontreivé válás

Az evangéliumi részlet Szent Máté könyvéből szólt. Elmélkedésében Fejes Rudolf Anzelm hangsúlyozta: senki sem születik premontreinek, hanem azzá válik. Áron testvér is az elmúlt másfél évben ebben a folyamatban vállalt részt, hogy átadja magát ennek az átalakulásnak, a premontreivé való levésnek. Megtette ezt, amikor a jelöltségi idejét töltötte itt náluk, és akkor is, amikor a noviciátusát végezte, amelynek befejezéséhez érkezett most. Márton Áron püspöknek- akire való tekintettel választotta az Áron nevet-, az volt a jelmondata, hogy „nem utasítom el a munkát”. Természetesen nem a mi értelmezésünk szerinti munkáról volt szó elsősorban az ő felfogásában, hanem arról, hogy nem vonja ki magát Isten hívó kegyelme alól, és Áron testvér, aki példaképének tekinti a főpásztort, is megfogadta ezt.

Arról is beszélt az apát, hogy mi is jelent a kereszténységben a fogadalomtétel, a szerzetesi életforma. Megjegyezte: nem csak aszkézisről vagy öntisztulásról van szó, mint a többi monoteista, vagy a többistenhívő vallásokban. Ezek is velejárók ugyan, de nem rajtuk van a hangsúly, hanem a lényeg Krisztusnak való szorosabb követése, az egyháztörténelem folyamán pedig kialakult, hogy ezt a követést a hármas evangéliumi tanács szerint kell megtenni, vagyis nőtlenségben, engedelmességben és szegénységben. A premontrei rendalapító Szent Norbert idején ez a felfogás még nem létezett, más volt az ősi premontrei fogadalom, amelyben Szent Norbert értelmezte Krisztusnak a szorosabb követését. Az eredeti premontrei fogdalom tehát, amelynek az elemei megmaradtak, elsősorban az erkölcs megjavulása, másodsorban egyfajta helyben maradás, harmadsorban pedig engedelmesség az elöljáróknak, az ők parancsainak.

Fejes Rudolf Anzelm hozzátette: bár augusztus 6-a, a Színeváltozás Ünnepe a monasztikus szerzetességben a beöltözések és a fogadalmak ideje, nem ezért választották ezt a napot Balogh Alfréd Ferenc Áron első fogadalomtételére, noha a premontrei rend is rendelkezik monasztikus elemekkel. Úgy fogalmazott: tökéletesebbnek véli a Szent Norbert ideált, hiszen a Színeváltozás történetében mind a három fogdalomtételi elem, mely az ősi premontrei fogadalomban megtalálható, jelen van, mintha valóban Szent Norbert, aki szeretett volna hasonlítani Krisztusra, ebből a történetből hámozta volna ki az ő szorosabb követését. Emellett pedig a Színeváltozásnál jelenlevő három apostol- Péter, Jakab, János- karaktere, tulajdonsága, megnyilvánulása párhuzamba állítható mindazzal, amit a premontrei szerzetesek a hivatásuknak tekintenek, ami rájuk is jellemző, vagyis a hitnek, a szeretetnek és az áldozatnak a gyakorlása.

Ciucur Losonczi Antonius