Flört az államtitkárral

Zilahon találkozott tegnap Dacian Ciolos agrárminiszter az észak–nyugat–erdélyi regionális vidékfejesztési igazgatósághoz tartozó hat megye intézményeinek vezetőivel, agrárvállalkozókkal.

Az európai uniós mezőgazdasági támogatások pályázási rendszeréről szervezett konferenciát tegnap Zilahon a mezőgazdasági minisztérium, amelyen az Észak–nyugat–romániai Regionális Vidékfejlesztési Igazgtósághoz tartozó hat (észak–nyugat–romániai) megye mezőgazdasági intézményeinek vezetői, továbbá polágrmesterek és mezőgazdasági vállalkozók vettek részt. A kormányt Dacian Ciolos, mezőgazdasági miniszter, Cornelia Harabagiu mezőgazdasági államtitkár, Viviana Vasile minisztériumi vezérigazgató, valamint Klárik László Attila, az Országos Vidékfejlesztési és Halászati Támogatás–folyósítási Ügynökség vezérigazgatója képviselte. Jelen volt még Veronica Toncea, a Vidékfejlesztési Hitel–garancia Alap vezérigazgatója, illetve három piacvezető bank: a BCR, a BRD és a Bancpost egy–egy képviselője. Ez utóbbiak az eu–s pályázatokhoz szükséges önrész meghitelezéséről, s általában a mezőgazdaság támogatásának banki lehetőségeiről tájékoztatták a jelenlévőket.

Ismétlés a tudás anyja

A konverenciát Szilágy megye prefektusának felszólalását követően Ciolos miniszter nyitotta meg, majd a társaságában érkezett reszortfelelősök előadásai következtek. Ezek az előadások az európai uniós vidékfejlesztési és mezőgazdasági pályázási lehetőségekről szóltak, de nagyjából csak arról, amiről két hónap óta szinte naponta cikkezik a sajtó. Hogy 8 milliárd eurót pályázhat meg Románia az Országos Vidékfejlesztési Program keretében az EU–tól, hogy márciusban ennyi és ennyi pénz volt kiutalva az első pályázatokra, hogy háromszoros túljelentkezés volt a kiutalt pénzekre. Igy aztán mindenki unatkozott, hacsak nem kezdett el az asztalnál ülő, rendkivül értelmes és szép Cornelia Harabagiu latinos metszésű arcán merengeni. Érdemi információ akkor érte a hallgatóságot, amikor a megjelent vállalkozók a pályázási rendszer nehézségeit, hibáit kezdték el feszegetni.

Elmaszatolt, hiányos hinformációk

„Nyolc pályázatot készítettem március folyamán: négyet 15–e előtt, további négyet 15–ét követően adtam le — mondotta egy beszterce–naszódi pályázatkészítő. — A március 15–i dátumnak azért van jelentősége, mert ekkor került nyilvánosságra, hogy a termelői csoporthoz tartozásért többletpont jár a pályázatra. Az első négy pályázatot is ki akartam egészíteni ezzel az adattal, de a megyei vidékfejlesztési és halászati támogatás–folyósítási hivatal utólag ezt nem fogadta el. Más. Ha a pályázat megfelel valamely eu–s normának, stratból 20 pont jár érte. De melyek ezek a normák? Kevés és elmaszatolt információ került nyilvánosságra róluk”. A felszólaló így folytatta: „Véleményem szerint, aki energiatakarékos gépeket vásárol régi parkja helyébe, az máris megfelel az EU 96–os normatívájának, amely a légszennyeződésről szól. Akkor pedig, minden pályázat, amelyik nyugatigép–vásárlásról szól, meg kellene kapja véleményem szerint a 20 pontot.”  A felszólaló a kérdésekre igazi hivatalnoki válaszokat kapott. (Nem lehet. Igy rendelkezik a törvény. A határidő, az határidő. Nincsenek elmaszatolt, eltitkolt információk, stb.).

Drágák a pályázatok

Más felszólaló azt sérelmezte, hogy száz hektáros birtokra készít pályázatot, s csak az aranykorona–érték meghatározása hektáronként 1 millió (régi) lejébe került. Ugyancsak a pályázatok költségességét vetette fel egy Szilágy megyei polgármester, aki, mint elmondta, a Sapardra is készített pályázatot, s nem érti, hogy az akkor készített műszaki terv, amely mintegy 1 milliárd régi lejébe került, miért nem jó most, az eu–s pályázatokhoz? A válasz Cornelia Harabagiutól: mert megjelent a 28/2008–as kormányhatározat, amely másmilyen módon kéri a műszaki tervet. Ide kapcsolódott Nicolae Lazin, volt mezőgazdasági államtitkár, aki a polgármester mellé állva bizonygatta: milliárdos költségekről van szó, amelyeket egy község (önrésznek) nem tud kigazdálkodni.

Háromszoros túljelentkezés?

A jelenlévők közül, akik belekedtek a pályázatokba, hangsúlyozták, hogy nem tudnak a pontozásos rendszer kritériumairól, így az általuk készített pályázatok vélhetőleg még a minimális 15 pontot sem érik el. Ugyancsak ők vetették fel: miért csak arról szól a sajtó, mennyi a túljelentkezés, de arról már nem, hogy a benyújtott pályázatok 80 százaléka alig érte el 100–ból a 10–15 pontot, s ezeknek már nem fog pénz jutni.   

Solymosi Sándor