Filmtörténeti érdekesség

Filmtörténeti érdekesség
Kolozsváron már a XX. század elején készítettek filmet, köszönhetően annak, hogy Janovics Jenő színművész és színházigazgató- rendező elsők között figyelt fel az új találmányra, a mozgóképre, mely az első lépéseit akkor tette meg. Jelezvén, egy új, addig ismeretlen művészeti ág megjelenését.

 

Kolozsváron Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, melynek vezetője Magdó János főkonzul, igen átgondoltan a kultúra területének újdonságait, érdekességeit, különlegességéit igyekszik, a maga eszközeivel, minél jobban az érdeklődőknek bemutatni. Nagy csemegeként a hetedik művészet, a filmvilágának egy igen eredeti alkotását választották. Bemutatták 1914-ben készült A tolonc- című film digitalizált változatát, nem is akármilyen körülmények között.

Magdó János az eseményt felvezető beszédében, elmondta, a mai világsajtóban megjelent írások A tolonc című alkotást az első jó magyar filmnek tekintik.

Magát a filmet Kolozsváron a Proja filmgyárban készítették. A forgatás 1914. június elejétől július közepéig tartott Kolozsváron, Torockón, a Tordai – hasadékban és az Aranyos partján. A felvételeket Janovics operatőre, Fekete László készítette, de a laboratóriumi munkálatokat a Projectograph végezte Budapesten. Ez volt a kolozsvári filmgyártás második nyara, mivel a filmkészítés a színház melléküzem-ágaként, csak a nyári szünetekben folyt. A film különlegességének számít, a magyar színjátszás egyik legnagyobb művésznőjének, a nemzet művészének számító, Jászai Marinak egyetlen, a később világhírűvé vált Kertész Mihálynak legkorábbi fennmaradt filmje. De a film megőrzi Berki Lili, Szentgyörgyi István, Várkonyi Mihály színházművészeti nagyságait is.

A darab Tóth Ede, 1876-ban írt, Toloncz- című színművéből készült. Forgatókönyvíró Janovics Jenő. Rendező Kertész Mihály, aki később szédületes filmkarriert teremtett magának, de az Amerikai Egyesült Államoknak is, beírva nevét a filmvilág aranykönyvébe. Akárcsak Korda Sándor, aki az angol filmgyártás megteremtésében játszott jelentős szerepet. Egész addig, hogy II. Erzsébet királynő a Sire Alexander Korda nevet adományozta neki a filmvilágban szerzett érdemeiért.

A film története egyszerű. A lány a halálos ágyán fekvő apjától tudja meg igazi élettörténetét. Majd cselédként dolgozik egy családnál. Életének alakulását, tragikus sorsfordulatait ismerhetjük meg. Végül a film boldog igennel, a torockói lakodalommal fejeződik be.

Szép Gyula a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója kifejtette, a XIX. században a kolozsvári operajátszás az egyetemes operajátszás része volt. Azok a kulturális események, amelyek ebben a városban lezajlottak olyanok voltak, mint bárhol a világon. Kolozsvár és Szászfenes között működött a filmgyár. Abban az időben Hollywood alig volt „libalegelő”. Kolozsvár 1905-től saját, Hideg- Szamoson felépített villanyteleppel rendelkezik. A várost elektromos árammal kivilágítják, megszüntetve a gázvilágítást. Az új energia nagyban hozzájárult ahhoz, hogy különböző filmszínházakat építsenek, mint az Uránia palota, melyet követett a többi filmszínház is. A Janovics filmgyár sikeresebb volt, mint a budapesti.

A tolonc című film kultúrtörténeti, filmtörténeti érdekességnek számít.

Kötő József színháztörténész szerint a némafilmeket népszerűsítették, tehát közönségnek anyagi szolgáltatások ellenében levetítették. A némafilmeket zene kísérte, melyet zongora szolgáltatott. A vetítésen a hajdani élő zene- kíséretet kiegészítette a képek közötti szövegvetítésének felolvasása, a zongorista által. A Janovics filmjeinek a jellegzetessége, hogy a magyar színház repertoár- anyagát filmesítette meg. Azért tudtak a magyar művészfilmek megmaradni, mert mást csináltak, mint a nemzetközi filmpiac alkotói. Hivatkozik Nemeskürty Istvánra, aki szerint a Vén bakancsos című film élethű. Janovics a neorealista művek előkészítője. Janovics értékteremtő. Úttörő kísérletet jelentett filmes munkája. A Janovics Szamos-parti filmműhelye Szamos-parti Hollywooddá vált.

H. Szabó Gyulától megtudhattuk, milyen különleges sorsa volt ennek a filmnek. A Kriterion kiadó gondozásában jelent meg Jordáky Lajos „Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930)- című posztumusz kötete. H. Szabó Gyula elmondta, A tolonc című film milyen „ kalandos” úton jutott a Nemzeti Film Archívumban. A film érdekessége, hogy az Amerikából hozott filmkópia jó állapotban volt. Hiányzik a II. felvonás vége és a III. felvonás eleje. A film 30%-a hiányzik. Érdekessége, hogy angol nyelvű feliratozása volt. Sok és nagyon bonyolult labormunka eredményeként került ilyen állapotba.

A tolonc című némafilm kolozsvári vetítését Szép András zongorajátéka kísérte, bizonyítván az ifjú előadó nem mindennapi variációs kézségét. A némafilm kockáinak varázsával, kísérőzenéjének is köszönhetően valódi művészi élményt tudott produkálni.

Az érdeklődő tömeg rendkívüli módon értékeli Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának kultúránk értékeinek felmutatására, tudatosítására, és megismertetésére vonatkozó célkitűzéseit.

Csomafáy Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .