Filmtörténeti érdekesség

Filmtörténeti érdekesség
Kolozsváron már a XX. század elején készítettek filmet, köszönhetően annak, hogy Janovics Jenő színművész és színházigazgató- rendező elsők között figyelt fel az új találmányra, a mozgóképre, mely az első lépéseit akkor tette meg. Jelezvén, egy új, addig ismeretlen művészeti ág megjelenését.

 

Kolozsváron Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, melynek vezetője Magdó János főkonzul, igen átgondoltan a kultúra területének újdonságait, érdekességeit, különlegességéit igyekszik, a maga eszközeivel, minél jobban az érdeklődőknek bemutatni. Nagy csemegeként a hetedik művészet, a filmvilágának egy igen eredeti alkotását választották. Bemutatták 1914-ben készült A tolonc- című film digitalizált változatát, nem is akármilyen körülmények között.

Magdó János az eseményt felvezető beszédében, elmondta, a mai világsajtóban megjelent írások A tolonc című alkotást az első jó magyar filmnek tekintik.

Magát a filmet Kolozsváron a Proja filmgyárban készítették. A forgatás 1914. június elejétől július közepéig tartott Kolozsváron, Torockón, a Tordai – hasadékban és az Aranyos partján. A felvételeket Janovics operatőre, Fekete László készítette, de a laboratóriumi munkálatokat a Projectograph végezte Budapesten. Ez volt a kolozsvári filmgyártás második nyara, mivel a filmkészítés a színház melléküzem-ágaként, csak a nyári szünetekben folyt. A film különlegességének számít, a magyar színjátszás egyik legnagyobb művésznőjének, a nemzet művészének számító, Jászai Marinak egyetlen, a később világhírűvé vált Kertész Mihálynak legkorábbi fennmaradt filmje. De a film megőrzi Berki Lili, Szentgyörgyi István, Várkonyi Mihály színházművészeti nagyságait is.

A darab Tóth Ede, 1876-ban írt, Toloncz- című színművéből készült. Forgatókönyvíró Janovics Jenő. Rendező Kertész Mihály, aki később szédületes filmkarriert teremtett magának, de az Amerikai Egyesült Államoknak is, beírva nevét a filmvilág aranykönyvébe. Akárcsak Korda Sándor, aki az angol filmgyártás megteremtésében játszott jelentős szerepet. Egész addig, hogy II. Erzsébet királynő a Sire Alexander Korda nevet adományozta neki a filmvilágban szerzett érdemeiért.

A film története egyszerű. A lány a halálos ágyán fekvő apjától tudja meg igazi élettörténetét. Majd cselédként dolgozik egy családnál. Életének alakulását, tragikus sorsfordulatait ismerhetjük meg. Végül a film boldog igennel, a torockói lakodalommal fejeződik be.

Szép Gyula a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója kifejtette, a XIX. században a kolozsvári operajátszás az egyetemes operajátszás része volt. Azok a kulturális események, amelyek ebben a városban lezajlottak olyanok voltak, mint bárhol a világon. Kolozsvár és Szászfenes között működött a filmgyár. Abban az időben Hollywood alig volt „libalegelő”. Kolozsvár 1905-től saját, Hideg- Szamoson felépített villanyteleppel rendelkezik. A várost elektromos árammal kivilágítják, megszüntetve a gázvilágítást. Az új energia nagyban hozzájárult ahhoz, hogy különböző filmszínházakat építsenek, mint az Uránia palota, melyet követett a többi filmszínház is. A Janovics filmgyár sikeresebb volt, mint a budapesti.

A tolonc című film kultúrtörténeti, filmtörténeti érdekességnek számít.

Kötő József színháztörténész szerint a némafilmeket népszerűsítették, tehát közönségnek anyagi szolgáltatások ellenében levetítették. A némafilmeket zene kísérte, melyet zongora szolgáltatott. A vetítésen a hajdani élő zene- kíséretet kiegészítette a képek közötti szövegvetítésének felolvasása, a zongorista által. A Janovics filmjeinek a jellegzetessége, hogy a magyar színház repertoár- anyagát filmesítette meg. Azért tudtak a magyar művészfilmek megmaradni, mert mást csináltak, mint a nemzetközi filmpiac alkotói. Hivatkozik Nemeskürty Istvánra, aki szerint a Vén bakancsos című film élethű. Janovics a neorealista művek előkészítője. Janovics értékteremtő. Úttörő kísérletet jelentett filmes munkája. A Janovics Szamos-parti filmműhelye Szamos-parti Hollywooddá vált.

H. Szabó Gyulától megtudhattuk, milyen különleges sorsa volt ennek a filmnek. A Kriterion kiadó gondozásában jelent meg Jordáky Lajos „Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930)- című posztumusz kötete. H. Szabó Gyula elmondta, A tolonc című film milyen „ kalandos” úton jutott a Nemzeti Film Archívumban. A film érdekessége, hogy az Amerikából hozott filmkópia jó állapotban volt. Hiányzik a II. felvonás vége és a III. felvonás eleje. A film 30%-a hiányzik. Érdekessége, hogy angol nyelvű feliratozása volt. Sok és nagyon bonyolult labormunka eredményeként került ilyen állapotba.

A tolonc című némafilm kolozsvári vetítését Szép András zongorajátéka kísérte, bizonyítván az ifjú előadó nem mindennapi variációs kézségét. A némafilm kockáinak varázsával, kísérőzenéjének is köszönhetően valódi művészi élményt tudott produkálni.

Az érdeklődő tömeg rendkívüli módon értékeli Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának kultúránk értékeinek felmutatására, tudatosítására, és megismertetésére vonatkozó célkitűzéseit.

Csomafáy Ferenc