Film: Pillangó, Michael Noer rendezésében

Film: Pillangó, Michael Noer rendezésében
Michael Noer rendezésében készült Papillon című film igaz történeten alapszik. A produkciót 2017. szeptember 9.-én a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon, a Különleges előadások részlegén mutatták be.

 

A film Henri Charriére két önéletrajzi regényén- a Papillon (1969) és a Banco (1972), valamint az 1973-as Franklin J. Schaffner rendezésében készült Papillon című alkotásnak Dalton Trumbo és Lorenzo Semple által írt forgatókönyvére épül. 2017-ben készült a film remake-ja, azonban csak 2018 második felében kezdődött a világforgalmazása.

Henri Charriére szökéseinek története

Nagy sikernek örvendett a francia könyvpiacon a Henri Charriére Papillon (Pillangó) című, 1969-ben írt önéletrajzi regénye. Alcíme: Szökéseim a pokolból. A könyve hírnevessé tette. Milliós példányszámban kelt el. A szerző a saját élményeit meséli el. Henri beceneve Papillon, azaz Pillangó, a mellkasán tetovált pillangónak köszönhető. Henri Charriére (1906- 1973) a párizsi alvilág ismert alakja, kisstílű bűnöző. Kicsapongó életet élt. Életében gyökeres változás következik be. Letartóztatják, és azzal vádolják, hogy megölte Lorand Legrand selyemfiút. Hiába bizonygatja, és a barátnője is tanúsítja, hogy ő nem gyilkolt, a bíróság nem fogadja el az érvelését. Gyilkosság vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik. 1932-ben kezdte börtönbüntetésének letöltését. Az első perctől fogva azon gondolkodik, miként szökjön meg. Tudatában volt annak, hogy ártatlanul vádolják. A könyvében szökéseinek történetét írja le, a sikertelen szökések okozta megpróbáltatásokat, és azt, miként próbálta túlélni a poklot. A sikertelen szökések után a börtön szigorított részlegébe került. Előbb Cayenne, majd a Francia Guyana büntető kolóniájában raboskodott. A legkíméletlenebb helyre, az Ördög-szigetre került, ahonnan menekülni, szökni nem lehetett.
A Papillon regényének folytatásaként írta meg a Banco című regényét (1972), amelyben a Venezuelában átélt eseményekről, történetekről írt. Bár hihetetlennek tűnik, de sikerült megszökni az Ördög-sziget büntető kolóniájából. Venezuelába érkezett, ahol végül letelepedett. Családot alapított. Több éttermet működtetett.
Henri Charriére önéletrajzi regényei magyar fordításban is megjelentek a következő címen: Pillangó. Szökéseim a pokolból (Európa Könyvkiadó, 1971) és Szabad vagy, Pillangó! (Pesti könyvek, 1990).

A regény megfilmesítése

1973-ban Franklin J. Schaffner megfilmesítette a Pillangó című regényt. Az amerikai-francia produkció főszereplői, Steve McQueen, a Pillangó szerepét alakítja és Dustin Hoffman, Louis Dega szerepében látható. Henri Charriére a film forgatása során tanácsadó volt. Még konzultált a film alkotóival, azonban 1973. július 29.-én Madridban meghalt. A film kisérőzenéjét Jerry Goldsmith írta. A produkció műfaj szempontjából életrajzi, börtönfilmnek tekinthető. A film nagy sikert ért el, 1974-ben Oscar -díjra jelölték a legjobb eredeti filmzene kategóriában és Golden Globe (Arany glóbusz) díjra, a legjobb férfi szereplő kategóriában Steve McQueent. Ugyanabban az évben (1974) Golden Screen díjat kapott.
Új filmes változat
Ilyen szellemi alkotások mellett, nagy kihívást jelentett a könyv megfilmesített változatának újragondolása. 2017-ben Michael Noer rendezésében készült a Papillon (Pillangó) című bűnügyi film (Szerbia, Montenegró, Málta, Amerikai Egyesült Államok), amely a Henry Charriére önéletrajzi regényére épül, valamint az 1973-as film adaptációra, amelyet Dalton Trumbo és Lorenzo Semple Jr írt. Forgatókönyvíró: Aaron Guzikowski. Főszerepben: Charlie Hunnam (Henri „Papillon” Charriére), Rami Malek (Louis Dega). Zenéjét szerezte David Buckley. Operatőr: Hagen Bogdanski. A filmet Szerbiában, Montenegróban, Máltán forgatták. A nézőközönség képet alkothat, miként szállították az elitélteket hajón a Francia Guyanai fegyenctelepre, annak is legelszigeteltebb részére, az Ördögszigetre. Az elitéltek közti kapcsolatokról, a fegyenctelep szokásairól is szerezhet információt. A fegyenctelep 20 mérföldnyire volt a szárazföldtől, ahonnan nincs menekvés. A Pillangó nem tudott belenyugodni, hogy ártatlanul ítélték el. A fő célja, megszervezni a szökését és bosszút állni azokon, akik elítélték. A több alkalommal történő szökése sikertelenül végződött. Eljutott a leprások szigetére, vagy egy másik szökés alkalmával rövid ideig egy gyöngyhalászattal foglalkozó indiánok által lakott településre került. Végül elfogták és súlyos büntetésben részesült, magánzárkába zárták. Ennek ellenére nem adta fel a menekülés tervét. A magas sziklákkal övezett Ördög-szigetről megszökni szinte képtelenség. Az Ördög-sziget a leghírhedtebb fegyenctelep, amely durvaságáról és brutalitásáról volt híres. Zöld pokolnak is nevezték. A Pillangó figyelmesen tanulmányozta az óceán hullámázását, s közben rájött, hogy minden hetedik hullám nagyobb erejű, mint az előzőek, s képes olyan távolságra lökni, hogy az áramlás ne sodorja vissza a partra. A menekülés feltétele az, hogy a nagy magasságból be kell ugrania az óceánba, elkapni a hetedik hullámot. Henri, az az a Pillangó, megtalálta a megoldást. Kókuszokkal teli zsákokból tutajt fabrikált. Társával együtt több napon át hánykolódott a tengeren. Végül Venezuelába került. Az élete így sem alakult „simán”, mert börtönbe került. Majd 1945-ben kiszabadult. Új életet kezdett. Családot alapított. Éttermet nyitott Caracasban és Maracaibóban.
A film hitelesen mutatja be azt az embertelen világot, amelyben az elítéltek küzdöttek a túlélésükért. Figyelemre méltók azok a képsorok, amelyek azt mutatják, amint a rendkívül kicsi csöndzárkába jutott Pillangó edzi magát, fekvőtámaszokkal erősíti a szervezetét. Kiderül, mindent megeszik, hogy tartsa magát. A szabadsága visszanyerésért szövetséget köt Louis Degaval, a pénzhamisítóval, aki védelemért támogatja a Pillangó szökését.
A film PostScriptje a könyv kiadásáról szól: „Több mint 80000 foglyot ítéltek el a francia Guyana büntetőjogi kolóniára, akiknek többsége soha nem tért vissza Franciaországba. Henri Charriére önéletrajza „Papillon” 21 héten keresztül az elsőszámú bestseller lett Franciaországban. Több mint 13 millió példányban 30 nyelven forgalmazták. 1970-ben a francia igazságügyi miniszter rendeletet írt alá, amely lehetővé tette Charriére visszatérését Franciaországban, élete hátralevő részében pedig szabad emberként élt.”
Kolozsváron, a Papillon című filmet 2019 februárjában vetítették a mozikban. A produkció, amely a barátságról, szabadságvágyról, életre-halálra menő kockázatvállalásról, brutalitásról, igazságtalanság elleni harcról szól, megérintette a közönséget. A nézők közül sokan olvasták a Charriére önéletrajzi könyveit. Egyesek emlékeztek az 1973-as Pillangó című filmre is. A rendkívül nagy érdeklődést kiváltó filmet összehasonlították a Franklin J. Schaffner produkciójával. Nézve a 2018-as Pillangó című filmet arra a következtetésre jutottam, hogy érdemes újra elolvasni a Charriére könyvét.

Csomafáy Ferenc