Festményavató a váradi városházán

Festményavató a váradi városházán
Ünnepélyes keretek között lepleztek le két történelmi tárgyú festményt pénteken a nagyváradi városháza nagytermében.

A két festmény leleplezését a román csapatoknak kilencvenöt évvel ezelőtti nagyváradi bevonulásának ünnepéhez kötötték, ennek megfelelően a városháza nagytermében lezajló leleplezésen mintegy kétszáz, zömükben román kokárdát viselő ember, köztük helyi katonai, belügyi vezetők jelentek meg. A délelőtt tizenegy órától kezdődő ünnepségen Virgil Bercea görög-katolikus püspök Nagypéntek alkalmából egy imát mondott, majd Ilie Bolojan polgármester szólt az egybegyűltekhez. Beszédében kifejtette, hogy ezen a napon azokra emlékeznek, akik tettek valamit ezért a városért, majd kijelentette, hogy a történelmi igazságot akarják megjeleníteni azáltal, hogy a városháza nagytermének Sebes-Körös felőli falára egy olyan festmény kerül fel, melynek eredetije – Bihari Sándor alkotása – 1903 és 1923 között díszítette a nagytermet. Az ezzel a művel átellenben elhelyezett festmény azt ábrázolja, hogyan fogadták Nagyváradon 1919-ben Ferdinánd királyt és Mária királynét, tudatta a polgármester akkor, amikor a két munkát még fehér lepel takarta. „Legyen ez a mai leleplezés a történelmi korrektség és a kiegyensúlyozottság aktusa Nagyvárad két fontos közössége irányába” – fogalmazott Bolojan, köszönetet mondva az RDS/RCS cégnek, mely szponzorálta a nagyváradi városháza felújítási munkálatait. A cég által adományozott százezer lejből fizették ki a képeket elkészítő Valentin Tănase festőművészt.

Két festmény

A polgármester beszéde után maga az alkotó leplezte le a két, egyenként 2.10 x 4.10 méteres festményt, melyek egyébként sokkal kisebbek, mint a falon a képeknek kijelölt hely, illetve amekkora a nagyteremben lévő eredeti Bihari Sándor festmény volt. A leleplezés után Valentin Tănase néhány mondatban ismertette a két képet, illetve elkészítésük körülményeit. Elmondta, hogy a Luxemburgi Zsigmond fogadja Nagyváradon Jagelló Ulászlót című képet Bihari Sándor eredeti festménynek egy, a Körösvidéki Múzeumban őrzött változata alapján festette meg, mert mint mondta, az eredeti festmény elveszett. Kifejtette, hogy a képen megörökített pillanat 1418-ban zajlott le a nagyváradi katedrálisban. A királyok találkozója bizonyítja azt is, hogy Nagyvárad már akkoriban jelentős politikai központja volt Magyarországnak, tette hozzá a festő, elárulva azt is, hogy hódolattal adózott az eredeti munka alkotója Bihari Sándor előtt, akinek vonásait a lengyel király kíséretében lévő egyik nemes arcvonásaiban örökítette meg. A másik festmény, melynek címe Ferdinánd király és Mária kirányné fogadása 1919-ben Nagyváradon, saját alkotás, amelyet Valentin Tănase korabeli fényképek alapján festett meg. Ezen a képen a királyi pár mellett több, az akkori román közélet fontos személyiségét örökítette meg a festő, többek között Iuliu Maniut, Stefan Cicio Popot, Vasile Goldist és Octavian Gogat.

Korhűség

A harmadik felszólaló Pafka Ernő építész, a városháza felújítási projektjének vezetője volt, aki felhívta a figyelmet: „nézzék jól meg ezt a termet, mert nem sokáig látják már így, mert a polgármesteri hivatal fel akarja újítani az egész épületet úgy, hogy lehetőleg úgy nézzen ki, mint a kezdetekben, 1903-ban”. Pafka érintőlegesen megjegyezte azt is, hogy a nagyváradi várban is folynak felújítási munkálatok, melyek keretében rátaláltak annak a katedrálisnak a bejárati részére, amelyben annak idején a Luxemburgi Zsigmond és Jagelló Ulászló közti találkozó lezajlott. Visszatérve a városháza felújítására Pafka Ernő elmondta, hogy a felújítás költsége mintegy kétmillió euró, mely költségnek a fele az önkormányzat hozzájárulása, a másik fele pedig külső finanszírozás. A felújítás egyik leglátványosabb része a nagyterem átalakítása lesz az egyetlen olyan fotó alapján, mely a teremnek az eredeti 1903-as állapotát ábrázolja. Pafka hozzátette, hogy az eredeti faldíszítéseket is fel akarják újítani, ami azért lehetséges, mert az épület két teremben megőrződtek az eredeti faldíszítmények. Jelentős változás lesz továbbá, hogy visszaalakítják kisteremmé a nagyterem bejáratától balra lévő épületrészt is, amelyet a harminc évvel ezelőtti felújításkor kisebb irodákká alakítottak át. Pafka Ernő elárulta, hogy a váradi városháza felújítását többek között az abban a korban Magyarországon épült városházák tanulmányozása alapján végzik el.

Pap István