Fenyeget az egykánonrendszer

Fenyeget az egykánonrendszer
Bihar megye – A jelenlegi magyar kultúrpolitika az irodalmi lapokat tönkre akarja tenni – mondta a Partiumi Magyar Írótábor csütörtöki kezdőnapján Oláh János a Magyar Napló főszerkesztője.

Az emléktáblaavatás valamint Faragó Laura magánénekes és Lászlóffy Zsolt zeneszerző, egyetemi tanár előadói estje után a Magyar Napló irodalmi folyóirat estje következett a KREK dísztermében az V. Partiumi Írótábor csütörtöki kezdőnapján. A díszteremben Oláh János főszerkesztő ismertette a Magyar Napló történetét. Elmondta, hogy a Magyar Naplót 1989-ben alapította az Írószövetség. Kezdetben hetilapként működött, majd egy év elteltével kétheti lappá alakult, majd újabb másfél év után havilappá változott, nem kis mértékben az egyre nehezülő anyagi körülmények miatt. Oláh János nem festett rózsás képet a magyar irodalmi folyóirtatok életéről. Egy adott pillanatban kijelentette: a Magyar Naplót minden évben megpróbálják tönkretenni. Elmondta: a lapot két rovat különbözteti meg markánsan a többi irodalmi laptól: a Nyitott műhely rovat, mely életmű interjúkat közöl, illetve az Európai figyelő rovat, melyben európai nyelvű irodalmakból ad ízelítőt a lap.  Oláh János beszélt a Magyar Napló gondozásában megjelenő antológiákról: Az Év versei, Az év műfordításai, Az év novellái, Az év esszéi antológiákról. Dr. Ködöböcz János irodalomtörténész megjegyezte a beszélgetés során, hogy túl sok magyar irodalmi folyóirat jelenik meg. Ezzel a megállapítással vitatkozva Oláh János elmondta, hogy a jelenlegi magyar kultúrpolitika éppen erre a gondolatra alapozva akarja “kicsinálni” az irodalmi lapokat. Ellenérvként említette meg, hogy a Magyar Naplóhoz beérkező, publikálásra érdemes kéziratok közül csak minden tizediket tudják közölni. Szó esett a magyarországi ún. ideológiai szekértáborokról is, amely az irodalmi életben is erősen érezteti hatását. Székelyhidi Ágoston ennek kapcsán az egykánonrendszer veszélyeire hívta fel a figyelmet. A beszélgetés során és annak lezárásaképpen Mezey Katalin, Barabás Zoltán és Gittai István, “kánonon kívüli” költők olvasták fel verseiket.

Pap István