Felújított fejfa Számadó Ernő sírján

Felújított fejfa Számadó Ernő sírján
Halálának 30. évfordulóján, Nagyszombaton, koszorúzással avatták fel Számadó Ernő költő eredetileg 1997-ben állított, most felújított csónak alakú fejfáját az érkeserűi temetőben.

A március végi kitartó esőzés csak “rásegít” az egykor lecsapolt érmelléki tájnak, amikor az visszaköveteli jussát: szerte víz alatt a földek jórésze, mintha csak a száműzött vízinövények és madarak újratelepedésére, a halászokkal surranó csónakokra várna. Éppen 30 esztendeje volt szombaton, hogy Számadó Ernő 1983. március 30-án elhunyt. Az 1907-ben Budapesten született költő sok viszontagság után lett a tájat megéneklő érmellékivé. A régió nem szűkölködik hírességekben, közöttük költőkben (Ady, Kölcsey, Kazinczy) sem, és a sorba beletartozik Számadó is – mondta a megemlékező istentiszteleten Gavrucza Tibor. A ny.lelkipásztor húsvét ünnepén felemlítette a költő “újjászületését” is, amikor a nélkülözés késztette öngyilkossági kísérlet határáról tért vissza az életbe az édesanyja énekeskönyvében talált 10 pengős láttán – mert Istennek terve volt vele, küldetése volt, még ha ezt falubelijei nem is vették észre. A “feltámadás” pedig folytatódott, amikor halála után másfél évtizednyivel – kérésének eleget téve – csónak alakú fejfa is került sírjára, az eredeti beton-márvány emlék mellé, azóta szavalóverseny, illetve az iskola is nevét viseli, majd versei is kötetekbe rendeződtek.

„Furcsa ország”

Az említett fejfa felújításának ötlete nemrég, éppen a szűk két hónapja tartott legutóbbi szavalóverseny idején tartott koszorúzáskor fogalmazódott meg, és mostanra meg is valósult. Az istentisztelet után, a temetőben, ahol már az esernyőkre is szükség volt, a felújítás kezdeményezője és anyagi támogatója, a nagyváradi Jakabffy László mérnök emlékezett arra, hogy az 1960-1970-es években sokat tartózkodott Érkeserűben, ám elmulasztotta a kapcsolatfelvételt Számadó Ernővel. Nem fordítottunk, és nem fordítunk elég figyelmet a körülöttünk élőkre, pótolhatatlan alkalmakat szalasztva el, ezzel mintegy kisiklanak a dolgok életünkben, mondta Jakabbfy László, tanácsolva: építsünk a kapcsolatokat, amíg arra módunk van. Boros József érmihályfalvai magyartanár pályáját Keserűben kezdte, nem sok jövőt jósolva magának “a furcsa országban”, ám rájött, hogy az érmelléki táj egy ékszerdoboz, melyben Számadó Ernő egy kincs volt.

Emlékek

A helyi iskola két diákjának – Nyéki Petra és Dandé Csongor – szavalatai után megkoszorúzták a székelyhídi Juhász Imre által felújított fejfát: koszorúzott Gavrucza Tibor és Jakabffy László, az önkormányzat nevében Nyíri Sándor polgármester és Dandé Ottó alpolgármester, az iskola nevében Major Éva vezetőtanár és Faur-Kis Angéla tanárnő, a református egyházközségében Oroszi Magda lelkész. Az ünnepség szervezői az iskola egyik termében várták harapnivalóval a meghívottakat, ahol Rákóczi Lajos érköbölkúti tanár, a régió egykori parlamenti képviselője elevenítette fel az általa támogatott 1997. május 3-i fejfaállítás részleteit. Mint fogalmazott, a cél általában emlékhelyek, kegyhelyek teremtése volt, ezek sorába illeszkedett a Számadó-fejfa állítása, melyet pártoltak a helyi lakosok is.

Rencz Csaba



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .