Felsőoktatás: információkat adtak és kaptak

Felsőoktatás: információkat adtak és kaptak

Nagyvárad – A
felsőoktatásról szervezett
népszerűsítő,
felvilágosító kampányt
Nagyváradon, illetve a megye
különböző
tanintézményeiben a Pro Sebes-Körös
Völgy Egyesület és a Partiumi
Keresztény Egyetem (PKE).


A februárban és márciusban
zajló kampány részleteiről
sajtótájékoztató
keretében számoltak be múlt
csütörtökön a szervezők.
Grim András, a Pro
Sebes-Körös Völgy Egyesület

elnöke az indokokat és a célokat
ismertette: úgy gondolták, hogy
szükség van ilyen jellegű
tájékoztatásra a
végzős középiskolások
körében, fontos megismertetni velük,
hogy milyen perspektíváik vannak.
Nagyvárad mellett Margitta, Nagyszalonta,
Kágya, Székelyhíd,
Érmihályfalva közép-
és szakiskoláit keresték fel,
azokat a tanintézményeket, ahol magyar
nyelvű oktatás folyik. Horváth
Gizella,
a PKE rektora tartotta az
előadásokat a XI.-es és a XII.-es
diákoknak, bemutatva a bolognai rendszert, a
felsőoktatási képzés
felépítését, az egyetemek
struktúráját, de szólt a
különböző hallgatói
tevékenységekről, a
vizsgafolyamatról, a hallgatói
juttatásokról stb. is. Külön
felhívta a diákok figyelmét arra,
hogy amikor szakot vagy egyetemet választanak,
nézzenek utána, hogy
engedélyezett-e az illető szak vagy
tanintézmény. – Úgy
gondolom, hogy ez egy sikeres tevékenység
volt. Reméljük, elértük azt,
hogy a végzős
középiskolások tudatosabban
válasszanak szakot, illetve egyetemet –
mondta Horváth Gizella.

Megkérdezték a diákokat


A kampány során összesen 13
tanintézményben jártak. Az
előadásokkal párhuzamosan
kérdőíves felmérést is
végeztek a diákok körében:
összesen több mint 800
kérdőívet töltettek ki. A
sajtótájékoztató
napjáig 486 kérdőív
kiértékelésével
végeztek, így csupán a
nagyváradiakra vonatkozó, nem
végleges adatokat ismertette Székedi
Levente,
a PKE
Bölcsészettudományi
Kará
nak oktatója. Ezek az adatok azt
mutatják, hogy valóban a
felsőoktatás „tömegessé
válásáról”
beszélhetünk, hiszen a diákok
mintegy 85 százaléka
szándékszik továbbtanulni
valamilyen egyetemen. A magánegyetemekkel
szemben még mindig az állami
intézmények „vezetnek”: a
diákok 55% jelezte azt, hogy ilyen
felsőoktatási intézményben
szeretne tovább tanulni. Jó hír
viszont a magánegyetemek vezetőinek az,
hogy meglehetősen nagy, több mint 30
százalékos a bizonytalankodók
aránya. A legtöbben nappali tagozaton
tanulnának, az egyetem
kiválasztását pedig a
következő szempontok
befolyásolják a leginkább: az
anyanyelven történő oktatás, az
oktatás minősége, illetve az, hogy
közel legyen a hallgató lakhelyéhez.
A választás tekintetében szinte
fej-fej mellett áll a Nagyváradi
Állami Egyetem és a kolozsvári
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, ezt
követi a PKE – ezeken kívül
számottevő százalékot
csupán a Marosvásárhelyi Orvosi
Egyetem kapott.

Tököli Magdolna