Felhívás keringőre

magyaropera.ro
magyaropera.ro
A 2016-os évet a Kolozsvári Magyar Opera a Felhívás a keringőre – című hangversennyel köszöntötte, amelynek programját az ország egyik legjobb karmestere, Horváth József figyelemre méltó minőséggel állította össze.

A válogatás rendkívül igényes volt. A Strauss –család, az apa és a fiuk, valamint a kortársak zenei gyöngyszemei bűvölhették el a zsúfolásig megtelt terem közönségét. Az előadott zenei produkciók nagy része Kolozsváron premier számként hangzottak el a Kolozsvári Operában. Ugyanakkor részletek hangzottak el az ismertebb művekből is.
A 2016-os hangversenyen, az idősebb és ifjabb Johann Strauss művei mellett, Franz von Suppé, Carl Maria von Weber, Vittorio Monti, Antonín Dvorák, Johannes Brahms, Emile Waldteufel alkotásaiból is elhangzottak részletek.
Az ünnepi hangversenyen közreműködtek Balázs Barbara magánénekes, Kostyák Előd szólamvezető csellóművész, az opera zenekara és a balettkar. A koreográfia Jakab Melinda és Rusu P. Gabriella munkája.
Az idősebb Johann Strauss (1804-1849) Európa egyik leghíresebb zenésze volt, ő emelte a keringőt elsőként a hangversenypódium színvonalára. Az ifjú Johann, 1825-ben született Bécsben, örökölte apja tehetségét, már huszonötödik születésnapja előtt saját zenekarát vezényelte és csakhamar a könnyű zene utolérhetetlen mesterévé vált. Műveit zenei magabiztosság és derűs lendület jellemzi, ugyanakkor magában foglalják az akkori idők legkedveltebb slágereit is. A dallamokat, társadalmi helyezettől függetlenül, mindenki kedvelve hallgatta.
A Kolozsvári Magyar Opera, köszönhető társulatának, megfelelő zenei értéssel, ízléssel összeállított műsorának, felejthetetlen előadással rukkolhatott ki.
Horváth József az egyik legtehetségesebb karmestere az országnak. Méltán szerzett hírneve már évek óta bejárta a világ zenei életének utjait. Ez alkalommal is tudott újat, friss zenei csemegét felmutatni. Köszönhetően tudásának, nyitottságának, amellyel a világ zenei életét követi. Talán ennek is köszönhető az, hogy mindenik fellépése élményszámba megy a zeneszeretők számára. Ez eredményezi a táblás- házak sorozatát.

Felhívás a keringőre

A koncert Franz von Suppé Reggel, délben és este Bécsben című nyitánnyal kezdődött, közreműködött az Opera zenekara.
F. Suppé (1820-1895) zeneszerző és karmester. Az Osztrák Császársághoz tartozó Spalatoban született. Bécsben dolgozott karmesterként, különböző színházakban. 30 operettet írt, és több mint 180 színpadi művet. De nyitányai voltak a legismertebbek. A Reggel, délben és este Bécsben, című nyitányát 1844-ben írta, és a Theater in der Josefstadtban mutatták be.
A 2016-os Strauss család egyik kortársának műve alapján fogalmazták meg az Újévi Strauss koncert címét. A közönség hallhatta Carl Maria von Weber keringőjét, közreműködött a balettkar. A zeneszerző 1819-ben komponálta a Felhívás a keringőre című darabot, amely évszázadon keresztül nagy népszerűségnek örvendett. E művében megteremtette a táncköltemény hangszeres műfaját. A maga korában balett- zeneként Weber leghíresebb operájában A bűvös vadász című alkotásában szerepelt. H. Berlioz zenekari átdolgozásában – C.M. Weber Felhívás a keringőre-című alkotása – a közönség kedvence lett. A kortárs muzsikusok is értékelték, koncerten Liszt Ferenc is játszotta.

A világ legismertebb csárdása

A csárdás hagyományos magyar néptánc. Klasszikus zeneszerzők is felhasználták a csárdás témát, mint J. Brahms, ifjú Johann Strauss, P. I. Csajkovszkij. Vittorio Monti Csárdás (hegedűre és zongorára, a tempó 5 variációjával) című alkotását hallgathatta közönség, a balett látványossá tett. A világ legismertebb csárdásának tekintik.  Közreműködött Kostyák Előd csellóművész.

A halhatatlan keringő

A 19. században a keringő, a korábbi népi tánc, meghódítja a várost, Bécset. Az id. Johann Strauss vitte sikerre a keringőt, az ifjú Strauss, a „keringőkirály” megteremtette a tánc-operettet. Az ifjú Johann Strauss nemcsak zeneszerző és karmester, hanem kitűnő szervező is, a bécsi zenei élet kiemelkedő egyénisége. Udvari bálokat szervezett. 1877-ben felkérték a párizsi operabál megrendezésére.
Szakított az arisztokratikus, csak a szűkkörben érthető, zenei stílussal. Felismerte a népzenében rejlő értékeket, tudatosan beépítette alkotásaiba.
Művei közül kiemelkednek a keringők, amelyek a kortársak elismerését is kiváltották.
A kolozsvári közönség hallgathatta Morgenblatter (Reggeli Újságok, 1863) keringőt, amelyet a zeneszerző a bécsi újságírók szövetségének ajánlott fel. Az ismertebb művek közül a Viribus unitis marsch, Leichtes Blut keringő, a Perzsa induló, Pizzicato polka hangzott el. A Pizzicato polkát öccsével, Joseph-el komponálta. A megszokottól eltérően a vonósok nem használják vonóikat, hanem pengetéssel szólaltatják meg a hangszerüket.
A színpadi művei közül az egyik legismertebb A Denevér(1874). Szövegkönyvét Carl Hafner és Richard Genée írták. Balázs Borbála tolmácsolásában a Csárdás operett- részlet hangzott el. Hagyománnyá vált, hogy az operaházak A Denevér című operett előadással köszöntsék az Újévet.
Részletek hangzottak el A cigánybáró daljátékból. A Saffi áriáját Balázs Borbála adta elő, a Cigánybáró-indulót a zenekar közreműködésével. A cigánybáró szövegét Ignaz Schnitzler írta Jókai Mór novellája alapján. Liszt Ferenc arra bíztatta Johann Strausst, hogy írjon magyar témájú színpadi művet.
Jókaival találkozott, aki a Szaffi novelláját ajánlotta fel. A cigánybárót 1882-ben mutatták be Bécsben, egymásután 87 előadást ért meg. A Pázmány lovag című operettből, a Csárdás című részletet adták elő, közreműködött a balettkar.
Antonín Dvorak(1841-1904) cseh zeneszerző legismertebb művei közé tartózik a Szláv táncok. Zenében vonzódott a cseh, a szláv, morva gyökerekhez, az amerikaiakhoz is.
Az Opera zenekarának közreműködésével a Szláv tánc op.46, nr.8  hallhatta a közönség.
Az újévi programban újdonságként szerepelt Emile Waldteufel (1837-19159) francia zeneszerzőnek 1883-ban írt Estudiantina op 191 című keringője, az Opera zenekarának közreműködésével adták elő. A zeneszerző főleg könnyű zenét és számos zongoradarabot alkotott.
J. Brahms Magyar tánc (3, 10, 5), id. Johann Strauss, 1828-ban írt, Sóhaj- Galopp op 9- keringője elvarázsolta a közönséget. (A 2016-os Bécsi Újévi hangversenyen is elhangzott a Sóhaj- Galopp.)
A Felhívás a keringőre című koncert záró mozzanataként felcsendült az id. Johann Strauss Radetzky indulója, közreműködött a balettkar.
A közönség belső igénye, hogy Strauss muzsikát hallgasson. Bizonyítja az a tény, hogy a Kolozsvári Magyar Opera, a Kolozsvári Nemzeti Opera, a Transilvania Állami Filharmónia év végi előadásaira szóló belépő jegyek már egy héttel azelőtt elkeltek.
A Strauss- család és kortársainak zenéje a ma közönségét is elvarázsolja. A csodálatos dallamoknak, az előadóművészeknek, az Opera zenekara, balettkarának köszönhetően zenei élményekben gazdagodva kezdhetjük az Újévet.

Csomafáy Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter