ERDON Bulvár

2009.02.15. 14:26

Száz éve született Geronimo, az utolsó apacs főnök

<p>Sz&#225;z &#233;ve, 1909. febru&#225;r 17-&#233;n<br /> halt meg Geronimo, az utols&#243; &#233;szak-amerikai<br /> indi&#225;nl&#225;zad&#225;s vezet&#337;je, a<br /> legh&#237;resebb &#233;s legkegyetlenebb apacs<br /> vezet&#337;, aki azonban v&#233;g&#252;l "eln&#246;ki<br /> k&#246;zels&#233;gbe" jutott. K&#233;t &#233;vtizedig<br /> tartotta retteg&#233;sben az amerikai d&#233;lnyugatot,<br /> filmre k&#237;v&#225;nkoz&#243; (&#233;s persze<br /> t&#246;bbsz&#246;r meg is filmes&#237;tett) utols&#243;<br /> hadj&#225;rat&#225;ban 38 ember&#233;t majdnem<br /> t&#237;zezer katona &#252;ld&#246;zte.</p>

A mai Arizona államban - akkor még

Mexikóban - született 1829. június

16-án, törzsi neve Goyathlay

(Ásító) volt. Tizenhat

évesen avatták harcossá,

ettől kezdve részt vett az apacsok

fosztogató rajtaütéseiben. Geronimo

soha nem volt igazi törzsfőnök, csak

kiváló harcos, akit önként

követtek társai, mert hittek abban, hogy

különleges képességekkel

rendelkezik: képes nyom nélkül

járni, gondolatot olvasni és nem fogja a

golyó. 1858-ban mexikói katonák

lemészárolták anyját,

feleségét és gyermekeit,

ettől kezdve olthatatlan gyűlölet

lobogott benne. Vérbosszúját a

mexikóiakon kezdte, majd az amerikaiakra is

kiterjesztette, állítólag

áldozatai adták neki a Geronimo nevet -

ez annak a Szent Jeromosnak a spanyol alakja, akit

ellene hívtak segítségül.

Két évtizeden át tartotta

rettegésben a délnyugatot, tetteit

felkapta és kiszínezte a

szenzációhajhász sajtó.

1874-ben törzsét erőszakkal

Kelet-Arizona egy kopár részére

telepítették, a nyomorgó és

becsapott apacsok Geronimo vezetésével

portyázni kezdtek. A kivezényelt

katonaság üggyel-bajjal

helyreállította a rendet, de a nyolcvanas

évek elején Geronimo újrakezdte

harcát. 1883-ban megadta magát - de csak

azért, hogy néhány hónap

múlva ismét megszökjön a

rezervátumból. Ez alkalommal 35 harcos, 8

fiú és 101 asszony követte, a

csapatot öt hónapon és

kétezer kilométeren át hajszolta

háromezer mexikói, ötezer amerikai

katona és 500 nyomkereső, de ők

újra és újra kicsúsztak

üldözőik kezéből.

Geronimo 1886. szeptember 4-én

megadta magát, s ezzel véget ért

az indiánháborúk korszaka. Az

amerikai kormány nem tartotta be

ígéretét, hogy egy idő

után visszatérhet

szülőföldjére: Geronimót

Floridában, hadifogolyként

tartották fogva, majd Oklahomába

került. Itt megpróbálkozott a

"fehér ember útjával", felvette a

keresztény hitet és

földművelésbe fogott. Sok sikerrel nem

járt, egyháza is kizárta, mert

szenvedélyes szerencsejátékos

volt. Öregkorára ünnepelt

híresség lett: fényképeket

árusíthatott magáról,

indián cirkuszokban és

kiállításokon "lépett fel",

lediktálta emlékiratait és ott

lovagolt 1905-ben Theodore Roosevelt elnök

beiktatási ünnepségén. 1909.

február 17-én, nyolcvanévesen

tüdőgyulladásban halt meg.

Holtában sem nyugodhatott: 1918-ban

ellopták maradványait (a tolvajok egyike

állítólag a nemrég

leköszönt Bush elnök nagyapja lett

volna), s koponyája a Yale egyetemen

működő Koponya és Csontok titkos

társasághoz került.

Idealizált (vagy éppen

démonizált) alakja számtalan

képregényben, könyvben, filmben

bukkant fel, s három város is viseli a

nevét.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!